A testület felhívja a figyelmet arra, hogy az EU régiói közötti fejlődésbeni különbségek elsősorban az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) és a munkanélküliségi arány vonatkozásában érhetők tetten. Ha a NUTS II szintű régiókat tekintjük, akkor a legfejlettebb uniós régió 4,7-szer magasabb GDP-vel rendelkezik, mint a legkevésbé fejlett. A tagállamok összehasonlítása (NUTS 0 szint) e különbségeket összemossa, ott az eltérés "csupán" 2,7-szeres (1999. évi adatok).

A munkanélküliségi adatok még szélesebb szakadékot tárnak fel: 2000-ben a legkevésbé fejlett NUTS II-es régiókban 16,2-szer magasabb volt a munkanélküliek aránya, mint a legfejlettebbekben. Tagállami szinten az eltérés ugyanakkor 5,1-szeres volt.

Az utóbbi években tehát a tagállamok között a kohézió nőtt, a régiók között nem. A bővítéssel a helyzet rosszabbodni fog, ezért valódi politikai elkötelezettségre van szükség a különbségek csökkentése érdekében.

A Régiók Bizottsága mindezek miatt az alábbiakat javasolja.

A területi kohézió kerüljön be az Európai Unió célkitűzései közé az EU Szerződésbe és a készülő alkotmányba.

Az Európai Unió területi beosztását át kell szervezni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a policentrikus fejlesztési modell alkalmazása. Mindez nem lehetséges a következők nélkül:

• valódi területfejlesztési koncepció elfogadása, amely összehangolja a különféle intézményi szintek cselekvéseit,
• a területfejlesztésre jelentősebb hatást gyakorló közösségi ágazati politikák nagyobb mérvű összhangba hozása a kohéziós célkitűzésekkel. Ez kivált a közös agrárpolitikát illetően fontos,
• valódi közösségi regionális politika folytatása, amely nem csupán az 1. célkitűzés alá tartozó régiókra terjed ki, de minden más régióra is, melyeket egy új 2. célkitűzés égisze alá kell csoportosítani.

A Régiók Bizottsága javasolja, hogy a regionális politikát oly módon módosítsák, mely a periférián elhelyezkedő kis és közepes méretű városi központok hálózatát erősíti. E központok a növekedés és fejlődés motorjai lehetnek a periférián elhelyezkedő régiókban.

A fenti változtatásoknak együtt kell járniuk az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a halászati támogatások által finanszírozott politikák jobb összehangolásával. Megkerülhetetlen a releváns ágazati politikák összehangolása a területfejlesztés szempontjaival. Az intézményrendszer átalakítására is szükség van.

Végezetül elengedhetetlen a közszféra akcióinak a jobb koordinációja - legyen szó bár közösségi, nemzeti, regionális vagy helyi szintről.