5. Magyar meleg férfiak értékválasztási sajátosságai 59

1998-99 folyamán kérdőíves felmérést végeztem önmagukat melegként azonosító magyar férfiak körében. A kérdőíveket 60 egyrészt a Mások meleg kulturális és érdekvédelmi újság szerkesztőinek, másrészt a meleg és leszbikus kulturális fesztivál szervezőinek a segítségével juttattam el a potenciális válaszadókhoz. Összesen 221 darab kitöltött kérdőívet gyűjtöttem össze, amelyekből az alábbiakban a kérdések között szereplő Rokeach-teszt eredményeinek elemzésére vállalkozom.

A Rokeach-teszt értékpreferenciákat mér: a válaszadóknak 18 cél-értéket és 18 eszköz-értéket kell fontossági sorrendbe állítaniuk. Az cél-értékek a következők: anyagi jólét; béke; boldogság; bölcsesség; családi biztonság; belső harmónia; egyenlőség; elvégzett munka öröme; érdekes, változatos élet; a haza biztonsága; igazi barátság; igazi szerelem; kellemes, élvezetes élet; emberi önérzet; szabadság; a szépség világa; társadalmi megbecsülés; üdvözülés. Az eszköz-értékek a következő tulajdonságokkal írhatók le: alkotó szellemű; bátor, gerinces; előítéletektől mentes; engedelmes; értelmes; fegyelmezett; felelősségteljes; hatékony; jókedélyű; logikus gondolkodású; megbocsátó; önálló; segítőkész; szavahihető; szeretettel teljes; tiszta; törekvő; udvarias.

A 221 magyar meleg férfi válaszainak értelmezésénél az első komolyabb probléma abból fakadt, hogy ez a minta nyilvánvalóan nem reprezentatív, azaz nem reprezentál(hat)ja a magyarországi meleg férfiak összességét. Egy adott népességet a szexuális viselkedés, preferencia vagy identitás szempontjából reprezentáló felmérési minta összeállítása lehetetlen feladat. Sehol nem állnak ugyanis rendelkezésre erre vonatkozó statisztikai adatok: egyetlen statisztikai hivatalban sincs rögzítve a homoszexuálisok lakosságon belüli arányszáma. Erre csak akkor lenne mód, ha a homoszexualitást olyan konkrét, statikus állapotként fognánk fel – akár egyfajta fizikai fogyatékosságot (vö. McIntosh 1968) –, amellyel az egyének tartósan és egyértelműen jellemezhetők. Az ilyen felfogásnak azonban a homoszexualitás fogalmi sokrétűsége és a különféle homoszexualitás-koncepciók társadalmi, kulturális és történeti változékonysága ellentmond. Ezért is olyan talányos, amikor a homoszexuálisok népességen belüli arányára vonatkozó becslésekről hallani: vajon kikről beszélünk ilyenkor?

Mivel könyvemben a homoszexualitást – mint az azonos neműek irányában megnyilvánuló nyíltan vállalt, illetve az egyéni életvezetés szempontjából meghatározónak érzett vonzalmat – egyfajta identitásképző tényezőként vizsgálom, számomra a "kik tekinthetők homoszexuálisoknak?" kérdésre az a válasz, hogy "azok, akik homoszexuálisnak vallják magukat". Hipotézisem szerint összefüggés található az önmagukat melegként azonosító magyar férfiak értékpreferenciái és identitásképző tényezőként vizsgált homoszexualitásuk között: azaz értékpreferenciáikat a magyar népesség értékpreferenciáival összehasonlítva – legalábbis bizonyos pontokon, például a családi biztonság és az előítéletmentesség értékelését tekintve – jelentős eltérésekre számíthatunk.

Első lépésként összehasonlítottam egy 221 fős meleg férfiminta és egy 1998-ban a teljes magyar népességet reprezentáló mintával, Rokeach-teszt alkalmazásával készült felmérés 61 alapmegoszlásait. A mintákon belüli életkori csoportok, iskolai végzettségi csoportok és lakhely szerinti megoszlások között nagy különbség mutatkozott: a meleg mintában aránytalanul sok fiatal, magasabb iskolai végzettségű és budapesti válaszadó szerepelt. Ezért a két mintában az iskolai végzettség, a településtípus és az életkor szerint azonos kategóriákat képeztem, majd létrehoztam egy kétdimenziós súlyváltozót a meleg mintában szereplő iskolai végzettségi és életkori megoszlások alapján, amellyel a teljes mintának azt a részét súlyoztam, melyből korábban leválogattam a budapesti férfiakat.

Ennek a kétlépcsős – leválogatást és kétdimenziós súlyváltozóval való súlyozást magában foglaló – eljárásnak egyrészt a kis elemszám a magyarázata: emiatt tekintettem el a háromdimenziós – iskolai végzettség, életkor, lakhely – súlyváltozóval való súlyozástól. Másrészt a szakirodalom szerint a modern homoszexuális identitásformák kialakulásának legkedvezőbb terepe a modernizálódott nagyváros, ahol a társadalmi kontroll hatóereje a kisebb, tradicionális közösségekhez képest jóval korlátozottabb (vö. D'Emilio 1993). Ezért az elemzés során elsősorban a budapesti férfiakra koncentráltam.

Így végül négy adatbázis állt a rendelkezésemre: az általam készített meleg minta (a továbbiakban: GAY), a készen kapott – a teljes magyar népességet reprezentáló – minta (a továbbiakban: MIND), a reprezentatív mintából leválogatással és súlyozással nyert minta (a továbbiakban: SULY) és a meleg mintából leválogatott budapesti meleg minta (a továbbiakban: BPGAY). A négy minta életkor, iskolai végzettség és lakhely szerinti százalékos megoszlásai62 a következők:

A minták páronkénti összehasonlítását t-teszttel végeztem. Az alábbi eredményekből megfigyelhető, hogy az életkor, az iskolai végzettség és a településtípus változók tekintetében a MIND minta mind a három másik mintától szignifikánsan különbözik. A SÚLY a GAY mintával összehasonlítva csak a településtípus tekintetében mutat szignifikáns különbséget. A SÚLY és a BPGAY minták között – melyek közös jellemzője, hogy mindkét sokaság kizárólag budapesti válaszadókat tartalmaz – az iskolai végzettséget tekintve találunk nem szignifikáns különbséget. Végül a GAY és BPGAY minták között szintén csak a településtípus változónál szignifikáns a minták eltérése. A pontos eredmények a következők:

A négy mintából ezek után lekértem a 18-18 Rokeach-érték átlag és mediánértékeit. Ez alapján a következő adatokhoz jutottam:

5.1. A négy minta mediánértékeinek összehasonlító vizsgálata

A további műveletekben az átlagértékek helyett a mediánértékekkel dolgoztam, mert az átlagértékeket nagyon erősen befolyásolhatják a mintán belüli esetleges szélsőséges értékek. A négy adatbázis mediánértékeinek összehasonlításával a következő célérték rangsorolásokhoz jutottam:

A fenti eredmények alapján elmondható, hogy a meleg és nem meleg mintákon belül a célértékek rangsorolása között bizonyos helyeken szembetűnő a különbség. Bár akad egy olyan érték is, melynek a megítélése mindenhol egységesen viszonylag kedvezőtlen: ez a mind a négy mintában az utolsó helyen szereplő üdvözülés. A legnagyobb eltéréseket a családi biztonság, a béke, a haza biztonsága, a belső harmónia, az igazi barátság, az igazi szerelem és a szépség világa megítélése között találjuk. Ezek közül az első három a meleg válaszadók körében jóval kevésbé fontos értéknek tűnik, mint a másik két mintában; míg az utolsó négy érték esetében éppen fordított a helyzet.

A családi biztonság a MIND mintában az első helyen szerepel (medián = 3), a SULY-ban a másodikon (m. = 5), a GAY, illetve a BPGAY mintában azonban már a nyolcadik (m.= 9), illetve a kilencedik helyen (m.= 10) találjuk. A családi biztonsághoz való kedvezőtlenebb hozzáállás a melegek körében több módon is magyarázható: egyrészt a homoszexualitás negatív társadalmi megítélése tükröződhet az önmagukat melegnek valló férfiak közvetlen családi környezetében, amely komoly feszültségforrást jelenthet a homoszexualitását identitásszerűen vállaló fiatal – vagy idősebb egyén – és családja kapcsolatában. Másrészt a saját családalapítással és az azonos nemű párok együttélésével kapcsolatos nehézségek, illetve a családfogalom normatív – és sokszor még mindig a klasszikus nukleáris családra leszűkített – társadalmi értelmezései gátolhatják a meleg válaszadókat abban, hogy a családi biztonság elérendő és elérhető értékként jelenjen meg a számukra.

5.1.1. A mediánértékek korrelációs vizsgálata

A négy minta mediánértékeinek korrelációs vizsgálata során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az egyes sokaságokon belül mennyire hasonlóak az értékválasztási mintázatok, azaz mennyire jár együtt a különböző életkori, illetve iskolai végzettség szerinti csoportok értékválasztása. Ezért olyan adatmátrixot hoztam létre, melynek sorvektorait és oszlopvektorait az egyes minták életkori, illetve iskolai végzettség szerinti csoportjai alkották. Mivel technikailag sorbarendezéssel kaptam a kiinduló adatokat, ezért a Spearman-féle rangkorrelációs együttható értékeinek összehasonlításával végeztem el az elemzést.

A létrehozott korrelációs mátrixokban az életkor és az iskolai végzettség szerint szignifikánsan különböztek az értékválasztások. Az előre valószínűsíthető hasonlóságok a különböző életkori és iskolai végzettségi csoportok értékválasztásai között legjobban a teljes magyar népességet reprezentáló MIND mintában mutatkoztak meg. Az iskolai végzettségi csoportokat tekintve itt azt találjuk, hogy a felsőfokú végzettségűek értékválasztása leginkább a középfokú végzettségűekéhez hasonlít és legnagyobb mértékben a maximum nyolc általános iskolai végzettségűekétől különbözik. Hasonló tendencia figyelhető meg az életkori csoportoknál: a 30 év alattiak értékválasztása a 30-39 évesekéhez áll a legközelebb, ezt követi a 40-49 évesek, majd az 50-59 évesek csoportja és végül a legnagyobb eltérés a 60 éven felüli korcsoportjához képest mutatkozik.

A másik három mintában is azt találjuk, hogy az életkori és az iskolai végzettségi csoportok szerinti értékválasztások mintázata általában követi a MIND mintában tapasztalt tendenciákat. Itt kivételként említhetők a mindhárom mintában alulreprezentált, azaz igen alacsony elemszámmal szereplő maximum nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a 60 év felettiek csoportjai. Mivel a GAY mintából hoztam létre a BPGAY mintát, illetve e minta alapmegoszlásainak megfelelően alakítottam ki a SÚLY mintát, az alapkérdés itt az, hogy miért vállalkoztak ilyen kis számban az idősebb és alacsony iskolai végzettségű meleg férfiak a válaszadásra.

Ahogy más, meleg és leszbikus mintákkal dolgozó kutatók is hangsúlyozzák, a fizikai munkát végző, a valamilyen kisebbségi etnikai csoporthoz tartozó, illetve az idősebb – a nemzetközi tapasztalatok szerint már az 50 évesnél idősebb – válaszadók alulreprezentáltsága a kutatásokban általános problémát jelent (vö. Quam-Whitford 1992). Ezeket a csoportokat ugyanis nehezebb megközelíteni, főként mert a meleg és leszbikus politikai, társadalmi aktivizmusban vállalt szerepük igen csekély, így sok esetben nem tudnak róluk, illetve ők sem tudnak azokról az alkalmakról, ahol megmutatkozhatnának. Ezekre a csoportokra általában jellemző a kisebb "önmegmutatási vágy", vagyis többségük nem akar vagy nem tud a kívánt módon megnyilvánulni külső szemlélők előtt.

A négy minta mediánértékeinek korrelációs vizsgálata alapján tehát az mondható, hogy az egyes minták életkori és iskolai végzettségi csoportjainak értékválasztásában – a két említett kis elemszámú csoporttól eltekintve – egymáshoz nagyon hasonló mintázatokat figyelhetünk meg. A GAY, a BPGAY és a SÚLY mintákban tapasztalható kisebb eltérések pedig elsősorban a nehezebben megközelíthető maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, illetve a 60 év feletti melegeknek az eredeti meleg – GAY – mintára jellemző alulreprezentáltságából adódik.

5.2. Az átlagértékek szóródásának vizsgálata szignifikancia-szint és linearitás szempontjából

Az elemzés következő fázisában először ANOVA-teszt segítségével megnéztem, hogy a négy sokaságot együttesen vizsgálva hol mutatkoznak, illetve hol nem mutatkoznak szignifikáns eltérések az értékpreferenciákban. A szignifikancia-szint hat esetben haladta meg a 0,05-ös értéket. A négy mintában a következő hat Rokeach-érték megítélésében nem mutatkozott szignifikáns különbség: az elvégzett munka öröme; az emberi önérzet; a bátor, gerinces; a felelősségteljes; a megbocsátó és az önálló értékeknél. Ezeknek az értékeknek a megítélése tehát a négy sokaságban egységesnek mondható.

A négy mintával páronként elvégezve az átlagok egyenlőségére vonatkozó t-tesztet a következő eredményeket kaptam. A MIND és SÚLY minták vizsgálatánál tizenkilenc Rokeach-értéknél nem mutatkozott szignifikáns különbség. Ezek voltak: a béke; a belső harmónia; az elvégzett munka öröme; az igazi barátság; a kellemes élet; a szépség világa; az üdvözülés; a bátor, gerinces; az előítélettől mentes; az értelmes; a fegyelmezett; a felelősségteljes; a hatékony; a jókedélyű; a megbocsátó; az önálló; a segítőkész; a szavahihető és a tiszta. A MIND és a GAY mintáknál csak tíz Rokeach-érték esetében mondható el ugyanez. Ezek a következők: az elvégzett munka öröme; kellemes élet; emberi önérzet; bátor, gerinces; felelősségteljes; logikus gondolkodású; megbocsátó; önálló; szavahihető és tiszta. A MIND és a BPGAY minták összehasonlításakor tizenkét Rokeach-értéknél nem mutatkozott szignifikáns különbség. Ezek voltak: a boldogság; az elvégzett munka öröme; az emberi önérzet; az üdvözülés; a bátor, gerinces; a felelősségteljes; a hatékony; a megbocsátó; az önálló; a segítőkész; a szavahihető és a tiszta. A SÚLY és GAY minták esetében szintén tizenkét Rokeach-értéknél mondható el ugyanez. Ezek a következők: az anyagi jólét; az elvégzett munka öröme; az érdekes élet; a kellemes élet; az emberi önérzet; a szabadság; az üdvözülés; az alkotó szellemű; a bátor, gerinces; a megbocsátó; az önálló és az udvarias. A SÚLY és BPGAY összehasonlításakor tizenöt Rokeach-érték megítélése nem különbözött szignifikánsan a két mintában. Ezek voltak: az anyagi jólét; az egyenlőség; az elvégzett munka öröme; az érdekes élet; az emberi önérzet; a szabadság; a társadalmi megbecsülés; az üdvözülés; az alkotó szellemű; a bátor, gerinces; a felelősségteljes; a logikus gondolkodású; a megbocsátó; az önálló és az udvarias. Végül a GAY és a BPGAY minták esetében egyetlen olyan Rokeach-érték sem adódott, amelynek megítélése a két minta között szignifikánsan különbözött volna egymástól.

A négy sokaság páronkénti vizsgálata alapján elmondható, hogy a négy minta közül a legkevesebb értékválasztásbeli eltérés a GAY és a BPGAY minták, míg a legnagyobb mértékű eltérés a MIND és a GAY minták között fedezhető fel. A MIND és a SÚLY minták esetében 19 Rokeach-értéknél, a SÚLY és BPGAY minták esetében 15 Rokeach-értéknél, a SÚLY és GAY, illetve a MIND és BPGAY minták esetében egyaránt 12 Rokeach-értéknél, míg a MIND és GAY minták esetében csak 10 Rokeach-értéknél nem mutatkozott szignifikáns különbség az adott értékek megítélésében. Az értékpreferenciák hasonlósága szempontjából tehát a GAY-BPGAY minták álltak a legközelebb egymáshoz, majd sorrendben a MIND-SÚLY; a SÚLY-BPGAY; a SÚLY-GAY, illetve a MIND-BPGAY; végül pedig a MIND-GAY mintapárosok következtek.

Ezután arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Rokeach-teszt eredményeit tekintve a mintákban szereplő életkori és iskolai végzettségi csoportok értékválasztásai szignifikánsan különböznek-e egymástól (Sig.= 0,05 megbízhatósági szinten): azaz mely értékek szóródása szignifikáns. A variancia-analízis elvégzése után azt vizsgáltam, hogy a négy minta életkori, illetve végzettségi csoportjain belül mely értékek szóródása lineáris: azaz érvényesül-e valamiféle tendenciaszerű összefüggés az egyes értékek megítélése és az életkor, illetve az iskolai végzettség növekedése között.

Első lépésként variancia-analízis (ANOVA) segítségével mind a négy mintában áttekintettem az értékek szóródását az életkori és az iskolai végzettségi csoportokon belül. Ahol a – csoportok varianciáinak azonosságát tesztelő – F-próba megbízhatósági szintje 0,05 értéknél alacsonyabb, ott elmondható, hogy az adott Rokeach-érték rangsorolását tekintve a vizsgált életkori vagy iskolai végzettségi csoportok varianciái szignifikánsan különböznek.

Azon értékek szóródását vizsgálva, melyek megítélésében a meleg és a nem meleg minták között jelentős eltérés mutatkozott – ezek voltak a családi biztonság, a béke, a haza biztonsága, a belső harmónia, az igazi barátság, az igazi szerelem, a szépség világa, az előítélettől mentes és a fegyelmezett –, a linearitást is figyelembe véve a következőket találjuk.

A GAY mintában az iskolai végzettség szerinti csoportok a belső harmóniát eltérő fontosságúként rangsorolják: az iskolai végzettséggel nő ennek az értéknek a fontossága. Az életkori csoportok között a családi biztonság és az igazi szerelem megítélésében tapasztalhatók nagyobb eltérések. Az igazi szerelem fontosságának csökkenése az életkorral növekszik.

A kilenc közelebbről vizsgált érték tekintetében a MIND mintában tapasztalható a legnagyobb szóródás mind az iskolai végzettségi, mind az életkori csoportok szerint, ahol a kapcsolatokra mindenhol jellemző a linearitás. Így az iskolai végzettséggel csökken a béke és a haza biztonsága, míg egyre növekszik a belső harmónia, az igazi barátság, az igazi szerelem, a szépség világa és az előítélettől mentes értékek fontossága. Az életkor növekedésével pedig csökkenni látszik az igazi szerelem jelentősége, míg a béke, a haza biztonsága és a szépség világa egyre fontosabbnak tűnik.

A BPGAY mintában iskolai végzettség szerint csak a legfeljebb általános iskolai végzettségű csoport ítéli meg a többi csoporttól jóval kedvezőtlenebbül a belső harmónia értéket: az iskolai végzettség és a belső harmónia érték között fennáll a lineáris kapcsolat. Az életkori csoportok szerint szóródik az igazi szerelem és a szépség világa értékek megítélése, ahol az igazi szerelem fontossága az életkor növekedésével csökken.

A SÚLY mintában iskolai végzettség szerint jelentősen szóródik az érdekes élet, az igazi szerelem, a szépség világa, az előítélettől mentes és a fegyelmezett értékek megítélése, melyek közül csak a szépség világa érték fontosságának növekedése és az iskolai végzettség növekedése között mutatható ki lineáris kapcsolat. Számottevő az életkor szerinti szóródás a fegyelmezett és az előítélettől mentes értékeknél, mely utóbbi esetében az életkor növekedésével lineárisan nő az előítéletmentesség jelentősége.

Az egymással közel megegyező életkori, iskolai végzettségi és lakhely szerinti megoszlásokkal jellemezhető BPGAY és SÚLY mintákat összehasonlítva elmondható, hogy a budapesti meleg minta az értékválasztások tekintetében a súlyozott mintánál homogénebb képet mutat.

5.3. A minták vizsgálata sokdimenziós skálázással

Az empirikus vizsgálat utolsó fázisában egy többdimenziós skálázási módszert választottam az elemzéshez, mert ennek a módszernek a segítségével igen jól kimutathatók a négy adatbázisra jellemző értékválasztási mintázatok eltérései és hasonlóságai. Az itt kapott eredmények segítségével olyan "térképek" rajzolhatók, melyek szemléletessé és így könnyebben értelmezhetővé teszik a korábban esetleg rejtve maradt összefüggéseket. Továbbá ez az eljárás arra is alkalmasnak tűnt, hogy eddigi következtetéseimet újabb szempontok alapján megerősítsem vagy megkérdőjelezzem.

A sokdimenziós skálázás (MultiDimensional Scaling; MDS) olyan matematikai eljárás, amellyel lehetőség nyílik az adatok rejtett struktúrájának vizsgálatára (vö. Füstös et al. 1997:55-90). A többi skálázó modellhez hasonlóan az objektumok az állapottér pontjaiként jelennek meg úgy, hogy a hasonló objektumok kerülnek közel egymáshoz. Az objektumok halmazának elemeit tehát a sokdimenziós tér egy-egy pontjával reprezentáljuk és a köztük lévő kapcsolatokat különbözőségeik empirikus mérésével fejezzük ki.

Első lépésként a négy mintából egyenként olyan adatmátrixokat hoztam létre, melyek sorvektoraiként az egyes minták életkori és iskolai végzettségi csoportjai, oszlopvektoraiként pedig a Rokeach-értékek mediánjai szerepeltek – azaz az adatfájlok változói a Rokeach-értékek mediánjai, esetei pedig az életkori és végzettségi csoportok voltak. Így az ALSCAL eljárással ábrázolhatóvá váltak a Rokeach-értékek az egyes minták életkori és iskolai végzettségi csoportjai által meghatározott térben.

Az ábrák azt mutatták, hogy több a hasonlóság egyrészt a BPGAY és a GAY mintákból, másrészt a SÚLY és a MIND mintákból nyert eredmények, mint a BPGAY és a SÚLY minta "térképei" között. Ezek az eredmények alátámasztják arra vonatkozó hipotézisemet, hogy a meleg férfiak és a magyar népesség értékpreferenciáit összehasonlítva jelentős különbségekre számíthatunk.

Feltűnő például, hogy a két meleg mintában milyen közel kerülnek egymáshoz az igazi barátság, az igazi szerelem, az értelmes, a szeretetteljes, a szavahihető értékek, illetve a kissé elkülönülő béke; és hogy mindezektől milyen – viszonylag nagy – távolságra található a családi biztonság érték. A családi biztonságtól mindkét meleg mintában szintén viszonylag messze kerül a belső harmónia, de míg a GAY mintában ezt az értéket az igazi barátság közvetlen közelében találjuk, addig a BPGAY-ben ugyanannyira elkülönül az igazi barátságtól és szerelemtől, mint a családi biztonságtól.

A MIND és a SÚLY mintákban az igazi barátság és az igazi szerelem értékek eltávolodnak egymástól, viszont a meleg mintákhoz képest jóval közelebbi kapcsolat fedezhető fel a belső harmónia, a családi biztonság és a béke értékek között. A SÚLY mintához képest azonban az ez utóbbi három értéket reprezentáló pontoknak az egymástól való távolsága közel kétszerese a BPGAY mintában.

A szemléletesség kedvéért az előbbi eljárást megismételtem úgy, hogy a sokdimenziós skálázáshoz használt adatmátrix oszlopvektorainak számát lecsökkentettem azáltal, hogy a négy mintában közel azonos fontosságúként megítélt Rokeach-értékeket – például az egységesen mindenhol nagy fontosságú boldogság és anyagi jólét, illetve a nagyon kevéssé fontosnak tűnő üdvözülés vagy engedelmes értékeket – kihagytam.

Így az adatfájl változói között csak annak a tíz Rokeach-értéknek a mediánját szerepeltettem – ezek voltak a családi biztonság, a béke, a haza biztonsága, a belső harmónia, az igazi barátság, az igazi szerelem, a szépség világa, az érdekes, változatos élet, az előítélettől mentes és a fegyelmezett –, melyeknek a fontossági rangsorolása között a négy mintában – különösen a BPGAY és a SÚLY mintában – a korábbi vizsgálatok alapján a legnagyobb eltérések mutatkoztak.

Az így kapott eredményeket vizsgálva szintén feltűnőek egyrészt a BPGAY és GAY minták, másrészt a SÚLY és a MIND minták közötti hasonlóságok. A BPGAY és a GAY minta ALSCAL eljárással nyert "térképeinek" egymáshoz nagyon közelítő mintázatait tekintve az egyetlen jelentős különbség a belső harmónia és az igazi szerelem érték két minta közötti "helycseréjéből" adódik: a mindkét mintában szinte azonos helyet elfoglaló igazi barátság érték szomszédságában ugyanis a BPGAY-ben az igazi szerelem, míg a GAY-ben a belső harmónia található.

A SÚLY és a MIND minták nagymértékű hasonlóságát főként három érték – az igazi szerelem, a fegyelmezett és az érdekes, változatos élet – töri meg. A MIND mintában az igazi szerelem feltűnően eltávolodik a többi értéktől, míg a SÚLY mintában az igazi szerelem "helyén" a fegyelmezett értéket találjuk, amely felé közelít az érdekes, változatos élet is. A SÚLY mintában – a BPGAY-hez hasonlóan és a MIND-től eltérően – az igazi szerelem és az igazi barátság viszonylag közel kerülnek egymáshoz, viszont a BPGAY mintához képest ismét jóval közelebbi kapcsolat fedezhető fel a belső harmónia, a családi biztonság és a béke értékek között. A belső harmónia és a családi biztonság értéket reprezentáló pontok távolságát vizsgálva is azt találjuk, hogy míg a SÚLY és a MIND mintákban ez közel azonos – egy egységnyi –, addig a BPGAY mintában ez a távolság már megduplázódik, a GAY mintában pedig még ennél is jelentősebbé – két és fél egységnyivé – válik.

A Rokeach-értékeknek az egyes minták életkori és iskolai végzettségi csoportjai által meghatározott térben való ábrázolása tehát arról tanúskodik, hogy a meleg minták értékválasztási mintázata szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a SÚLY és a MIND mintáéval.

A következő lépésben a kiinduláshoz használt mátrixok transzponálásával olyan adatmátrixokat hoztam létre, melyekben a sorvektorokat a Rokeach-értékek mediánjai, az oszlopvektorokat pedig az egyes minták életkori és iskolai végzettségi csoportjai alkották – azaz az adatfájlok változói az életkori és végzettségi csoportok, esetei pedig a Rokeach-értékek mediánjai voltak. Ezután az ALSCAL eljárás – ezen belül is kétdimenziós skálázás – alkalmazásával lehetőség nyílt az egyes minták életkori és végzettségi csoportjainak ábrázolására a Rokeach-értékek terében.

Az egyes mintákra jellemző életkori és iskolai végzettségi csoportoknak a Rokeach-értékek terében való elhelyezésekor az egyes csoportokat reprezentáló pontok távolságai jól mutatták a különböző csoportok közötti értékválasztásbeli különbségeket. A BPGAY mintában a 30 év alattiak és a középfokú végzettségűek, a 30-39 évesek és a felsőfokú végzettségűek, valamint a 40-49 évesek értékválasztása áll legközelebb egymáshoz. A szakmunkás végzettségűek és az 50-59 évesek némileg eltávolodnak ezektől a csoportoktól, míg a maximum nyolc általános iskolai végzettségűek és a – tőlük szintén távolra kerülő – 60 év felettiek találhatók a legmesszebb az egymáshoz leghasonlóbb értékválasztással jellemezhető belső körtől.

A GAY mintában a BPGAY-hez hasonlóan a legidősebbek és a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kerülnek egymástól is és a többi csoporttól is a legtávolabbra, míg a fennmaradó hét csoportot reprezentáló pontok összesűrűsödnek – bár e sűrűbb góc széleire szintén az 50-59 évesek és a szakmunkások kerülnek.

A SÚLY mintában a 30-39 évesek és a középfokú végzettségűek, az 50-59 évesek és a felsőfokú végzettségűek, valamint a 30 év alattiak és a 40-49 évesek csoportjai sűrűsödnek össze és e csoportoktól majdnem egyenlően nagy távolságra – de egymástól is távol – találjuk a 60 év felettieket, a maximum nyolc általános iskolai és a szakmunkás végzettségűeket.

A négy közül a MIND minta mutatja a legheterogénebb képet: itt csak a 40-49 évesek és a középfokú végzettségűek közötti hasonlóságok az igazán szembetűnőek, míg a széleken a felsőfokú végzettségűeket és a – tőlük legtávolabbra kerülő – maximum 8 általános iskolai végzettségűeket találjuk, valamint a 30 év alattiakat és a – tőlük legmesszebb, de a maximum 8 általános iskolai végzettségűekhez legközelebb található – 60 év felettieket.

Ezek után a BPGAY, a GAY és a SÚLY mintában tapasztalt "sűrűsödések" közelebbi vizsgálata céljából úgy végeztem el a sokdimenziós skálázást, hogy a kiinduláshoz használt adatmátrixok készítésénél kihagytam a legidősebbek – 60 év felettiek – és a legalacsonyabb – maximum 8 általános iskolai – végzettséggel rendelkezők csoportjait. Az így nyert eredmények azt mutatták, hogy a két meleg mintában továbbra is szembetűnő pontsűrűsödések maradtak: mindkét esetben a 50-59 évesek és a szakmunkás végzettségűek – tehát ismét a mintán belüli legidősebb és legalacsonyabb végzettséggel rendelkező csoportok – kerültek egymástól és a többiektől is a legtávolabbra. A BPGAY mintához képest azonban a GAY mintában sokkal közelebb vannak egymáshoz az egymáshoz hasonló értékválasztással jellemezhető – felsőfokú végzettségű, 40-49 éves, 30 év alatti, középfokú végzettségű, 30-39 éves – csoportok. A SÚLY mintában egyetlen csoportnak – a szakmunkás végzettségűeknek – a különállása tűnik fel, a korábban jellemző sűrűsödés azonban már nem figyelhető meg. A MIND minta a korábbi jellemzők megőrzésével továbbra is heterogén képet mutat.

Az életkori és iskolai végzettségi csoportoknak a Rokeach-értékek terében való megjelenítése alapján elmondható, hogy csak a MIND mintából nyert "térképeken" fedezhetők fel olyan szabályszerűségek, melyek alapján az egyik dimenzió értelmezése az életkorral, a másiké pedig az iskolai végzettséggel hozható összefüggésbe. A térpontok számának csökkentésével kapott eredményekből jól látszik, hogy a MIND minta esetében az életkor és az iskolai végzettség dimenzió kifeszíti a teret. (Lásd az 1. ábrát.)

A SÚLY minta térképén viszont már a két dimenzió redukálódása figyelhető meg. (Lásd a 2. ábrát.) Itt a kétdimenziós tér egydimenzióssá képeződik le, ahol egyetlen pont – a szakmunkások csoportjáé – teljesen elkülönül. A 3. és 4. ábrán bemutatott meleg minták térképein már egyátalán nem fedezhetők fel térkifeszítő dimenziók: – a szakmunkások és az 50-59 évesek csoportját megjelenítő – két pont kivételével a többi pont összesűrűsödik. Itt tehát a korábbi dimenziók folyamatosságát felváltja egy diszkrét ponthalmaz. E sűrűsödések, melyek – szemben a SÚLY mintával – a 60 év feletti és maximum 8 általános iskolai végzettségű csoportok kihagyása után is jellemzőek maradtak, viszont arra utalnak, hogy értékpreferenciák tekintetében nagyfokú hasonlóság tapasztalható az 50 évesnél fiatalabb legalább középfokú végzettséggel rendelkező magyar meleg férfiak körében. A négy sokaság értékpreferencia-mintázatának értelmezésében segítséget nyújt, ha feltételezzük egy homoszexualitással kapcsolatos látens változó meglétét: a meleg és nem meleg minták között megfigyelhető eltérések, illetve a két meleg minta közötti hasonlóságok mindenesetre erre mutatnak.

A négy minta értékpreferencia-mintázatainak közelebbi vizsgálata érdekében végül egy olyan adatmátrix-szal dolgoztam, melynek oszlopvektorait a négy minta mediánértékei, sorvektorait pedig a Rokeach-értékek alkották – azaz az adatfájl változói a négy minta mediánértékei, míg esetei a Rokeach-értékek voltak. Így az ALSCAL eljárás eredményeként lehetővé vált a négy sokaság – a MIND, a SÚLY, a GAY és a BPGAY minták – mediánértékeinek ábrázolása a Rokeach-értékek terében. Ez esetben a változók kis száma miatt egydimenziós skálázást alkalmaztam.

Az így nyert eredmények jól szemléltették a négy adatbázisra jellemző értékpreferenciabeli hasonlóságokat és különbségeket. Az 5. ábra jól mutatja, hogy a SÚLY és a GAY mintát reprezentáló pontok távolsága kétszerese a SÚLY és a MIND mintákat reprezentáló pontok távolságának. Tehát láthatjuk egyrészt, hogy a két meleg – a BPGAY és a GAY – mintát reprezentáló pontok között milyen kicsi a távolság, azaz mennyire hasonló a két mintára jellemző értékválasztás mintázata; másrészt pedig, hogy mennyire eltávolodnak a SÚLY mintát, illetve – még inkább – a MIND mintát reprezentáló pontoktól.

5.4. A homoszexualitás mint identitásképző tényező az értékválasztások tükrében – Összegzés

Ebben a fejezetben arra vállalkoztam, hogy különböző mintákban szereplő értékpreferenciák összehasonlításával próbáljam értelmezni a homoszexualitás identitásképző szerepét. Az empirikus elemzés megkezdéséhez át kellett hidalnom az abból adódó problémát, hogy az általam – 221 magyar meleg férfi válaszai alapján – készített adatbázis nyilvánvalóan nem reprezentálja és nem reprezentálhatja a magyarországi meleg férfiak összességét, mivel sehol nincs – és nem is lehet – rögzítve a homoszexuálisok lakossági arányszáma. Ezért azt a – fejezet elején részletesen ismertetett – módszert választottam, melynek eredményeként végül négy adatbázis állt a rendelkezésemre: az eredeti meleg – GAY –, a teljes magyar népességet reprezentáló MIND, a – GAY-ből leválogatással képzett – budapesti melegeket tartalmazó BPGAY, valamint a – MIND-ből leválogatással és súlyozással létrehozott – SÚLY minta, mely nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint az eredeti meleg mintával azonos megoszlásokkal jellemezhető.

Az e négy mintán végzett – korábban ismertetett – vizsgálatok alapján kiinduló hipotézisem megerősítést nyert. Eszerint összefüggés található az önmagukat melegként azonosító magyar férfiak értékpreferenciái és identitásképző tényezőként vizsgált homoszexualitásuk között: azaz értékpreferenciáikat a magyar népesség értékpreferenciáival összehasonlítva jelentős eltéréseket tapasztalhattunk.

Az értékpreferencia vizsgálatokban használt Rokeach-teszt ugyan nem tartalmaz a homoszexualitással közvetlenül összefüggésbe hozható értékeket, de a fent ismertetett vizsgálatokból az derült ki, hogy az önmagukat melegként azonosító férfiak – GAY – mintájából nyert budapesti meleg – BPGAY – minta és a magyar népességet reprezentáló – MIND – mintából a budapestiek leválogatással és kétdimenziós súlyozással nyert SÚLY minta értékválasztási mintázatában jelentős eltérések tapasztalhatók.

Mivel a BPGAY és a SÚLY mintákban a nem, az életkor, a lakóhely és az iskolai végzettség szerinti csoportok megoszlása szinte teljesen azonos, az értékpreferenciabeli különbségek értelmezésében mindenképpen nagy szerep tulajdonítható a két minta között mutatkozó egyetlen jól azonosítható megkülönböztető jellemzőnek, az – azonos neműek irányában megnyilvánuló nyíltan vállalt, illetve az egyéni életvezetés szempontjából meghatározónak érzett vonzalomként megfogalmazott – homoszexualitásnak.

A BPGAY mintára jellemző értékválasztások – Ronald Inglehart értelmezését követve – az élet minőségére koncentráló posztmaterialista jellegű beállítódást mutatnak: a SÚLY mintával összevetve a belső harmónia, az érdekes, változatos élet, a szépség világa és az előítélettől mentes értékek jóval fontosabbaknak, míg a béke, a haza biztonsága, a fegyelmezett értékek sokkal kevésbé fontosnak tűnnek fel. Az érzelmi élettel kapcsolatos értékek tekintetében is nagyok a különbségek: a SÚLY mintában nagyon preferált családi biztonság helyén például a BPGAY-ben az igazi barátság-ot találjuk. A meleg mintában jóval előkelőbb besorolást kap az igazi barátság – és az ettől nem sokkal lemaradó igazi szerelem érték is – mint a családi biztonság, míg a SÚLY mintában éppen fordított a sorrend: a családi biztonság kerül leginkább előtérbe az igazi barátság rovására.

A mediánértékek korrelációs vizsgálatából kiderült, hogy az életkori és az iskolai végzettségi csoportokat tekintve az egyes mintákon belüli értékválasztási mintázatok között – a minták sajátosságaiból adódó kisebb eltérések ellenére – jelentős a hasonlóság. Az átlagértékek szóródásának vizsgálata alapján elmondható, hogy a BPGAY minta a SÚLY mintához viszonyítva – illetve a két meleg minta a két nem meleg mintához képest – homogénebbnek tekinthető.

A sokdimenziós skálázás eredményei egyrészt arra engedtek következtetni, hogy értékpreferenciák tekintetében nagyfokú hasonlóság tapasztalható az 50 évesnél fiatalabb legalább középfokú végzettséggel rendelkező magyar meleg férfiak körében; másrészt pedig például arra, hogy a belső harmónia és a családi biztonság értékek összeegyeztetése az általános népességhez képest a meleg válaszadóknak jóval nehezebbnek tűnik.

Végül az ALSCAL eljárással nyert "térképek" – különösen a négy minta egydimenziós térbe vetített együttes ábrázolása – megerősítették és jól szemléltették, hogy a BPGAY minta az értékválasztási jellemzők alapján a GAY mintával mutatja a legszorosabb kapcsolatokat, míg nagyon szembetűnő különbségek – és távolságok – fedezhetők fel a BPGAY és a vele alapmegoszlásai tekintetében azonos SÚLY minta között.

A korábban ismertetett vizsgálatok alapján tehát a meleg és a nem meleg minták között megfigyelhető eltérések, illetve a két meleg minta közötti hasonlóságok egy homoszexualitással kapcsolatos látens változó meglétére engednek következtetni.

Az egymástól igazán csak a lakóhely típusa szerinti megoszlásokban különböző GAY és BPGAY minták közötti jelentős értékpreferenciabeli hasonlóságból az is következik, hogy e minták tekintetében a lakókörnyezetnél fontosabb értékbefolyásoló tényezőnek mutatkozott a homoszexualitáshoz való viszony. Természetesen e két mintát összevetve is találunk különbségeket: mint már korábban említettem, az érdekes, változatos élet a budapestiek számára fontosabb értékként jelenik meg, míg az előítélettől való mentesség érték a – szigorúbb társadalmi kontrollnak kitett – kisebb településeken élőket is reprezentáló GAY mintában valamivel nagyobb hangsúlyt kap.

Mindezek alapján úgy vélem, hogy a BPGAY és a SÚLY minták közötti feltűnő értékválasztásbeli eltérések magyarázatába mindenképpen be kell vonni az általam identitásképző tényezőként vizsgált homoszexualitást. Ezen a ponton a homoszexualitás – vagy melegség – tartalmi jellemzőinek meghatározása nem is lényeges, hiszen csak azt tudjuk, hogy az eredeti meleg mintát önmagukat melegnek valló férfiak alkották; arról azonban – a dolgozat e fejezetében feltárt összefüggések alapján – nem rendelkez(het)ünk pontosabb információkkal, hogy az egyes válaszadók számára saját melegségük – vagy a homoszexualitás társadalmi kategóriájához való viszonyuk – hogyan, milyen értelmezési keretben jelenik meg.

Tehát mindössze annyi állítható szinte teljes bizonyossággal, hogy a megkérdezett magyar meleg férfiak olyan sajátos értékválasztásbeli jellemzőkkel bírnak, melyek a homoszexuális – meleg – identitás(ok) vagy identitásszelet(ek) meglétének indikátoraiként értelmezhetők.

E jellemzők közé sorolható például a – sokszor hiányként vagy az átlagosnál nehezebben megvalósítható célként megjelenő – családi biztonság alternatíváiként értelmezhető kötődésekre – például az igazi barátságra – koncentráló beállítódás; a családi biztonságtól elkülönülő belső harmónia megteremtésének kiemelt szerepe; a meleg mintákban megnyilvánuló – Inglehart értelmezésében "posztmaterialistább"-nak tekinthető – olyan értékorientáció, ahol a "minőségi életre" való törekvés (quality of life concerns) nyilván elképzelhetetlen a melegség bizonyos fokú – egyéni és társadalmi – elfogadottsága nélkül; és ezzel összhangban az előítéletektől való mentesség fontosságának hangsúlyozása, ami az előítéletektől szenvedők – köztük a magyar meleg férfiak – számára különös jelentőségű érték.