1. a pénz 70%-a a lemaradó régiók felzárkóztatását támogatja. Mintegy 50 régióról van szó. Itt él az EU lakosságának a 22%-a. (1. célkitűzés, területi alapú)
1. a források 11,5%-a strukturális gondokkal küszködő ipari, városi, vidéki, halászattól függő területek gazdasági és társadalmi átalakulását segíti. Itt él a lakosság 18%-a. (2. célkitűzés, területi alapú)
1. a támogatások 12,3%-a a képzési rendszerek korszerűsítése és a munkahelyteremtés céljára különül el. (3. célkitűzés, tematikus alapú)
   Az összes régió támogatható ebből a forrásból, kivéve az 1. célkitűzés hatálya alá eső területek, mert azok ilyen célú támogatását az 1. célkitűzés valósítja meg.

A Kohéziós Alapot 1993-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a négy legkevésbé fejlett tagállam, Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseit támogassák. 2000-2006 között összesen 18 milliárd eurót kap e négy tagország.

Ezeken kívül négy közösségi kezdeményezés keresi a megoldást a közös problémákra. A Strukturális Alapok 5,35%-a jut ezekre, melyek:

1. Interreg III - a határmenti, tagállamok közötti és régió közi együttműködés érdekében (pl. határmenti partnerségek kialakítása, több régiót magában foglaló területek létrehozása). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza.
1. Urban II - a városok és a városi területek fejlesztési stratégiáinak támogatására összpontosít. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza.
1. Leader + - a program célja azok összehozása egymással, akik a vidéki társadalomban és gazdaságban tevékenykednek annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés új, helyi stratégiáit alakítsák ki. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója finanszírozza.
1. Equal - célja a munkaerőpiac egyenlőtlenséghez és megkülönböztetéshez vezető tényezőinek a megszüntetése. Az Európai Szociális Alap finanszírozza.

Külön támogatásban részesülnek a halászatból élő területek lakói. A célok az alábbiak:

1. fenntartható egyensúly megteremtése a tengeri erőforrások és felhasználásuk között,
1. a vállalkozások versenyképesebbé tétele,
1. a halászat és a vízgazdálkodás termékei ellátásának és fejlesztésének a javítása,
1. a halászatból élő területek újjáélesztése.

E tevékenységeket a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz finanszírozza.

Ide tartoznak még az úgynevezett innovatív tevékenységek is. A területfejlesztés minőségének javítása érdekében az Európai Bizottság a legújabb, egyelőre még ki nem használt ötletek támogatásának is teret kíván nyitni. Így a régióknak lehetőségük van a kísérletezésre. A Bizottság három munkaterületet jelölt ki 2000-2006 között, melyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz:

1. az ismereteken és a technológiai fejlesztésen alapuló regionális gazdaságok,
1. e-Európa Régió: az információs társadalom a területfejlesztés szolgálatában,
1. regionális azonosságtudat és fenntartható fejlődés.

További innovatív tevékenységek támogatását is tervezik a foglalkoztatás és képzés területén, valamint a halászati ágazatban. Előbbit az Európai Szociális Alap, utóbbit a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz finanszírozza. Az innovatív tevékenységek támogatására fordítható összeg 1 milliárd euró (a Strukturális Alapok 0,5%-a). Ha a kísérleti programok által kapott eredmények kielégítők, akkor azok bekerülhetnek a "rendes" programok közé.

A Strukturális Alapok többéves programokat finanszíroznak, melyeket az Európai Bizottság által meghatározott vezérelvekkel összhangban a régiók, a tagállamok kormányai és a Bizottság közösen alakítanak ki. A programok az alábbi területekkel foglalkoznak:

1. az infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, energia),
1. a távközlési szolgáltatások kiterjesztése,
1. a vállalatok (a versenyt nem torzító) támogatása, a dolgozók képzése,
1. az információs társadalom eszközeinek és működtetési ismereteinek a terjesztése.

A kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a környezetvédelmi szempontokat és esélyegyenlőséget kell biztosítaniuk.

A végrehajtás decentralizált, azaz elsősorban a nemzeti és regionálsi hatóságok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság a fejlesztési programok megvalósulása során (tehát nem előtte) folyósítja a támogatási összegeket. Előzetesen csupán a támogatás 7%-át utalják át, hogy megkönnyítsék a program beindítását. A Bizottság csak az igazolt kiadásokat téríti meg. Minden program esetében az adott tagállam kormánya kijelöl egy végrehajtó hatóságot, mely a megvalósításért felel. A pénzügyekkel az ún. "kifizetési hatóság" foglalkozik, mely garantálja, hogy minden kiadás jogos volt, tiszteletben tartva a környezetvédelmi, eséylegyenlőségi szempontokat is, továbbá, hogy nem volt szó jogosulatlan állami támogatásról. Ha nem így történik, a Európai Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket, sőt, visszakövetelheti a már folyósított összegeket.

A korábbiakhoz képest új elem az úgynevezett "teljesítménytartalék" rendszere. Minden egyes tagállam esetében a részükre megállapított támogatások összegének 4%-át zárolják, majd pedig az egyes tagországokban leghatékonyabban működő programok számára szabadítják fel legkésőbb 2004. március 31-ig. Ezáltal próbálják a programigazgatókat a mind hatékonyabb végrehajtásra ösztönözni. (Természetesen a teljesítménytartalékot nem az igazgatók, hanem a kérdéses programok, azaz a bennük résztvevő régiók kapják.)

A tagjelöltek támogatása

A tagjelölt országok elmaradása az EU-hoz képest infrastrukturális, ipari, szolgáltatási, kisvállalkozási, mezőgazdasági, környezetvédelmi szempontból hatalmas. A csatlakozásra való felkészítés érdekében hozták létre a Csatlakozási Partnerségeket, melyek tulajdonképpen a felkészülés programjai. Az Európai Unió három programmal segíti a közép- és kelet-európai országokat:

1. a Phare a legrégebbi (1989-ben indult). A közigazgatás és a köztestületek fejlesztése a fő célja (10,92 milliárd euró).
1. a SAPARD a közös agrárpolitikában való részvételre készíti fel a tagjelölteket a mezőgazdasági struktúrák, az élelmiszerminőség, a fogyasztóvédelem, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, valamint a végrehajtás technikai támogatása által (3,64 milliárd euró).
1. az ISPA a Kohéziós Alap mintájára a környezetvédelem és a közlekedés területén finanszíroz nagyobb programokat (7,28 milliárd euró).

A Strukturális Alapok finanszírozási folyamatában a Tanács az Európai Bizottság előterjesztése alapján az Európai Parlamenttel egyeztetve határozza meg az egyes célkitűzésekre és az egyes tagállamokra szánt keretösszegeket. Ennek megfelelően a tagállamok vagy régióik a szociális és gazdasági szereplőkkel egyeztetve elkészítik a fejlesztési terveket, amiket eljuttatnak az Európai Bizottsághoz. A tagállamok képviselői megvitatják a fejlesztési terveket a Bizottsággal, majd miután sikerült egyezségre jutniuk, a Bizottság elfogadja terveket, melyek így az ún. Közösségi Támogatási Kereteket (Community Support Frameworks, CSF) alkotják ettől kezdve. A részletek kidolgozása a tagállamok dolga, de az Európai Bizottságot tájékoztatniuk kell róla. Ezt követően megkezdődik a programok tulajdonképpeni megvalósítása. A végrehajtást szoros figyelemmel kell kísérniük az ezzel megbízott nemzeti hatóságoknak és jelentést kell készíteniük róla. Ha a jelentések rendben vannak, a Bizottság fokozatosan, több részletben kifizeti a támogatási összegeket, amelyek mindeig csak kiegészítik a tagállamok illetve régiók saját erőforrásait.

A Kohéziós Alap és az ISPA nem programokat társfininaszíroz, hanem mindig egy-egy nagyobb léptékű tervezetet (projekt), melyeket az érintett országok hatóságai bonyolítanak le a Monitoring Bizottság felügyelete alatt.

A támogatások kedvezményezettjei az alábbi öt csoportból kerülnek ki:

Hátrányos helyzetű területek:

1. az 1. célkitűzés régiói - ahol az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) az uniós átlag 75%-át nem éri el, Svédország és Finnország ritkán lakott területei (kevesebb, mint 8 fő/km²), a távoli, tengerentúli területek. Ide tartozik még Észak-Írország és a szomszédos ír megyék, valamint bizonyos svéd partmenti területek.
1. a 2. célkitűzés régiói - amely régióknak problémáik vannak az ipar vagy a szolgáltatások szerkezet-átalakítását illetően vagy területükön beszűkülnek a hagyományos vidéki tevékenységek lehetőségei vagy hanyatló városi területeik vannak vagy nehézségekkel szembesülnek a halászati ágazatban.
1. a Kohéziós Alapok négy országa - egy főre jutó GDP-jük nem éri el az uniós átlag 90%-át. Jogosultságukat 2003-ban újra megvizsgálják.

Különleges nehézségekkel szembekerült területek:

1. határmenti területek (Interreg III A) - az EU-ban minden határmenti terület jogosult az Interreg III A-t igénybe venni. A cél az államhatárok két oldalának összekapcsolása és valódi határmenti gazdasági övezetek kiépítése.
1. hanyatló városi területek (Urban II) - mintegy 50 régió részesül támogatásban.
1. vidéki területek (az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garanciális Szekciója és a Leader +) - a mezőgazdasági vállalkozások, a környezetvédelem és a helyi termékek fogyasztásának a felfuttatása a cél (Garanciális Szekció). A Leader + az innovatív tervezeteket támogatja.
1. halászfalvak és városok (Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) - a halászati ágazat korszerűsítése a cél a közös halászati politika keretében. Ahol problémás régiókról van szó, ott a Strukturális Alapok 1. célkitűzése alatt folyik a megvalósítás.

A társadalom sebezhető csoportjai:

1. a munkaerőpiacon nehezen boldoguló emberek (3. célkitűzés) - fiatal vagy tartósan munkanélküli személyek támogatása akár a legfejlettebb régiókban is.
1. hátrányos megkülönböztetéstől vagy egyenlőtlenségektől sújtott emberek a munkaerőpiacon (Equal) - a nemi, faji, etnikai, vallási okból, fogyatékosság alapján, koruk, nemi irányultságuk miatt hátrányosan megkülönböztetett csoportok esélyegyenlőségének a biztosítása.

Helyi és regionális hatóságok:

1. tagállamok közötti és régióközi együttműködés (Interreg III B és C) - minden helyi hatóság, mely tagállamok közötti vagy régióközi együttműködésben vesz részt, részesülhet társfinanszírozásban a Közösség részéről. Sőt, az EU-n kívüli országok régiói is részt vehetnek az ilyen programokban, kivált, ami a tagjelölt országokat illeti.

A tagjelölt országok:

1. a közép- és kelet-európai országok a csatlakozás előtt a már említett támogatásban részesülnek. A felvétel utáni időszakra az Európai Unió 40 milliárd euró tartalékot különített el a 2006-ig terjedő időszakban az új tagok felzárkóztatására. Málta és Ciprus különmegállapodások alapján részesül finanszírozásban.

Az előző, 1994-1999 közötti időszakban több olyan régió is támogatásban részesült, melyek a Strukturális Alapok új támogatásaira már nem jogosultak. Ezeket fokozatosan építik le 2005 végéig.

A regionális támogatások nem merülnek ki a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és a tagjelöltek számára juttatott vissza nem térítendő segélyekben. Az Európai Beruházási Bank kedvező feltételekkel folyosít kölcsönöket az érintettek számára.

Forrás: Európai Bizottság

Euro Info Service, 2003.