|
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ÁLLÁSFOGLALÁSA A STRUKTURÁLIS ALAPOK REFORMJÁRÓL Az Európai Unió bővítéséről hozott döntés szükségessé teszi a strukturális és kohéziós támogatások 2006 utáni rendszerének újragondolását. Az Európai Bizottság ezért felkérte a Régiók Bizottságát, hogy fejtse ki álláspontját a kérdéssel kapcsolatban, melyet előbbi már a 2003 decemberi, a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló harmadik jelentése elkészítése során figyelembe vesz. A Régiók Bizottsága állásfoglalása egyrészt áttekinti a közösségi támogatások rendszerét, másrészt konkrét javaslatokat fogalmaz meg azok reformjáról - mindezt a régiók szemszögéből. A Régiók Bizottsága átfogó kutatásra alapozza véleményét, mely felmérés több részből tevődött össze.
A felmérés tanulságai A régiók túlnyomó többsége szerint lehetőségük van részt venni a programok kialakításának teljes folyamatában, ám a programok elfogadásáról szóló döntésben már nem. Ez kivált a központosítottabb tagállamok vonatkozásában igaz. A régiók mintegy háromnegyede vesz részt a tagállamokban tartott évenkénti találkozókon. A programok végrehajtását illetően elsősorban a monitoring bizottságok munkájába van lehetőségük bekapcsolódni, ezt erőteljesen helyeslik is. A monitoring bizottságok működését azonban bírálják, mondván, túl sokat foglalkoznak a szabályozással és a technikai kérdésekkel. Az Európai Bizottság konzultációs szerepe e testületekben vegyes fogadtatásra lel. A régiók többsége erősen pártolná a három Strukturális Alap összeolvasztását. Az alapok működésének jelenlegi összehangolása nem kielégítő, különösen az Európai Szociális Alap (ESF) ügyvitele nélkülözi a hatékonyságot. A 3. célkitűzés (oktatási és képzési támogatás) alapján minden régiónak jogosultnak kellene lennie közösségi társfinanszírozásra, hiszen képzési szükségletei nem csupán a szegény régióknak vannak. A régiók elismerik és üdvözlik az ún. közösségi innovatív kezdeményezéseket, ám rámutatnak, hogy azok többnyire nem illeszkednek stratégiába, sem pedig a strukturális programok kiemelt intézkedései közé. Hiányolják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap összehangolását, valamint, hogy utóbbi nélkülözi a regionális szempontokat. A régiók azt igényelik, hogy az Európai Bizottság ne a nemzeti kormányok közvetítésével, hanem közvetlenül kezelje őket partnerként. A régióknak kellene a regionális programokat kialakítaniuk. Igényelik továbbá a nagyobb beleszólást a 2006 utáni uniós regionális politika kialakításába. A régiók szerepét a közösségi politikák kialakítása és megvalósítása terén egyértelműen le kell szögezni az EU Szerződés következő módosításakor. Mindez nem jelenti azonban a nemzeti kormányok eljelentéktelenedését: koordinációs és közvetítői szerepükre továbbra is - bár megváltozott formában - szükség van. A szubszidiaritás elvét messzemenően figyelembe kell venni. A strukturális politikák kialakításának és végrehajtásának optimális szintje a regionális szint, mert a regionális önkormányzatok éppen megfelelő távolságban vannak a helyi problémáktól ahhoz, hogy egyrészt tisztában legyenek azok mibenlétével, másrészt viszont kiegyensúlyozzák a különféle helyi önkormányzatok eltérő érdekeit. Az Európai Bizottság koordinációs szerepét illetően a régiók úgy vélik, hogy az uniós kormányzati szerv a pénzügyi végrehajtás ellenőrzését illetően hatékonyabban működik, mint az egyes programok stratégiai koherenciájának őreként. A 438/2001 (EK) rendeletben a tagállamokra rótt monitoring kötelezettség előírásai túl szigorúak, helyenként nehezen értelmezhetők. Az Európai Bizottság és a Számvevőszék auditjait adminisztratíve eléggé terhesnek ítélik. Az egyes programok napi ügyvitelét illetően az elégtelenségek a koordináció szintjén a legszembetűnőbbek, ami a döntéshozatal lassúságában, a programok kidolgozottságában, az innovatív programok elfogadtatásának nehézkességében nyilvánul meg. A monitoringot illetően a legtöbb régió úgy véli, hogy nehéz a közösségi előírások értelmezése és nincsenek világos instrukciók. A nemzeti és a közösségi pénzügyi rendszereket a régiók nem tartják kompatibilisnek, ebből igen sok probléma származik. A Régiók Bizottsága javaslatai A strukturális politikák új modelljét az alábbi elvek alapján vázolják fel:
A strukturális politikák kialakítása, megvalósítása és ellenőrzése során a régiókat (a helyi önkormányzatokkal kiépített partneri viszonyukat kihasználva és figyelembe véve) mindvégig be kell vonni a folyamatokba. Nem csupán konzultációs vagy megfigyelői, hanem döntéshozatali jogról van szó. Azokban a tagállamokban, ahol a jogi rendszer vagy az alkotmány ezt nem teszi lehetővé, ott a regionális (ezek hiányában a helyi) önkormányzatokat kiemelt partnerekként kell kezelni. A tagállami szintű éves egyeztetéseken minden régió (ahol ez az előző bekezdésben leírtak miatt nem lehetséges, a helyi önkormányzatok) képviselői vegyenek részt. A monitoring bizottságoknak ne csupán a pénzügyi felügyelet legyen a dolguk, hanem adjanak helyt a programokkal és a stratégiával kapcsolatos problémák megvitatásának is. Ezek a testületek kapjanak több hatalmat, nagyobb döntéshozatali hatáskört és több önállóságot. A programokat rögzítő dokumentumok legyenek egyszerűek és módosíthatók a félidős értékelés után. A strukturális politikák belső koherenciájának erősítése érdekében még a jelenlegi költségvetési időszakban (azaz 2006-ig) az Európai Bizottságon belül létre kellene hozni egy belső rendszert, amely összehangolná a három Strukturális Alap támogatásait - amint az számos tagállamban már meglévő gyakorlat. A harmonizációnak legalább a három alap működési szabályait kéne összehangolnia, mert a Bizottság az egyes alapokkal foglalkozó osztályai túlságosan az adott feladatra specializálódtak, nincs rálátásuk az összetettebb folyamatokra. Legjobb volna az alapok pénzügyi, ügyviteli és általános szabályozását egységesíteni, 2006-tól pedig egyetlen alappá összeolvasztani az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs szekcióját. 2006 után is fenn kellene tartani az 1. célkitűzés jogosultsági kritériumát (az egy főre eső EU átlag GDP 75%-át el nem érő régiók részesülhetnek támogatásban ennek alapján), de külön figyelmet fordítva azokra a jelenleg jogosult régiókra, amelyek az új tagok belépésével leeső egy főre jutó átlag uniós bruttó hazai össztermék miatt elvben már nem volnának támogathatók. A gazdasági és társadalmi szerkezetváltás támogatása érdekében (2. és 3. célkitűzés) a munkanélküliségi arányhoz kapcsolódó jogosultsági kritérium alapján kéne a finanszírozási összegeket odaítélni, amiket aztán az érintett régió szükség szerint használhatna fel a régió egész területén vagy annak csupán egy részén, a közösségi szinten elfogadott vezérelvekkel összhangban. Az innovatív kezdeményezések összehangolását a regionális fejlesztési stratégiával a kezdeményezések autonómiájának megtartása mellett fokozni kellene. A régiók hatáskörét és felelősségét a programok végrehajtása során kodifikálni kellene, ezenkívül szükséges egyértelműen meghatározni a három döntéshozatali szint hatásköreit. A korábban már megfogalmazottaknak megfelelően szükség van a strukturális és az egyéb közösségi politikák összehangolásának a fokozására. Az auditálás vezérelveit és szabályait egyszerűsíteni és egyértelműen meghatározni volna célszerű a régiókra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Az Európai Bizottság által végrehajtott auditálásnak a programok végrehajtásának második szakaszától van értelme az első szakasz során nyert adatok és eredmények alapján. Az auditálás csak a pénzügyi fegyelemre és a közösségi szabályozók tiszteletben tartására korlátozódjon. A programok végrehajtásának napi ügyviteli feladataihoz dolgozzanak ki egyértelmű, világos szabályokat. A megvalósítás utólagos értékelésénél jobban meg kellene határozni az értékelés céljait. A programok kidolgozásakor a korábbi programok utólagos értékelésének eredményeit is figyelembe kellene venni. A közösségi támogatásoknak közvetlenül az érintett régiókhoz kellene befolyni az adott tagállam központi költségvetésének érintése nélkül. Ez néhány tagországban bevett gyakorlat. Forrás: CdR 389/2002 fin |
|