Aceasta este versiunea html a fişierului https://www.turizmus.vein.hu/store/szocio/01_tars_kult_cselekves.pdf.
G o o g l e generează automat versiuni html ale documentelor căutate pe Web.
Pentru un link sau un marcaj la această pagină, folosiţi următoarea adresă: http://www.google.com/search?q=cache:_6n79r61tl0J:https://www.turizmus.vein.hu/store/szocio/01_tars_kult_cselekves.pdf+%22Durkheim%22+szociol%C3%B3gus&hl=ro&ct=clnk&cd=10&gl=ro&client=firefox-a

Google nu este afiliat cu autorii acestei pagini şi nici nu răspunde pentru conţinutul acesteia.
Următorii termeni de căutare au fost evidenţiaţi: durkheim szociológus 
Page 1
Gazdaságszociológia
Társadalom, kultúra, cselekvés
Szociológia – társadalomtudomány
Nincs uralkodó paradigma – több elméleti rendszer él egymással párhuzamosan
Mikroszociológia
↔
makroszociológia
Egyéni cselekvések vagy a társadalmi struktúra az elsődleges?
MI A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGIA A TÁRSADALOM
TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIT KUTATÓ TUDOMÁNY
Page 2
Gazdaságszociológia
Alapfogalmak
Társadalom, kultúra, cselekvés
Norma
Az értékeken alapuló viselkedési szabályok,
melyek meghatározzák az egyén lehetőségeit és feladatait
Szerep
egy adott normakészlet, mely meghatározza az
egyénnek a helyzetéből adódó jogait és kötelességeit
Státusz
az egyénnek a társadalmi struktúrában
elfoglalt helyét jelenti
Társadalmi integráció
a társadalom tagjai
közötti kapcsolatok és szolidarítás mértéke
Társadalmi intézmény
A társadalom többségének
tagjai által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája
(normák és értékek egymással összefüggő rendszere)
Page 3
Gazdaságszociológia
Rend vagy változás?
Társadalom, kultúra, cselekvés
Makro
Társadalom
Struktúra
Rend
Egyén
Cselekvés Változás
Makro
Page 4
Gazdaságszociológia
Társadalom, kultúra, cselekvés
A szociológia eredete
Társadalmi
változások
Reformáció, felvilágosodás
Ipari forradalom
Utópikus szocialisták
A társadalom megreformálása, az
igazságtalanságok megszüntetése a kis
közösségek szintjén (falu, gyár)
Owen, Fourier
Francia forradalom, restauráció
Auguste Comte
Herbert Spencer
1798-1857 – francia szociológus
Egyetemes fejlődés feltételezése:
„Három Stádium” törvénye
1820-1903 – angol filozófus, szociológus
A Darwin-i biológiai evolúció
alkalmazása a társadalmi folyamatokra,
egyetemes fejlődés feltételezése
A kezdetek
Marx
Durkheim
Weber
Page 5
Karl Marx
Gazdaságszociológia
Élete
1818-1883
Jogot, filozófiát,
közgazdaságtant tanul
Politikailag aktív
(munkásmozgalom)
Politikai
tevékenységéért
többször szembekerül a
hatóságokkal
Filozófus – Szociológus - Politikus
Konfliktuselmélet
szerint a társadalom
működését az eltérő helyzetű társadalmi csoportok
közötti konfliktusok határozzák meg
Osztályelmélet
szerint a társadalom
tagolódását a gazdasági viszonyok határozzák meg,
Marx a termelőeszközökhöz fűződő viszonyt látta
döntőnek (kiszolgáltatottság mértéke)
Elidegenedés
A kapitalista termelési mód, a
városokba költözése hatására elszakadnak a
korábbi társadalmi kapcsolatok, a munkás elveszti
kapcsolatát az általa végzett munkával
Társadalom, kultúra, cselekvés
Fő művei
A tőke
A munkásosztály helyzete
Angliában
A Kommunista Kiáltvány
Page 6
Társadalmi integráció, szolidaritás
A
társadalom normális működéséhez a társ. tagjai
közötti együttműködésre, az egymás iránti
szolidaritásra van szükség
Emile Durkheim
Gazdaságszociológia
Élete
1858-1917
École Normal Supérieur
Filozófiát tanul, doktorál
Tanulmnyút Németországban:
demográfia és szociológia
Egyetemi karrier
Filozófus és szociológus
Munkamegosztás
A szolidaritás eredete a
munkamegosztás: az egymásrautaltság
mindennapi megtapasztalása
Társadalom, kultúra, cselekvés
Fő művei
Az öngyilkosság
A munkamegosztásról
A szociológia módszere
Anómia - öngyilkosság
A szolidaritás
meggyengülése, a társadalom dezintegrációja
„anómikus” állapot alakul ki, ennek egyik jele az
öngyilkosságok számának növekedése
Page 7
Vallás és gazdaság
Felismerte, hogy a vallás
(és tágabban a kultúra) meghatározó a gazdasági
cselekvésben is
Max Weber
Gazdaságszociológia
Élete
1864-1920
Jogot, gazdaságtant és
filozófiát tanul
Magántanár, kutató
Művei halála után
jelennek meg
Történész és szociológus
Fő művei
Gazdaság és társadalom
A protestáns etika és a
kapitalizmus szelleme
Gazdaságtörténet
Társadalmi rétegződés
A gazdaság mellett
az életmódot is rétegképzőnek tartja – ezek
együttesen hatalmi viszonyokat testesítenek meg
Cselekvéselmélet
Társadalmi cselekvés:
tradicionális, érzelmi-indulati, értékracionális,
célracionális
Hatalom, bürokrácia
Hatalom típusai
(tradicionális, karizmatikus, racionális-legális) és a
bürokrácia szerepe a hatalogyakorlásban
Társadalom, kultúra, cselekvés
Page 8
Talcott Parsons
Gazdaságszociológia
Élete
1902-1979
Gazdasági, antropológiai
és szociológiai
tanulmányok
Jelentős európai hatás,
klasszikusok integrálása
Szociológus
Rendszerelmélete (AGIL séma)
a társadalom
működésében négy funkciót határoz meg:
Adaptáció: alkalmazkodás aa környezeti feltételekhez
(gazdaság)
Célelérés: a cselekvési célok meghatározása, mely a
gazdaság számára az irányítást biztosítja (politika)
Integráció: az emberek közösségének összefogása, a
normatív szabályozás révén (társdalom)
Mintafenntartás: az értékek, normák megőrzése és
továbbörökítése (család/kultúra)
Társadalom, kultúra, cselekvés
Fő művei
A társadalmi cselekvés
szerkezete
A társadalmi rendszer
Page 9
Csereelmélet
a cselekvő korlátlan racionális
döntését feltételezi
Az intézmények, normák, szerepek létrejöttének
vizsgálatát tartja a szociológia fő feladatának
Kiinduló pontja az elemi egyéni cselekvés, melyet
csereaktusokként fog fel
Ennek során az egyén elemi haszon-maximalizálását
feltételezi (ennek során a behaviorista pszichológia
megközelítését alkalmazza)
G. H. Homans
Gazdaságszociológia
Élete
1910-1989
Szociológus
Parsons tanítványa,
később elméleti
kérdésekben
szembefordul vele
Szociológus
Fő művei
The Human Group
Social Behavior: Its Elementary
Forms
Társadalom, kultúra, cselekvés
Page 10
Szociálbehaviorizmus
tágabban értelmezi a
behaviorista pszichológiai irányzatot – szerinte
nem csak a cselekvés, hanem a mögöttes szándék is
megérthető
G.H. Mead
Gazdaságszociológia
Filozófus és szociálpszichológus
Viselkedés, mint szimbólum
a másik
ember annak feltételezésével reagál, hogy a
cselekvő valamit ki akart fejezni tettével („megérti
a cselekvést”)
Sz
M
Szimbolikus interakció
az egyén saját
cselekvésének alakításakor a másik ember várható
reakcióját is számításba veszi
Sz
M
Társadalom, kultúra, cselekvés
Élete
1863-1931
Filozófiát és
pszichológiát tanul,
Európában is
Egyetemi tanár
Fő művei halála után
jelennek meg
Page 11
Rendszer és életvilág
a gazdaság és a
politika célracionálisan, míg a kultúra és a
személyiség erkölcsi elveket követve működik
J. Habermas
Gazdaságszociológia
Élete
1929-
Filozófus
A Frankfurti Iskola
tagjaként indul
Németország egyik
legelismertebb tudósa
Filozófus és szociológus
Fő művei
A kommunikatív cselekvés
logikája
A társadalmi nyilvánosság
szerkezetváltozása
Társadalmi nyilvánosság
biztosíthatja azt,
hogy az életvilág kontrollt gyakorolhasson a
gazdaság és a politika felett
Kommunikatív cselekvés
biztosítja, hogy
a társadalom szereplői egyetértésre jutva közösen,
együttműködve valósíthassák meg céljaikat
A kapitalizmus rendszerkonfliktusa
abból ered, hogy a XX. század második felében a
gazdaság uralja a politikát és az életvilágot is
Társadalom, kultúra, cselekvés
Page 12
Struktúra és cselekvés kapcsolata
a
társadalmi struktúra egyszerre következménye és
kerete az egyéni cselekvésnek
A. Giddens
Gazdaságszociológia
Élete
1938-
Szociológiát tanul
LSE oktatója, igazgatója
Befolyásos brit
társadalomtudós, ‘New
Labour’ egyik inspirálója
Szociológus
Modernizáció
a térről és az időről vallott
felfogás megváltozása a XVIII. századtól kezdve
Modernizáció következménye
a
társadalomban bonyolult hatalmi mechanizmusok
létrejötte, így elsősorban a szakértő rendszerek,
valamint az óra-idő uralkodóvá válása. Ezek
következménye a társadalmak közötti
különbségek csökkenése, a globalizáció
Társadalom, kultúra, cselekvés
Fő művei
A modernizáció
következményei
A harmadik út
Page 13
Kockázattársadalom
a környezeti és
társadalmi kockázatokat tekinti a mai társadalom
egyik meghatározó jelenségének
Ulrich Beck
Gazdaságszociológia
Élete
1944-
Szociológus
Egyetemi tanár
Munkaszociológia,
modernitás
Szociológus
Modenizáció két szakasza
határozható eg
szerinte, első és második modernitás
Társadalom, kultúra, cselekvés
Fő műve
Kockázattársadalom
Individualizáció
a kockázattársadalom
(‘második modernitás’) sajátossága az
élethelyzetek egyedivé válása