Sapientia-KPI Belső Kutatási Program 2003-2004

Partiumi Keresztény Egyetem Társadalomtudományi Kutatócsoportja

Kutatásvezető: Dr. Szilágyi Györgyi

A kutatócsoport tagjai: Dr.Kovács Béla, Szűcs István, Dr. Flóra Gábor, Ary Gyula

Kutatási jelentés

A BIHAR MEGYEI, GAZDASÁGILAG ELMARADOTT KISTÉRSÉGEK

FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, MÓDOZATAI ÉS HATÁSAI

ECONOMICALLY DISADVANTAGED MICRO-REGIONS

IN BIHOR COUNTY

ELŐZMÉNYEK. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZEREI

1. BIHAR MEGYE

1.1. Bihar megye jelene

1.2. Bihar megye helye országos viszonylatban és az Észak -Nyugati régióban

1.3. Az átmeneti korszak főbb jellemzői és változásai

2. A KISTÉRSÉGEK – A TERÜLETFEJLESZTÉS PILLÉREI

2.1. A kistérségekről

2.2. Bihar megye kistérségei

2.3. A megyei kistérségek jellemzői

2.3.1. Gazdaságilag fejlett kistérségek

2.3.2. Közepesen fejlett kistérségek

2.3.3. Gyengén fejlett kistérségek

3. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK

3.1. A hátrányos helyzet jellege

3.2. A megye hátrányos helyzetű kistérségei

3.2.1. A térségek jellemzői, mutatói

3.2.2. Magyarcséke kistérsége

3.2.3. Mezőtelegd kistérsége

3.2.4. Tenke kistérsége

4. JAVASLATOK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE

4.1. Az elmúlt időszak eredményei és tapasztalatai

4.2. Tendenciák és távlatok a hátrányos helyzetű mikrorégiókban

4.3. Helyzetképek – az interjúk során nyert információk tükrében

4.4.. Javaslatok

4.4.1.Település-specifikus erőforrások és fejlesztési lehetőségek. Helyi adottságokon alapuló konkrét javaslatok

4.4.2. A térségfejlesztés elősegítését célzó javaslataink

ÖSSZEFOGLALÁS

MELLÉKLETEK

BIBLIOGRÁFIA

ELŐZMÉNYEK. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZEREI

Jelen kutatásunk egy átfogóbb kutatás második része. A négyéves időszakra tervezett kutatás célja Bihar megye középtávú gazdasági-társadalmi fejlődési lehetőségeinek felvázolása. A legutóbbi népszámlálási eredmények és más statisztikai valamint empirikus kutatási adatok alapján elemezzük a megye infrastrukturális és humán erőforrás - potenciálját, felmérve a rendelkezésre álló tartalékokat, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a pontos és árnyalt helyzetismeretre épülő fejlesztési alternatívák megalapozása.

Kutatási programunk megvalósítását négy szakaszban tervezzük:

2003 március 1- szeptember 30: A tőkebeáramlás fokozásának és a humán erőforrások optimális hasznosításának lehetőségei Bihar megyében (már megvalósult)

2003 november 1- 2004 szeptember 30: A Bihar megyei gazdaságilag elmaradott kistérségek fejlesztésének lehetőségei és módozatai. A fejlesztések demográfiai, gazdasági és társadalmi (szociális) kihatásai

2004 október 1 – 2005 július 30 A Bihar megyei tömbmagyarság kistérségeinek helyzete. A gazdasági növekedés lehetőségei és távlati jellemzői

IV-.ik szakasz (időpontok még ismeretlenek): A Belényesi medence szórványmagyarságának helyzete. A gazdaságfejlesztés, mint a megmaradást elősegítő tényező

Kutatásunk első, már megvalósult szakasza főleg a regionális fejlődési perspektívákat alapvetően befolyásoló két tényezőt vizsgálta:

a. a külföldi tőkebeáramlás meghatározó tényezőit

b. a munkaerő optimális felhasználásának és fejlesztésének lehetőségeit

Elemzésünk alapján a megye mikro-régióiban valószínűsíthető a nagyobb gazdasági és munkaerő-potenciállal rendelkező városok és nagyközségek demográfiai és gazdasági erősödése. Folytatódik azonban az elmaradott térségek és községek elnéptelenedése, a fiatal munkaerő elvándorlása, megfelelő munkalehetőségek és fejlesztések hiánya miatt. Kutatásunk második (jelen) szakaszában éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos gazdasági helyzetű mikro-régiókra.

Kutatásunk jelen szakaszának célkitűzései:

- feltárni a Bihar megyei hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági-társadalmi jellemzőit

- megvizsgálni az elmaradott kistérségek felemelése érdekében eddig alkalmazott fejlesztési elképzelések alkalmazásának demográfiai, gazdasági és társadalmi (szociális) hatékonyságát

- felkutatni az elmaradott kistérségek fejlesztésének lehetőségeit, erőforrásait.

Kutatásunk fő módszere a megyére vonatkozó elsődleges és másodlagos statisztikai adatok elemzése. Ennek során számíthattunk a Bihar Megyei Statisztikai Igazgatóság támogatására, amelynek révén hozzáférhettünk a rendelkezésre álló legfrissebb adatbázishoz. A legfontosabb ilyen jellegű, adatforrásként szolgáló dokumentumok:

- a 2002-es népszámlálás eredményei, amelyek sokrétű feldolgozásban nyújtanak összetett képet a megye népesedési, gazdasági, munkaerő-gazdálkodási, oktatási helyzetéről.

- Statisztikai évkönyvek és füzetek adatai megyei és települések szerinti lebontásban az 1990-2003 közötti időszakra vonatkozóan

- A gazdasági társaságok könyvelési mérlegei, amelyek mikroszinten tükrözik a lényeges gazdasági folyamatokat

Az adatok feldolgozása alkalmazott matematikai-statisztikai módszerekkel történt.

A számszerű információk elemzése kiegészült a kvalitatív módszerek alkalmazása révén szerzett ismeretekkel. Ennek érdekében interjúkat készítettünk az elmaradott kistérségek által lakott települések kulcsszemélyiségeivel (vállalatvezetők, kereskedelmi kamarák vezetői, vállalkozók, potenciális bel- és külföldi befektetők), állami hatóságok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel.

1. BIHAR MEGYE

1.1.Bihar megye jelene

Bihar megye a ország északnyugati részén terül el. Észak, észak-keleten határos Szatmár és Szilágy egyével, keleti irányban Kolozs megyével, dél, délkeleten Arad és Fehér megyével valamint nyugaton Magyarországgal. Területe 7544 km^2, ebből 4993 km² mezőgazdasági terület, 1995 km² erdő és 556 km² egyéb területek.[1]

A megye domborzata rendkívül sokoldalú a keleti és dél-keleti hegységektől nyugati irányba lépcsőzetesen csökkenő magasságú dombokig és a nyugati részen húzódó mezőségig. Keleten és a megye déli részén húzódnak a Bihar és Vădeasa hegységek, a Bihar (1849) valamint a Botyáza (1790m) csúcsokkal. A dombvidéket a hegységektől nyugatra terjedő Kodru – Moma, Királyerdő és Popis 500-900 m magasságú hegységei képviselik. A legalacsonyabb lépcsőfokon, a megye keleti részén húzódik a mezőség, amely a Tisza síkság keleti része.

A domborzat megoszlásából következően a talaj jellemzői: a hegyvidéken a barna erdőtalaj vállfajai, a dombvidéken a terület javarészén az erdei talaj míg a mezőségen a különböző típusú csernóziumok, az érmellék északi részén a homok és homokos talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj.

A megye vízhálózata rendkívül gazdag: a Sebes Körös, a Fekete körös és a Berettyó folyók, az Inándi és a Tamásdai halastavak rendszere, valamint a Lesui vízduzzasztó a Jád völgyében.

A növényvilág nagyszámú növény, virág és faállományból áll, amelyből 16 védett növény, a vadvilágot számos hegy- domb- és sziklavidéken élő állatfajta képviseli.

A megye altalaja különböző ásványi kincsekben gazdag, közülük a jelentősebbek: kőolaj, földgáz, bauxit, lignit, hőálló anyag, márvány, a cementgyártásban használatos mészkő, valamint a termálvíz.

Környezetvédelmi szempontból a levegő, víz és a talaj szennyezettségi foka a megengedett határok alatt van. Az 1093 km hosszúságú megfigyelt vízhálózatból csak egy 68 km –es szakasz erősen szennyezett; az erdőállomány csupán 12%-át érintette a környezetszennyezés hatása, a lombhullás.

Az elmúlt évtizedekben alakult meg a Bihar, Kolozs és Fehér megyék egyes területeit érintő, egy 758 km² –es természetvédelmi park, amelyből 379 km² –es terület Bihar megye délkeleti részén van.

Bihar megye 62 természetvédelmi területtel, természeti ritkasággal, védett értékekkel és egyedülálló barlangrendszerekkel rendelkezik. Ilyen például a Ponorului és a Radeasa vár, a Galbena völgy, a Boghii kövei, a Sebes körös szorosa, a Pece patak az egyedülálló lótuszvirággal. A hegyvidék bővelkedik csodálatos cseppkőképződményekben: a Kiskóki, a Medve, a Meziadi és a Szelek barlangok valamint a Ponvarei víznyelő.

A megye lakónépessége a 2002 márciusi népszámlálás adatai alapján 620246, ebből 49,7% városi 50,3% falusi lakos. A népszámlálás a lakosság elöregedését regisztrálja. Míg a 0-14 éves korcsoportú lakosság részaránya az összlakosságban csak 17,9%, addig a 60 év fölöttiek korosztálya 19,3%-ot képvisel. Így az öregedési index – amely a 60 év fölöttiek és a 14 éven aluliak arányát jelenti 1,077 , tehát 100 fiatalkorú lakosra 108 idős jut. Így nincsen biztosítva a lakosság létszámának legalább a szinten tartása, így további csökkenés várható.

A 2003-as év népmozgalmi adatai szerint az 1000 lakosra jutó főbb mutatók a következők: 10,3 az élve születetések, 13,6 a halálozás, 5,9 a házasságkötések és 1,2 a válások száma. A halálozások nagyobb aránya a lakosság csökkenését eredményezte, a nopcialitás átlaga csökkenő tendenciát mutat.

A megyeközi migráció folyamata jelentéktelen volt a 2003-as év folyamán. A megyén belüli vándorlás legfontosabb jelensége a városi lakosság vándorlása a községek felé. Számottevő például a megyeszékhely népességének a kitelepedése a Várad környéki községekbe: Szentandrás, Bors, Bihar, Nagyürögd, Körörsgyéres, Szentmárton és Fugyivásárhely felé.

A megye településhálózata jelentősen módosult 2003-ban. Belényes és Margitta municipiumok lettek, valamint az év elején Székelyhíd község is városi rangot kapott. Bihar adminisztratív térképén megjelent 5 új község: Paptamási, Biharfélegyháza, Hegyközpályi, Románszentmikulás és Gyapjú; Bihar, Bihardiószeg, Hegyközcsatár és Cséfa községekböl való kiválással.

Így 2003 elején a megye 100 településsel rendelkezett, amelyből 4 municipium,: Nagyvárad, Nagyszalonta, Belényes és Margitta, 6 város: Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskohsziklás, Diófás és Vaskóh, valamint 90 község. A községek közül nagyobb jelentöséggel bírnak mind lakónépesség- mind gazdasági szempontból: Bihardiószeg, Barátka, Cséfa, Berettyószéplak, Fugyivásárhely, Mezőtelegd és Tenke.

Ugyanakkor van a megyében legalább 9 olyan 200 lélekszám alatti kisközség, amelyek a teljes elnéptelenedés felé haladnak, fiatal lakosság és gazdasági potenciál nélkül. Ezek: Tasnádbajom, Érbogyoszló, Belényesirtás, Biharpoklos, Mezőszakadát, Szombatság, Hagymádfalva, Sólyomkő és Érszőllős.

Nemzetiségi szempontból, a megye lakosságából 404468 fő román, (67,4%), 155829 magyar (26,0%), 30089 roma(5,0%), 7370 szlovák (1,2%), 1163 német (0,2%) és 1327 más nemzetiségű.

Felekezeti elosztásban az összlakosságból 358352 (18,1%) református, 55500 (9,2%)római katolikus, 34314 (5,7%) pünkösdista, 22294 (3,7%) baptista, 13600 (2,3%) görög –katolikus, a többi más felekezethez tartozónak vallotta magát.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Bihar megyében a 10 éven felüli lakosok száma 530352, ebből az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma 35103, a posztliceális és mesterképzőt végzetteké 17571, középiskolai végzettséggel 118765 lakos rendelkezik szak és inasiskolával 86324, gimnáziumot 141158 lakos végzett még elemi iskolát 105606 lakos. Az írástudatlan (analfabéta) lakosok száma 15528, tehát a 10 éven felüli lakosság majd 3 százaléka.

Bihar megye aktív népessége 2002 március 18-án 232616 fő, amely az összlakosság 38,8 százalékát jelenti. Az aktív keresőkből 215554 fő a foglalkoztatottak és 17062 a munkanélküliek száma.

Az inaktív lakosság 367630-ra még amelyből 103024 valamilyen fokozatú tanulmányt folytat (óvodás, iskolás, egyetemista), 160722 nyugdíjas, 35540 háztartásbeli és 68344 eltartott és más gazdasági helyzetben lévő személy.

Megjegyezendő, hogy a népszámlálás módszertana szerint aktívnak számított az a személy, amely a népszámlálás napját megelőző héten legalább 3 napon keresztül valamilyen gazdasági tevékenységet végzett. Így tulajdonképpen nagyszámú általában nem dolgozó személy került az aktív népesség körébe. Például a nyugdíjasok száma a Nyugdíjbiztosítási Pénztár adatai szerint meghaladja a 205 ezret, viszont a népszámlálás adatai szerint 161 ezer. Több ezer azoknak a mezőgazdasági nyugdíjasoknak a száma, akik a népszámlálást megelőző héten pár napot dolgoztak a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben így az aktív lakosság számát gyarapították.

A munkanélküliek közül 9199 már legalább egyszer dolgozott és 7856 személy az első munkahelyet kereső személyek száma. A még nem dolgozott munkakeresők között 658 egyetemet vagy főiskolát végzett, ebből a 181 műszaki egyetemet, 124 természettudományi tanulmányokat, 108 bölcsészetet, 100 közgazdasági egyetemet és 73 személy orvostudományi szakon végeztek.

A Bihar megyében dolgozó alkalmazottak száma 202-ben 150,4 ezer, ebből 3,4 ezer a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 76,3 ezer az iparban és építőiparban és 70,7 ezer a kereskedelemben, szállításban és a szolgáltatásokban dolgoznak.

A megye gazdasága ipari–agrár jellegű, de földrajzi helyzetéből és hévízkincseiből adódóan jelentős a nagybani kereskedelem valamit az idegenforgalom – üdültetés, gyógykezelés –is.

Bihar megye gazdaságában a magánszektor dominál már évek óta, a magánvállalkozások biztosítják az ipari és mezőgazdasági termelés döntő részét (85 és 98%) valamint a kereskedelmi áruforgalom és a szolgáltatások legnagyobb hányadát.

2002 végén a regisztrált vállalkozások száma meghaladta a 25 ezret, ebből 12056 a működő gazdasági egységek száma. 331 működő egység a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 1969 az iparban és az építőiparban valamint 9756 tehát a vállalkozások 81%-a a kereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedik.

2002 végén a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2631, több mint 92 millió dollár tőkével. A külföldi beruházások jelentős része Svédországból, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Luxemburgból valamint Magyarországról származik. Külföldi kézben van a cementgyártás, timföldgyártás, a cukoripar, a készruha és cipőgyártó ipar és élelmiszeripar jelentős része.

A megye vállalatai a 2002-es év folyamán majdnem 64 ezer milliárd lej értékű forgalmat bonyolítottak le, amelyből az ipar részaránya 45%.

Az ipari jellegű vállalkozások több mint egyharmada a könnyűiparban tevékenykedik, nagyrészük bérmunkában, az u.n. LOHN típusú termelésben dolgozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a külföldi (vagy ritkábban belföldi) megrendelő hozza saját nyersanyagát – szövetet, bőrt, - és szerződés alapján meghatározott számú készterméket állíttat elő, amelyben mi adjuk a munkaerőt, az energiát és a mellékanyagokat. Ennek tudható be, hogy Biharban jelenleg a munkanélküliek közül a nők száma és aránya jóval kisebb, mint a férfiaké, hiszen a könnyűipar elsősorban női munkaerőt foglalkoztat.

A mezőgazdasági összterület 499,3 ezer hektár, ebből 304,1 ezer ha szántó, 137,7 ezer ha legelő, 43,8 ezer ha kaszáló, 4,4 ezer ha szőlős és 9,3 ezer ha gyümölcsös.

A növénytermelés számára a 2001-es év eredményei elég gyengék, az össztermelés gabonából 560,1 ezer tonna (152,8 ezer tonna búza és rizs, 348,2 ezer tonna kukorica), 30 ezer tonna napraforgó,40,7 ezer tonna cukorrépa, 151,5 ezer tonna burgonya,83,5 ezer tonna zöldségfélék, 34 ezer tonna gyümölcs és 21,1 ezer tonna szőlő.

Az állatállomány az év végén 106,7 ezer szarvasmarha, 251,8 ezer sertés és 132,5 ezer juh és kecske.

A 2002-ben eszközölt beruházások összértéke meghaladta a 10,7 ezer milliárd lejt, amelyből az ipari beruházások részaránya eléri a 46 százalékot. Az ipari beruházások nagyobb hányada az élelmiszeripar és könnyűipar fejlesztésére irányult. Érdekes megfigyelni, hogy a beruházásokra szánt összegek mintegy 83 százalékát technológiákra, új gépsorok és szállítóeszközök beszerzésére költötték az iparvállalatok.

A 2002-ben a bihari vállalkozások által lebonyolított külföldi áruforgalom összértéke elérte az 1290 millió dollárt, amelyből 597 millió dollár export és 693 millió dollár az importált áruk értéke. Az exportált áruk szerkezete nagyon egyoldalú, hiszen majd 75 százalékban a könnyűipari termékekből áll, emellett 7% bútorárú és 6% gépek és berendezések. Az import jelentős része – 26 százalékban – méteráruk és textíliák, 20% gépek, berendezések és járművek, 18% nyers és kikészített bőrök, 13% műanyag és vegyi áruk és 10 %-ban élelmiszerek, italok és dohánytermékek.

A kereskedelem a megye gazdaságának egyik legfontosabb ágazata – 7,7 ezer vállalkozást foglal magában, amelyben a nagybani kereskedelem jelentős helyet foglal el, főleg az import tevékenység vonatkozásában.

A szállításban a megye területén lévő vasút hossza 474 km, az úthálózaté 2515 km, amelynek 24 százaléka felújított. 2002 végén a forgalomba beírt személygépkocsik száma megközelítette a 82 ezret.

Az idegenforgalom az egyik fontos jelentős infrastruktúrával rendelkező ágazat – rendelkezik 59 szálláshellyel, ebből 21 szálloda. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 10422 férőhely és a 2002-es évi vendégforgalom 207 ezer vendég, amelyből 20,7 ezer külföldi turista. A férőhelyek kihasználtsági foka alig 38%. A kereskedelmi szálláshelyek döntő többsége Félixfürdőn valamint a megyeszékhelyen található.

A szociális helyzet és társadalmi élet tekintetében a legfontosabb jellemzők a lakáshelyzet, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügyi ellátás és a kulturális élet.

A 2002 márciusi népszámlálás eredmények szerint Bihar megye lakásállománya 231791 lakás. A lakások 54,5 százaléka vízhálózattal rendelkezik (központi és házi) és 54,1%-a csatornázott (központi és házi). A lakások 51,3%-a rendelkezik fürdőszobával.

Megjegyezendő, hogy a vízellátás jelentős része nem közüzemi rendszerű, ugyanez vonatkozik a csatornázásra is.

Közüzemi vízellátással jelenleg 146 helység (város és falu) és közcsatorna ellátással csak 25 helység.

A megye alkalmazottainak 2002-es havi átlag nettó bére 3,2 millió lej nagy szóródással a a különböző ágazatok között. Jóval magasabbak a megyei átlagnál a nettó fizetések a pénzügyi és banki szolgáltatásban, a távközlésben, a kőolaj és földgázkitermelésben, a villamos és hőenergia ellátásban. Alacsonyak a bérek általában a kereskedelemben, vendéglátásban, a könnyű és élelmiszeriparban valamint a szolgáltatásokban.

A nyugdíjasok száma 205,3 ezer, ebből 153,0 ezer a társadalombiztosítási és 51,5 ezer a mezőgazdasági nyugdíjasok száma. 2002-ben a társadalombiztosítási átlagnyugdíj az átlagfizetés mintegy felét teszi ki.

A 2002-2003-as tanévben valamilyen oktatási formán résztvevők száma 130,8 ezer, ebből 18,7 ezer óvodás, 91,8 ezer diák (iskolás) és 20,3 ezer egyetemi hallgató.

Az egészségügyi ellátás biztosítását szolgálja 17 kórház 5556 ággyal, valamint 223 orvosi rendelő. 2002-ben 354 lakos jutott egy orvosra.

A megye kulturális életének legfontosabb létesítményei a két tagozattal rendelkező színház, az ugyancsak kéttagozatos bábszínház, szinfonikus és népi zenekar, 16 múzeum valamint 421 könyvtár 4,2 millió kötettel.

Bihar kulturális kincseinek szerves része az a számtalan történelmi és műemlék jellegű építmény, vár, templom, palota amely mind a bihari lakosok hozzáértését dicséri.

A megye kultúrája nem lenne teljes a néphagyományok , népi viseletek és népi mesterségek nélkül, ez utóbbi főleg a Belényesi medencében és a Pietrászai fennsíkon maradt meg mint a fazekasság, népi bútorkészítés, kelengyés láda készítés.

1.2. Bihar megye helye országos viszonylatban és az Északnyugati régióban

Bihar egyike az ország jelentősebb kiterjedésű megyéjének, a 42 megye közül a hatodik helyet foglalja el. Lakónépessége az ország lakosságának 2,8 százaléka és a 12 –ik helyet jelenti.

A lakosság elöregedését bizonyítják a demográfiai mutatószámok is; míg élve születési ráta tekintetében a megye a 20-ik helyet foglalja el, addig a halálozási ráta tekintetében az előkelő hatodik.

Foglalkoztatás szempontjából a megye helyzete jó, hiszen a munkanélküliségi ráta a legkisebb az országban.

Az aktív vállalkozások tekintetében Bihar megye a 11-ik. A megye ipara az országos ipari áruforgalom 4,4 százalékát valósítja meg. Jelentős a megye hozzájárulása egyes ipari termékek előállításában, mint a hűsítő italok, harisnyanadrág, lábbeli, ásványvíz, finomított alkohol, készruha, bútor, cement és cukor.

Mezőgazdasági össztermék esetében a megye a maga 3,7 százalékos részesedésével negyedik a megyék rangsorában, elsősorban a jelentős kukoricatermelésen valamint állattenyésztési ágazatnak köszönhetően, hiszen a sertésállomány tekintetében a második és a szarvasmarha állomány az ötödik az ország megyéi között.

Az idegenforgalomban, a kereskedelmi szálláshelyek számának tekintetében országosan a második a megyék rangsorában, Konstanca után.

Az Északnyugati régió magába foglalja a következő megyéket: Bihar, Kolozs, Beszterce, Szilágy, Máramaros és Szatmár. Tulajdonképpen ez a régió nem egy adminisztratív egység hanem egy fejlesztési felosztás eredménye.

Bihar megye – mint a régió legnagyobb kiterjedésű megyéje, természeti adottságai révén és főként a régió mezőgazdaságában játszik vezető szerepet, mint a növénytermesztés, mind az állattenyésztés tekintetében. Ugyanez a vezető szerep vonatkozik az üzleti áruforgalomra, a kereskedelmi tevékenységre valamint az idegenforgalmi eredményekre, kereskedelmi szálláshelyekre és a turisták számára is.

Népesség, aktív lakosság, alkalmazottak létszáma, ipari össztermelés, egészségügyben dolgozók, valamint beiskolázottság szempontjából Bihar megye a második az Északnyugati régióban. Voltaképpen a régió, két demográfiailag és gazdaságilag is legnagyobb, legfejlettebb megyéje Kolozs és Bihar, a többi megye területi, népesség és gazdasági potenciál szempontjából jóval kisebb.

1.3.Az átmeneti korszak főbb jellemzői és változásai

Az elmúlt 15 év jelentős, mondhatni gyökeres változásokat hozott Bihar megyében az élet minden területén, úgy demográfiai és humán erőgazdálkodási, mint gazdasági és társadalmi síkon.

A legjelentősebb változásokat a következő képen foglalhatjuk össze:

A lakónépesség 1990-hez viszonyítva mintegy 57 ezerrel csökkent (14 százalékkal). A csökkenés előidézői:

- a negatív természetes szaporulat, a gyermekvállalás csökkenése és a halálozások arányának a növekedése éves szinten 2-2,5 ezer természetes fogyást jelentett, amely az elmúlt években összesen mintegy 22 ezer ember veszteségét jelentette.

- a külső migrációs folyamat, az elemzett években a legális kivándorlók száma megközelítette a 19 ezret.

- A fennmaradt 16 ezres fogyás a belső elvándorlás eredménye

A lakosság öregedési folyamata felgyorsult. Míg 10 évvel ezelőtt a 14 év alatti lakosság

aránya az összlakossághoz viszonyítva 21,7% ez jelenleg már csak 19,3%. Ezzel párhuzamosan nőtt a 60 év felettiek száma és aránya: 17,1%-ról 19,3%-ra. Ennek eredményeképpen az öregedési index a 78,8%-ról 107,7%-ra nőtt.

Megfigyelhető az első házasságot kötők átlagéletkorának növekedése (2,6 évvel) mind a férfiak, mind a nők esetében. A jelenségnek legfőbb oka a megfelelő jövedelem hiányában a lét és a jövő bizonytalanságában keresendő. A fiatalok számára szinte lehetetlen a lakásszerzés.

A nemzőképes korban lévő nők gyermekvállalása csökkenő tendenciát mutat. A tiszta születési ráta a nemzőképes korban levő nőknél 54 ezrelékről 39 ezrelékre csökkent.

Új jelenség a nagyvárosok lakosságának részbeni elköltözése, főként a városok vonzáskörzetében fekvő községek, falvak felé. Ez a jelenség főleg nagyvárosokra jellemző, az elvándorlás főbb irányai Bihar, Bors, Nagyürögd, Körösgyéres, Fugyivásárhely, Szentandrás és Szentmárton, tehát a Várad környéki települések.

Az aktív keresők száma mintegy 44 ezer fővel csökkent. Az elöregedés következtében csökkent a munkaképes lakosok száma, de csökkent a mezőgazdaságból élők és az alkalmazottak száma is.

A munkanélküliség – bár más megyékhez képest jóval kisebb – nagyobb mértékben érintette a férfi munkaerőt, mert folyamatosan leépültek azok a vállalatok, amelyek általában férfi munkaerőt alkalmaznak, mint a gépgyártás, kohászat, vegyipar vagy építőipar.

Az alkalmazásban állók száma 68 ezerrel csökkent, főleg az iparban, mezőgazdaságban, építőiparban és szállításban, ugyanakkor nőtt a kereskedelemben és a szolgáltatásokban dolgozók száma.

A megye gazdaságának magánosítása gyakorlatilag már 1999-ben befejeződött. Jelenleg jelentéktelen a még állami tulajdonban lévő vállalatok száma és törzstőkéje.

Az ipari termelés volumene 1995-96 –ra az 1990-es szint felére csökkent, majd a lassú növekedés eredményeként kb. 2006-ban fogja valószínűleg elérni a a 15 évvel előbbi szintet.

Gyökeresen megváltozott a megyei ipar szerkezete. Jelentős mértékben csökkent az ipari termelés a szénbányászatban, kőolaj-kitermelésben, gépiparban, vegyiparban és az élelmiszeripar egyes ágazataiban (hús és tejfeldolgozás) és nagymértékben nőtt a könnyűiparban – textil, ruházat és lábbeli – a LOHN rendszerű bérmunkán alapuló termelés.

A mezőgazdaságban a földtörvény alkalmazása a gazdálkodás felaprózódását is jelentette. A növénytermesztésben nőtt a gabonafélék, napraforgó és burgonyatermék mennyisége, főként a termőterületek növelésével. Ugyanakkor csökkent a cukoripar, szőlő és gyümölcstermesztés, egyes ipari növények- len és kender – termesztése megszűnt. A szőlővel beültetett nagyobb területek valamint a jelentősebb területű gyümölcsösök java része kipusztult.

Az állatállomány drasztikusan csökkent, főleg a szarvasmarha és juhállomány. Ezzel párhuzamosan javultak a takarmányozási feltételek és az állategészségügy mutatói.

A beruházások jelentős mértékben csökkentek az elmúlt 13 évben. Egyrészt azért, mert jelentős mértékben megfogyatkoztak a központi pénzforrások, másrészt a tőkehiány miatt. A vállalkozók java része nem rendelkezik a szükséges saját pénzforrással, a bankhitelek igénybevétele az infláció eredményezte magas kamatok miatt nem gazdaságos. A magánszektor fontosabb beruházásai az élelmiszeriparban, a könnyűiparban, a műanyag-feldolgozó iparban valamint a kereskedelemben valósultak meg.

Az elmúlt 13 évben mintegy 7 ezer új lakás épült, főleg a községekben épített lakóház.

A szállítási ágazat jelentősebb jellemzője a személygépkocsik számának nagy mértékű növekedése. Csökkent a gépjárművek átlagos életkora is.

Dinamikus növekedést könyvelhet el a külkereskedelmi tevékenység, hiszen a kivitel több mint ötszörösére és a behozatal 6,5-szörösre nőtt. Változott a külkereskedelem szerkezete is. Jelenleg a kivitel java részét a könnyűipari termékek képezik, szemben az 1990-es esztendővel, amikor a gépgyártás és az építőanyag ipari termékek kivitele volt túlsúlyban.

Nagymértékben nőtt az áruforgalom a nagybani kereskedelemben, köszönhetően a megye földrajzi helyzetének, hiszen Bihar az ország egyik nyugati kapuja.

A kiskereskedelmi áruforgalom jelentősen visszaesett, a lakosság vásárlóerejének csökkenésének arányában.

A szolgáltatások összértéke szintén csökkent, főként a vasúti és közúti személyszállítás, turisztika, vendéglátás és általában a lakosságnak nyújtott szolgáltatások tekintetében. Ugyanakkor nőtt a pénzügyi és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások volumene.

Az idegenforgalomban a szálláshelyek kihasználtsága csökkent. Ugyanakkor felére apadt az idelátogató belföldi és külföldi turisták száma is.

A lakosság reáljövedelme csökkent, az 1990-es vásárlóerőhöz képest mintegy 45 százalékkal. Talán a legnagyobb gondokkal a parasztság küszködik. A termelés gazdaságtalansága, a támogatás hiánya vagy elégtelensége, önköltség alatti felvásárlási árak vagy az értékesítés bizonytalansága, mind olyan tényező, amely - az alacsony mezőgazdasági nyugdíjak mellett – a parasztság elszegényedését eredményezte.

A nyugdíjasok száma majd a duplája az 1990-es évinek. Jelenleg 137 társadalombiztosítási nyugdíjas jut 100 alkalmazottra az 1990-es évi 50-hez viszonyítva.

Az oktatásban, a fiatal lakosság csökkenésének arányában jelentősen csökkent az óvodások valamint a diákok száma: 5 ezerrel valamint 33 ezerrel. Ugyanakkor 29 ezerrel nőtt az egyetemisták száma, köszönhetően a Nagyváradi Egyetem nagy ívű felfuttatásának az elmúlt 13 évben, valamint a magánegyetemek létrehozásának és fejlődésének.

Az egészségügy alulfinanszírozott. Az egészségügyi szolgáltatások mennyiségileg csökkentek és minőségileg sem javultak, annak ellenére, hogy az elmúlt 13 évben csökkent az 1 orvosra jutó lakosok száma: 496-ról 354-re.

Jelentős mértékben nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, főleg a gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények. Az infrakcionalitási ráta – amely a 100 ezer lakosra eső ismertté vált bűncselekményt jelent- 371-ről 934-re nőtt 2002-ben.

2. A KISTÉRSÉGEK - A TERÜLETFEJLESZTÉS PILLÉREI

2.1. A kistérségekről[2]

A kistérségek rendszere a megye területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer. A kistérség nem adminisztratív felosztás eredménye, viszont óriási jelentősége van a területfejlesztési prioritások kidolgozásában, a fejlesztések következményeinek megállapításában, a gazdasági és társadalmi kihatások felmérésében. Egy - egy helységben eszközölt beruházás, fejlesztés – főként ha nagyobb léptékű – természetesen jelentős hatással van a környező helységekre is. Így a kistérség mint fejlesztési egység feltétlen szükséges a fejlesztések orientációira és azok hatásának reális vizsgálatára.

Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti reális munka-, lakóhely, közlekedési, ellátási (kereskedelem, oktatás, egészségügy) kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy nagy központi településhez vonzódnak. A rendszerben létezik egy nagyobb helység - város vagy község – amely a térség vonzáskörzetét képviseli, mind gazdasági, mind társadalmi síkon.

A kistérségek kiválasztásánál és meghatározásánál a következő fontos kritériumok játszanak szerepet:

· Földrajzilag szomszédos helységek

· Hasonló domborzati és természeti viszonyok

· A meghatározandó kistérség nagysága

· Lakónépesség

· A térség humánerőforrása

· Munkaerő felhasználási kapcsolat

· Közlekedési kapcsolat, tehát létező és lehetőleg megfelelő közlekedéshálózat a helységek között

· Társadalmi szolgáltatási - oktatási.- egészségügyi – kapcsolat

· Kereskedelmi és ellátási kapcsolat

· Egy megfelelő infrastruktúrával rendelkező vonzáskörzeti központ – város vagy nagyközség – létezése

Általában a kistérségek megnevezése a központi, vonzáskörzeti település alapján történik.

2.2. Bihar megye kistérségei

A kistérségek meghatározásánál a fenti kritériumok elemzésén és figyelembevételénél túl meghatározó volt az egyes tájegység kiválasztása, hiszen azonos tájegységeken belül a lakóhelyi emberi kapcsolatok jóval szorosabbak. Nem beszélve arról, hogy azonos vagy szomszédos tájegységeken belül hasonlóak a néphagyományok és szokások, amelyek egy szoros kapcsolat jellemzői.

A kistérségek kiválasztásánál figyelembe vettük az egyes községi vezetők és szakemberek véleményét is. Például azt, hogy melyek azok a községek, amelyek lakói rendszeresen részt vesznek a térség vonzáskörzeti központjában vagy más helységekben lévő vásárokon, hiszen ez is egy hagyomány, kereskedelmi és emberi kapcsolat jelképe.

E feltételeknek megfelelően határoltuk körül a megye mikrorégióit, amelyek a következők – megnevezve a hozzá tartozó városokat és községeket:

· Nagyvárad megyei jogú város, megyeszékhely

· Nagyvárad vonzáskörzete az alábbi községekkel: Bihar, Bors, Hegyközcsatár, Körösgyéres, Nagyürögd, Fugyivásárhely, Szentmárton és Szentandrás.

· Székelyhíd – Bihardiószeg kistérség: Székelyhíd, Bihardiószeg, Kiskereki, Biharcsokaly, Szalárd és Alsótótfalu.

· Margitta kistérsége: Margitta, Érábrány, Vedresábrány, Vámosház, Érbogyoszló, Tasnádbajom és Érszőllős.

· Berettyószéplak térsége: Berettyószéplak, Bályok, Derna, Papfalva és Tóti.

· Érmihályfalva kistérsége: Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Érsemlyén, Érszalacs és Értarcsa.

· Mezőtelegd térsége: Mezőtelegd, Köröskisjenő, Mezőszakadát, Tataros, Kiskopács, Hagymádfalva és Vércsorog.

· Élesdi kistérség: Élesd, Esküllő, Kisősi, Alsólugas, Szászfalva, Sólyomkő és Cécke.

· Körösrév vidéke: Körösrév, Nagybárád, Barátka, Csarnóháza, Vársonkolyos.

· Magyarcséke térsége: Magyarcséke, Drágcséke, Bihardobrosd, Harangmező, Pusztahollód, Papmező és Szombatság.

· Belényes térsége: Belényes, Biharkaba, Tisztásfalva, Dragánfalva, Várasfenes, Biharpoklos, Robogány és Belényesújlak.

· Vaskóhsziklás térsége: Vaskóhsziklás, Vaskóh, Diófás, Bontesd, Kerpenyád, Fonókismező, Alsókrisztyár, Belényesírtás, Vasaskőfalu, Remény és Biharlonka.

· Nagyszalonta térsége: Nagyszalonta, Cséffa, Illyefalva, Keménylak, Feketebátor, Madarász és Tulka.

· Tenke kistérsége: Tenke, Feketekápolna, Alsókocsoba, Biharhosszúasszó, Miklóírtás és Olcsa.

2.3. A megyei kistérségek jellemzői

A megye kistérségének legfontosabb adatait a 4-7 számú táblázatban foglaltuk össze az alábbi mutatók alapján: terület, lakónépesség a főbb korcsoportokra osztva, gyermek és idős népesség eltartottsági rátája, a 10 éven felüli népesség végzettség szerinti megoszlása, az aktív foglalkoztatott és inaktív népesség, munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta, valamint a gazdasági élet főbb adatai: működő gazdasági valamint ipari egységek száma, áruforgalom, ipari termelés (értékesítés), alkalmazottak száma valamint az összberuházások és ipari beruházások volumene.

A kiválasztott mutatórendszer (lásd 2-es és 3-as sz. táblázatok) azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon a kistérségek besorolása, elsősorban gazdasági fejlettségi szintjük szerint. Az összehasonlító táblázatok eredményeinek a kiértékelése után, a következő gazdasági szempontok szerinti fejlettségi kategóriákat állapíthattuk meg:

- gazdaságilag fejlett kistérségek

- közepesen fejlett kistérségek

- gyengén fejlett kistérségek

- hátrányos helyzetű kistérségek

Megjegyezzük, hogy a besorolást nem valamilyen ideális fejlettségi szint szerint végeztük, hanem a megye általános fejlettsége alapján. Amint az alábbiakban majd részletesen utalunk rá, a hátrányos helyzetű régiók elkülönítésénél a gazdasági gyengénfejlettség mellett figyelembe vettük a negatív demográfiai folyamatok, mindenekelőtt az elöregedés jelenlétét, hatásait is.

A besorolás szerint az ily módon elkülönített különböző gazdasági fejlettségű szinthez a következő kistérségeket soroltuk:

- fejlett térségek: Nagyvárad, Berettyószéplak, Vaskóhsziklás

- közepesen fejlett térségek: Nagyvárad vonzáskörzete, Margitta, Élesd, Belényes és Nagyszalonta

- Gyengén fejlett térségek. Székelyhíd – Diószeg, Mihályfalva és Körösrév

- Hátrányos helyzetű térségek. Mezőtelegd, Magyarcséke és Tenke

A besorolás alátámasztására nem érdektelen bemutatni e négy fejlettségi kategóriába

tartozó kistérségek százalékban kifejezett részarányát.

I. TÁBLÁZAT

Kistérségek fejlettség szerint
	Fejlett	Közepesen fejlett	Gyengén fejlett	Hátrányos helyzetű	Megye összesen
Terület	16,9	44,6	18,4	20,1	100,0
Lakónépesség	44,6	31,2	12,7	11,5	100,0
Alkalmazottak száma	69,8	21,8	5,6	2,8	100,0
Működő vállalkozás	71,1	20,2	5,0	3,7	100,0
Működő ipari vállalkozás	69,6	21,7	5,9	2,8	100,0
Áruforgalom	84,0	13,2	2,1	0,7	100,0
Ipari áruforgalom	82,2	14,9	2,3	0,6	100,0
Beruházás összesen	78,4	18,6	2,6	0,4	100,0
Beruházások az iparban	81,4	17,2	1,3	0,1	100,0

Forrás: a 2-7 táblázat alapján kiszámított adatok.

A gazdaságilag fejlett térségekben – a megyeszékhellyel az élen – él a népesség majd 45 százaléka és dolgozik az alkalmazottak majd 70 százaléka. Ugyancsak nagy (70 – 80%) a részesedése a vállalkozások számában, áruforgalomban és az ipari termelésben valamint a beruházott összegekben is.

Megfigyelhető, hogy a közepesen fejlett térségek java része a megye városainak – Margitta, Élesd, Belényes és Nagyszalonta - térsége. Ehhez tartozik még a megyeszékhely vonzáskörzete, amely egyre jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkezik. Ezek a kistérségek rendelkeznek a megye területének majd 45 százalékával, a lakónépesség 31 százalékával és az alkalmazottak majdnem 22 százalékával. Gazdasági aktivitás, ipari termelés valamint a beruházások volumenének tekintetében e térségek részaránya a megyéhez viszonyítva 13 és 20 százalék között mozog.

A három gazdaságilag gyengén fejlett térség – Székelyhíd – Diószeg, Érmihályfalva és Körösrév - a terület 8 százaléka és a lakónépesség majd 13 százaléka mellett csak 5 százalékát képviseli az alkalmazottak számának, valamint a működő vállalkozásoknak, amelyek gazdasági tevékenysége a megye áruforgalmának valamint ipari termelésének és beruházásainak csak 2-2,5 százalékát képviseli.

A hátrányos helyzetű kistérségek mutatói a legrosszabbak. Bár ezek rendelkeznek a megye területének 1/5-ével és a népesség majd 12 százalékával, a vállalkozásoknak csak 3,7% -át teszik ki, az áruforgalom, az ipari termelés és a beruházások nem érik el még az 1 százalékot sem. Nem is beszélve az iparban eszközölt beruházásokról, amelyeknél a hátrányos helyzetű kistérségek elenyésző részarányt képviselnek: csak 0,1 %-ot.

Hat kistérség - a gyengén fejlett és a hátrányos helyzetű térségek összessége –rendelkezik a megye területének majd 40 százalékával és a népesség 24 százalékával, a gazdasági egységek áruforgalmának azonban csak 2,8 százalékával és a beruházásoknak mindössze 3 százalékával. Ipari vonatkozásban, e térségekben működik az ipari jellegű vállalkozások 8,7 százaléka, termelésük viszont a megye ipari termelésének még 3 százalékát sem adja. Ezek szerint az említett térségekben működő ipari vállalkozások túlnyomórészt mikro- vagy kisvállalkozások, kevés alkalmazottal és tőkével rendelkeznek.

2.3.1. Gazdaságilag fejlett kistérségek

Nagyvárad, megyeszékhely, 206614 lakosával a megye gazdasági, társadalmi és kulturális központja, amelyben aránylag kicsi területen a megye lakónépességének 34,5 százaléka él és az aktív népesség 38,4 százaléka, valamint a munkahely szerinti alkalmazottak 58,1 százaléka dolgozik. A Körös parti város népessége fiatalabb, mint a megye lakossága (az öregedési ráta – a 60 éven felettiek aránya a 14 éven aluliakhoz viszonyítva – jóval kisebb – csak 89,4/100 - mint a megyei átlag, ami 107,7/100). Természetes, hogy Nagyvárad megyei jogú város domináns szerepet játszik a gazdasági életben is, amelyben átlagos részaránya 65%, tehát majdnem kétszerese a lakónépesség arányának.

A város gazdasági életében fellelhető az ágazatok széles palettája, főként az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások. Ipari vonatkozásban jelentős a könnyűipar (textil, készruha és lábbeli), bútoripar, gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar. Nagyvárad évszázados hagyományához híven az utóbbi években fellendült a kereskedelem, főleg a nagybani kereskedés, a számos kereskedelmi vállalkozás jelentős export- és főként import tevékenységet folytat. A foglalkoztatás aránya jóval nagyobb a megyei átlagnál, így a munkanélküliség is kisebb arányú. A megyeszékhelyen lakik az egyetemet vagy főiskolát végzettek 70 százaléka. Dinamikusan fejlődnek a szolgáltatások, főként a vállalatok és jogi személyek számára nyújtandó szolgáltatási tevékenységek.

Berettyószéplak kistérsége a Berettyó menti dombság része, mely a megye északkeleti részén terül el. Területe 351 km², lakónépessége 24175 fő. A térség központja 78 km-re fekszik a megyeszékhelytől. A térségben él a megye legfiatalabb lakossága, az öregedési ráta csupán 84/100. Lévén, hogy az ipar domináns szerepet tölt be a kistérségben, az átlagnál nagyobb a munkanélküliségi ráta. Elég nagy az inaktív – főleg nyugdíjas - népesség, főleg a Papfalvi bányák leépülése után, amikor a bányászok százai mentek korhatár előtti nyugdíjba. Így az eltartottsági ráta, amely az inaktív népesség hányadát tükrözi az aktívhoz képest, meghaladja a 162 százalékát.

A térség fő gazdasági tevékenységeit a kőolaj és gázkitermelés valamint a kőolaj feldolgozás jelenti, amelyek a térség ipari termelésének 90 százalékát teszik ki. Berettyószéplakhoz képest a térség többi településeinek a gazdasága, főleg az ipara szegényes. Bályok legfőbb ágazata az építőipar, Dernán kőolajszármazékot dolgoznak fel – amely 2004-ben már nem üzemel – Papfalván, ahol a bányászat megszűnt, vegyipari és lábbeli-gyártó cégek létesültek, míg Tótiban a mezőgazdaság a domináns ágazat.

Vaskóhsziklás térsége a megye délkeleti részén található a Belényesi medence délkeleti részén a Vasaskőfalvi platón, az Alsó havas lábánál, valamint a Vaskóhi fennsíkon. A térség központja Vaskóhsziklás, mintegy 76 km-re fekszik a megyeszékhelytől. A 10 várost és községet magába foglaló térség 807 km² –en terül el, lakónépessége 36874 fő. Az idős lakosság aránya jelentős, hisz az öregedési ráta meghaladja a 137 százalékot, az eltartott népesség rátája 166,6 százalék.

Gazdasága, a megye kistérségei közül talán a legjelentősebb változásokon ment keresztül. Az előző évtizedekben domináns bányászatot és gépgyártást mára nagymértékben az élelmiszeripar váltotta fel. Munkanélküliségi rátája csak 8,3%, annak ellenére, hogy a térségben majd 10 ezer ember veszítette el a munkahelyét a bányászatban és a gépiparban. Találtak viszont új munkahelyet – átképzés után - a Transilvania Holding, az ország legnagyobb élelmiszeripari komplexuma, három hűsítőt, ásványvizeket, édesipari és más élelmiszereket, valamint szeszipari termékeket előállító gyárában Rényben és Vaskóhszikláson. Voltaképpen a térség ipari termelésének túlnyomó részét e három üzemegység adja. Vaskóhszikláson kívül a többi helységek gazdasági fejlettsége csekély vagy csak a bányászatra szorítkozik. Vaskóhn jelen van a márványkitermelés és feldolgozás, Diófáson a színesfém és a bányászat, Bontesden élelmiszeripar és fafeldolgozás, Fonókismezőn, Kepenyéden a malomipar, Biharlankán a fafeldolgozás és fémmegmunkálás, Vasaskőfalun szintén a fakitermelés és megmunkálás. A térség két községének - Belényesírtásnak és Alsókristyásnak - egyáltalán nincsen ipari vállalkozása.

Tulajdonképpen, ha a térségben nem lenne, vagy megszűnne működni a három már említett óriás gyáregység, ezt a részt a hátrányos helyzetű kistérségek közé is lehetne sorolni.

2.3.2. Közepesen fejlett kistérségek

A közepesen fejlett kistérségekre talán az a legjellemzőbb, hogy adott egy város, a térség központja, amely elég jelentős ipari, kereskedelmi és szolgáltatási háttérrel rendelkezik, amelyek mellett háttérbe szorulnak a hozzájuk tartozó települések, elöregedett lakossággal és kevés munkalehetőséggel. E jelenség tulajdonképpen örökölt, a tőke mozgása ritkán jelent meg ezekben a térségekben.

Nagyvárad vonzáskörzete: Ez egy különleges státuszú mikrorégió, amelynek gazdasági és társadalmi életére mélyen rányomja bélyegét a megyeszékhely közelsége. Az ebből fakadó előnyök folytán azt is lehet mondani, hogy ez a térség általában a rendszerváltás, az átmeneti periódus nyertese volt és az lesz az elkövetkező években is. A vonzáskörzet domborzatilag heterogén: nagyrészt síkvidéken terül el, de az ide tartozó települések között van dombvidéki is (Szentmárton, Hegyközcsatár). A vonzáskörzet területe 634 km² lakónépessége 40812 fő. Az aktív lakosságból kb. 6-6,5 ezerre tehető a Nagyváradra ingázók száma, ugyanakkor 2 ezren felül van a Váradról a községek felé ingázók száma. Az utóbbi években fiatal családok százai telepedtek le a vonzáskörzet községeiben, falvaiban. A munkanélküliek száma viszonylag alacsony.

A vonzáskörzeti kistérség gazdasági élete jelentősen függ az adott kistérség földrajzi helyzetétől és adottságaitól. Szentmárton elsősorban a Félixi és Püspökfürdői idegenforgalom és gyógy-üdültetés megyei és egyik legnagyobb országos központja. A határ-menti Bors községben elsősorban bel- és külföldi szállítmányozási vállalatok és vámkezelési ügynökségek telepedtek meg. Nagyürögdre kitelepedtek egyes cipőipari vállalatok, Szentandrás pedig jelentős konyhakerti növényekkel látja el a megyeszékhely lakosságát. Talán csak Csatár község az, amely kimaradt a fejlesztésekből, hisz kiesik a fő közlekedési útvonalak irányából.

A jelentős gazdasági tevékenység és bevételek komoly infrastrukturális beruházásokat is jelentettek a térség egyes községei számára: víz és csatornahálózat vagy vezetékes háztartási gáz bevezetését.

Margitta kistérsége a Berettyómenti dombság- és síksághoz tartozik. A térség területe 397 km² és lakónépessége 31863 fő. A térség központi helysége, Margitta – mely 2004-ben megyei jogú városi rangot kapott - mintegy 45 km-re található a megyeszékhelytől. A kistérség lakónépessége fiatalabb a megyei átlagnál, hiszen az öregedési index 87,8 százalék, így az eltartott népesség rátája is kisebb a megyei szintnél, csak 137,3%.

A térség gazdasága változatos. Az ipari tevékenységen kívül jelentős a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szállítás és a szolgáltatások különféle válfajai. A kistérség központja, Margitta legfontosabb ipari ágazatai a kőolaj és gázkitermelés, készruha- és harisnyanadrág gyártás, cipőgyártás, fémmegmunkálás, bútorgyártás és élelmiszeripar. Vámosház községben - mely a térség második jelentősebb iparosított térsége – megtalálható az építőipar, cipőipar, Érábrányban az élelmiszeripar és fafeldolgozás, Vedresábrány határában pedig a kőolaj és gázkitermelés. Mindezekkel ellentétben a térség másik három községének gazdasága elmaradott, ipari tevékenység nincs. Ezek a helységek: Érbogyoszló, Tasnádbajom és Érszőllős.

A munkanélküliek száma viszonylag kevés, a munkanélküliségi ráta is a megyei szint alatt van, csak 6,3%, amelynek viszont nagyobb hányada az első munkát keresők száma.

Élesd kistérsége. Tájegység szerint a kistérség nagy része a Sebes Körös völgyében, az Élesdi hegyalján, a Királyerdőalján és hegyvidékén terül el.

A térség központját képviselő Élesd városa mintegy 40 km távolságra van a megyeszékhelytől.

A kistérség területe 409 km², lakónépessége pedig 27870 fő. Az élesdi mikrorégióban is általában a fiatal korosztály dominál, hiszen az öregedési ráta is alig haladja meg a 90 százalékot. Viszonylag magas az inaktív lakosság száma és részaránya, így az eltartottsági ráta is megközelíti a 200 százalékot, 100 aktív személyre 194 inaktív jut.

A térség gazdaságában az iparnak van jelentős szerepe, fontos még a kereskedelmi és a szolgáltatási szféra.

Az iparvállalatok jelentős része Élesden valamint a szomszédos Esküllőn található, Élesden a fafeldolgozás, készruhagyártás, cipőipar és élelmiszeripar, Esküllőn a cement és hőállótégla gyártás van jelen. A többi helységek főbb iparágazatai: Kisősiben malomipar, Alsólugason külföldi érdekeltségű gombabegyűjtő, feldolgozó és tartósító vállalkozás és Céckén építőanyagipar. Szászfalva, valamint a hegyvidéki szlovákok lakta Sólyomkő nem rendelkezik semmiféle iparral.

Élesd ipara jelentősen fejlődött az utóbbi években, főként az 1999 márciusi kormányrendelet óta, mely hátrányos helyzetűvé minősítette az övezetet, biztosítván a befektetőknek számos kedvezményt, például a forgalmi adó eltörlését vagy a vámmentességet a behozott állóeszközökre és nyersanyagokra. Így települt Élesdre jó néhány külföldi tulajdonban lévő cipőgyár, a LOHN – tehát bérmunka – típusú termelési rendszerrel.

Belényes kistérsége a belényesi medence térsége. A maga 80 helységével és 1096 km²- es területével a legnagyobb kiterjedésű kistérség. Ezt nem volt mód 2 térségre bontani, hiszen az összes környező községek és falvak egyedüli, jelentős vonzáskörzete Belényes, amely nemrég kapta meg a megyei jogú városi rangot. Belényes mintegy 60 km-re van Nagyváradtól és megkérdőjelezhetetlenül az egész térség ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja.

A térség lakónépessége 42432 fő. A lakosság - főleg a térség községeinek lakossága – elöregedett, az öregedési index meghaladja a 136 % -ot, az eltartottsági ráta majdnem 146%.

A térség gazdaságképe hasonló a többi városközpontú kistérségekhez. Vagyis adott egy viszonylag fejlett iparral, kereskedelemmel, építőiparral és szolgáltatásokkal rendelkező vonzáskörzeti központ, a hozzá tartozó, fejletlen gazdasággal rendelkező községekkel és falvakkal.

Belényes legfontosabb iparágai a bútoripar, cipőgyártás és élelmiszeripar. Tisztásfalván megtalálható a fakitermelés, Bondorasszó főleg a Biharfüredi turistaközpontról híres, Drágfalván fellelhető az élelmiszeripar, Várasfenesen fafeldolgozó és élelmiszeripar, Biharpokloson fakitermelés és fafeldolgozás, Sólyomon agyagkitermelés, Tárkányon jelentéktelen élelmiszeripar. Biharkaba és Belényesújlak községek nem rendelkeznek iparral.

A belényesi térség beruházásai, a többi fontos gazdasági mutatóhoz képest igen jelentősek, elsősorban Dragánfalván, ahol 2002-ben javában folytak a szintén Transilvania Holding által finanszírozott új, modern, nagy kapacitású sörgyár építési munkálatai, amely 2004-ben már termelt.

A kistérség gazdasági életében említést érdemelnek a hagyományos Belényesi vásárok, amelyek régóta nemcsak kereskedelmi hanem jelentős találkozóhelyet is jelentettek a távolabb eső térségek lakóinak is, beleértve a Mócvidéket.

Nagyszalonta térsége a szalontai síkon, valamint a déli medence északi részén fekszik. A kistérség területe elég nagy (836 km²) lakónépessége 43379 személy. A térségközpont Nagyváradtól 40 km-re fekszik, a megye déli részén. Az öregedési ráta 117,2%. Az inaktív népesség száma és aránya az aktív népességhez képest igen jelentős, így az eltartott népesség rátája meghaladja a 186 százalékot.

A térség összességében - adottságaihoz mérten – mezőgazdasági és ipari jellegű. Jelentős a kereskedelmi tevékenység és a szolgáltatások skálája is. Az utóbbi években a Nagyszalontai határátkelő megnyitása fellendített más ágazatokat is: szállítmányozás, vámkezelés, üzemanyag ellátás és vendéglátás valamint szállodaipar.

Szalonta megyei jogú város főbb ipari ágazatai: élelmiszeripar (húsipar), készruhagyártás, cipőipar, fémmegmunkálás, építőanyag-ipar, járműipar valamint bútorgyártás. A térséghez tartozó községek ipari vállalkozásai a következő ágazatokat képviselik: Keményfokon élelmiszeripar, Feketebátoron malomipar, Cséffán cipőipar, Ilyefalván malom és sütőipar, Madarászon szintén élelmiszeripar. Tulajdonképpen a jelentős mezőgazdaság felfuttatta az élelmiszeripar, a feldolgozóipar egyes ágazatait. A térség gazdasági életéhez hozzátartozik a Cséffai, Inándi és Keményfoki halgazdaság, amely több mint 1600 hektáros vízfelületű halastavakkal rendelkezik.

2.3.3. Gyengén fejlett kistérségek

A gyengén fejlett kistérségek helyzete bizonyos vonatkozásokban hasonló a közepesen fejlettekéhez. Itt is adott 1-2 vonzáskörzeti központ, város vagy község és a hozzátartozó települések, a jelentős különbség viszont az, hogy a gyengén fejlett térségek központjai távolról sem olyan fejlettek főként ipari vonatkozásban, mint a közepesen fejlett térségek városközpontjai.

Székelyhíd – Diószeg kistérség: Az Érmellék déli részén valamint a Berettyó síkságán és dombvonulatán fekszik. Azért jelöltük meg a jelenleg városi státusszal rendelkező Székelyhídot és Bihardiószeg nagyközséget is mint a térség két vonzáskörzeti központját, mert elsősorban mind a kettő jelentős település, másrészt a két helység kapcsolatai ellenére a térségek számára mindegyik más községek vonzáskörzete. Ahogy Bihardiószeg sem tartozott és nem tartozik Székelyhíd vonzáskörzetébe, úgy például Biharcsokaj vagy Alsótótfalu is elsősorban a Diószeg vonzáskörzetéhez tartoznak. A térség területe 537 km², lakónépessége 33303 lakos. A kétpólusú kistérség vonzáskörzeti központjai Székelyhíd és Bihardiószeg, 43 illetve 33 km-re fekszenek a megyeszékhelytől. Az öregedési ráta, amely az idős és a fiatal lakónépesség arányát jelenti 106,2%. A munkanélküliek aránya hasonló a megyei munkanélküliségi ráta szintjéhez.

Az inaktív lakosság száma igen magas, aránya az aktív lakossághoz viszonyítva 167,1%.

A térség gazdasága elsősorban agrár jellegű, amelyben a növénytermesztés dominál, köszönhetően a nagy kiterjedésű területnek és a jó minőségű termőföldnek.

Az ipar legfontosabb ágazatai a térségben: Székelyhídon a bútoripar és készruha-gyártás, Bihardiószegen a malomipar, cipőkészítés és készruhagyártás, Biharcsokajon az élelmiszeripar és az építőipar valamint Alsótótfalun a malomipar. Mint a fentiek is bizonyítják, a mezőgazdasági jelleghez szorosan kötődik a malomipar és élelmiszeripar, amelyek a legnagyobb hányadát képviselik a kistérség iparának.

Érmihályfalva kistérsége: Az Érmellék északi részén a homokos Nyírség déli részén és a Szalacsi síkon terül el, a megye északi csücskében. A térség számára elsősorban Érmihályfalva városa a vonzáskörzeti központ, bár az Érszalacsi lakosság számára hagyományosan Nagykároly a központ. Érmihályfalva térsége 363 km² területű, lakónépessége 24030 lakos, az öregedési ráta pedig 104,4%. Az inaktív népesség számaránya igen nagy, az aktív népességhez képest 167,1%.

Ipar szempontjából Érmihályfalva legfontosabb ágazatai a cipőgyártás és az élelmiszeripar. Mondhatni szerencséje a térségnek az elmúlt években jelentős beruházással Érmihályfalvára telepedett külföldi érdekeltségű cipőgyártó nagyvállalat, amely jelenleg több száz, a környező községekből ingázó nő számára biztosít munkalehetőséget. Férfi munkaerőt foglalkoztató iparágak nincsenek, így tehát nem véletlen, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége férfi. Érsemlyénben fellelhető a malomipar, Érkörtvélyesen, Érszalacson és Értarcsán ipari tevékenység nincs. Tehát az egész térség férfi munkaereje számára tulajdonképpen csak a mezőgazdaság marad, vagy esetleg magyarországi munkavállalás.

Körösrév kistérsége: gazdaságilag gyengén fejlett térség, amely tájjellege szempontjából a Sebes Körös völgyében, a révi szoros és a Rézhegység által határolt területen valamint a Báródságban fekszik. Területe 488 km² és lakosainak száma 20044. A lakosság elöregedett, az öregedési index 126,3%. Ennek köszönhetően az inaktív népesség száma nagy, az eltartott, inaktív lakosság száma a duplája az aktív népességnek.

A térség vonzásközpontja, Körösrév, Nagyváradtól 54 km-re fekszik, a megye keleti határában. Körösrév kiválasztásában, mint a térség vonzáskörzete és központja hozzájárult a központ gazdaságának a fellendülése az utóbbi években valamint az a tény, hogy Körösrév az E60-as főútvonal mentén fekszik.

A hegyvidéki adottságoknak megfelelően, a térség gazdaságának legfontosabb ágazatai az erdőkitermelés és az ipar, de jelen van az állattenyésztés is. (csirkekeltető ipari jellegű komplexum)

Az ipar főbb ágazatai a térséget alkotó községekben: Körösréven kerámiagyár, cipőipar, Nagybáródon fafeldolgozás és csomagolóanyag-ipar, Barátkán élelmiszeripar, Csarnóházán hidroenergetika, fafeldolgozás és turizmus (Lesui vízduzzasztó környéke), Vársonkolyoson agyagkitermelés, élelmiszeripar, vegyipar és cipőipar.

2.3.4. Hátrányos helyzetű kistérségek

A hátrányos helyzetű kistérségek helyzetével, gazdaságával és fejlesztési lehetőségeivel a következő fejezetben foglalkozunk.

3. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK

3.1. A hátrányos helyzet jellege

Az előző fejezetben a kistérségek besorolása egyik vagy másik fejlettségi kategóriába elsősorban a gazdasági fejlettség szerint történt. Ennek megítélésében a következő kritériumokat vettük alapul: az alkalmazottak, főként a gazdasági tevékenységben dolgozók száma, vállalkozás a térségben működő vállalkozások, ezen belül az ipari jellegű vállalkozások száma, a működő gazdasági vállalkozások forgalmának volumene, az ipari jellegű vállalkozások termelésének nagyságrendje, a térségek áruforgalma valamint a 2002-ben eszközölt vállalkozói beruházások volumene.

Magyarcséke, Mezőtelegd és Tenke kistérségeket pusztán gazdasági fejlettségük alacsony szintje alapján a gyengén fejlett kistérségek közé is sorolhattuk volna, viszont további negatív sajátosságok jelenléte miatt nem csupán gyengén fejlett, hanem hátrányos helyzetű kistérségnek tekintendők.

- Nemcsak a térségek helységei, hanem maguk a vonzáskörzeti központok is gyengén fejlettek gazdasági szempontból.

- A térségekben nincs egyetlenegy nagy- vagy középvállalkozás, amely tőkeerejével és fejlődésével esetleg húzóerőt képviselne a térség számára

- A fiatal lakosság fokozatos elvándorlása az utóbbi évtizedekben a lakosság elöregedéséhez vezetett, az öregedési ráta messze a legmagasabb ezekben a térségekben

- Az aktív lakosság száma és aránya az összlakosságban nagyon kicsi, a munkahelyek száma jelentéktelen, így az elöregedett lakosság számára csak apró parcellákon való gazdálkodás maradt a megélhetés egyetlen forrása

- Egyes térségek vagy helységek, mint Magyarcséke térsége vagy a Mezőtelegdi térség egyes helységei rossz adottságúak a mezőgazdasági tevékenység számára

- A képzett lakosság – főleg az egyetemet vagy főiskolát végzett munkaképes lakosság -csekély száma és aránya a 10 éven felüli lakosság körében

- Az elöregedett lakosságból eredően a halálozási ráta jóval magasabb, mint a megyei átlag, vagy a többi térségben

- Az inaktív lakosság száma és aránya jóval magasabb, mint a megye más térségeiben, így az eltartási ráta szintje is nagy

- A közművesítés helyzete a legrosszabb a megyében, hiszen a hátrányos helyzetű térségek 20 községe közül csak 2 helységben van vezetékes víz és 1 helység csatornázott részben.

- A lakások felszereltsége más térségek szintjei alatt van, itt a legkisebb például a fürdőszobával rendelkező lakások száma.

- A fiatal lakosság hiánya miatt alacsony a beiskoláztatási arány

- Az egészségügyi szolgáltatások alacsony szintje

- A roma lakosság magas – 10 százalékot meghaladó – aránya a megye 5 százalékával szemben

.

Összefoglalva e térségeket az elöregedés, a gazdasági és társadalmi kilátástalanság jellemzi.

3.2. A megye hátrányos helyzetű kistérségei

3.2.1. A térségek jellemzői, mutatói

A hátrányos helyzetű kistérségek tulajdonképpen egy nagy összefüggő térséget alkotnak Bihar megye keleti, délkeleti részén. A hátrányos helyzetű kistérségek főbb mutatóit, adatait, a megyében elfoglalt részarányait a 8-24 sz. Táblázatokban foglaltuk össze, külön mindegyik térségre vonatkozóan, valamint összességében is.

A térségek összterülete 1513 km² - a megye területének 20,1 százaléka, ebből 989 mezőgazdasági terület, 423 km² erdőség, és 101 km² egyéb területek (építmények, utak, vasutak, vízzel borított területek stb.)

A térségek lakónépessége 68850 fő a 2002-es népszámlálásadatai szerint, ami a megye lakosságának a 11,5 százalékát jelenti. A három kistérség lakónépessége az utóbbi majd ötven év alatt rohamosan csökkent. Az 1956-os népszámláláson jelzett demográfiai csúcs után, amikor a lakosság 98428 fő, az eltelt 50 év alatt majd 30 ezerrel csökkent, tehát több mint 30 százalékkal. A csökkenés legnagyobb üteme az 1977-1992 közötti periódusra esik, amikor rövid 15 év alatt a regisztrált csökkenés majdnem 15 ezer fő. Ennek fő oka a fiatalok elvándorlása a városok felé. Ennek következtében a 60 éven felüli lakosság lélekszáma meghaladta a 30 százalékot, az öregedési index pedig majdnem 140, a megyei 107,7 százalékkal szemben. Míg a lakónépesség 11,5% a megye népességének, a 60 éven felüli népesség aránya 16,3% -ot tesz ki a megye időskorú lakosságából.

A hátrányos helyzetű térségek lakónépességének nemzetiségi összetétele (az önbesorolás révén megvallott identitás szerint): 83% román, 6% magyar, több mint 10 százaléka roma.

A lakónépesség fogyása az utóbbi két évben sem állt meg, a népszámlálás óta eltelt bő másfél év alatt is 1,5 ezerrel csökkent a népesség.

A népmozgalmi adatok sem túlságosan bíztatóak, annak ellenére, hogy az élveszületési ráta valamivel magasabb, mint a megyei átlag, a falusi családok hagyományosan nagyobb gyermekvállalásának köszönhetően. A halálozási ráta nagyon magas: 19-20 ezrelék között mozog az elhunytak aránya az utóbbi években. Csak 2003-ban mintegy 500 fővel csökkent a lakosok száma a természetes fogyás következtében. A migrációs folyamatok valamivel kedvezőbbek. Az országból való kivándorlás mértéke elenyésző, a letelepedettek száma – a mezőtelegdi és a tenkei térségben – meghaladja az elvándorlók számát. Ez a tény viszont csak korlátozott mértékben javítja a térségek munkaerő-kínálatát, mivel a letelepedettek túlnyomó többsége városi nyugdíjas, ami tovább rontja az érintett települések demográfiai perspektíváit is.

Képzettség szempontjából is jóval a megyei képzettségi szint alatt vannak az elemzett kistérségek. Az 1000 lakosra jutó egyetemet vagy főiskolát végzettek száma is csak 16 a megyei 58-al szemben. Ugyanakkor – főként a roma lakosság nagyobb számának és arányának következtében - nagyobb fokú az írástudatlanság. Míg megyei szinten az analfabéták aránya a 10 éven felüli lakossághoz viszonyítva 2,9%, ugyanez a hátrányos helyzetű kistérségekben 5,9%.

Foglalkoztatás szempontjából a hátrányos helyzetű kistérségekben a népszámlálás során regisztrált aktív lakosság száma 22109, amely a megyei aktív népességnek csak 9,5 százalékát jelenti, szemben az inaktív népesség 12,7 százalékával.

Az aktív népességből 20493 a foglalkoztatottak és 1616 a munkanélküliek száma. Érdekes megemlíteni, hogy a megyei átlaghoz viszonyítva ezekben a kistérségekben a munkanélküliek között jóval nagyobb a nem dolgozó első munkahelyet keresők száma és aránya.

Az inaktív lakosság aránya az aktív a lakossághoz viszonyítva, tehát az eltartottsági index meghaladja a 211 százalékot, a megyei 158%- al szemben. Az inaktív személyek 20%-a beiskolázott (óvodás, diák, egyetemista vagy főiskolai hallgató), majdnem 47%-a nyugdíjas, 12% fölött van a háztartásbeliek aránya, az eltartott és egyéb személyeké pedig 11%.

A fejletlen gazdasági struktúrát tükrözi a foglalkoztatás aránya is. A 20493 foglalkoztatottból 17882 dolgozik a gazdasági életben és 2611 a nem termelő ágazatokban (közigazgatás, oktatás, egészségügy stb.).

A foglalkoztatottak 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, javarészt saját kis parcelláján, iparban és építőiparban bő 11 százalék, a többi a kereskedelemben és a szolgáltatásokban.

Az alkalmazottak száma 2002-ben 4177 volt, csak 2,8 százaléka a megyei alkalmazottakénak, a gazdaságban dolgozó alkalmazottak száma 2566, ebből 1029 az iparban, 66 a mezőgazdaságban, 199 az építőiparban, 501 a kereskedelemben, 275 a szállításban és 496 az egyéb gazdasági ágazatokban.

A gazdaság jelenlegi állapotáról a számok beszélnek. A három kistérségben működik összesen 443 vállalkozás, amelyből 44 ipari jellegű. Külföldi érdekeltségű vállalkozás jelenleg egy sincs a térségben. Az egyetlen Coca-colát gyártó egység, amely Mezőszakadáton létesült a 90-es évek elején, pár éve már nem termel, sőt 2003-tól megszűnt a mintaraktározási –elosztó cég is.

A hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások összbevétele – áruforgalma 2000- ben 464,8 milliárd lej volt, ebből 170,3 milliárd lej az ipari jellegű vállalkozásoké. A beruházások összvolumene csak 46,7 milliárd, ebből 6,4 milliárd az iparban eszközölt beruházások értéke.

A működő gazdasági egységekből 233 a kereskedelmi vállalkozások száma, 121,8 milliárd lejes áruforgalommal.

Idegenforgalom tekintetében a térség rendelkezik 3 szállóhely egységgel (1 üdülő és 2 camping) összesen 333 férőhellyel.

A gazdaság fejletlenségét híven tükrözi a térség részaránya megyei vonatkozásban egyes mutatóknál: 3,7% a működő gazdasági egységek (2,8% az iparban), 0,7% az áruforgalom aránya (0,6% az iparban) és 0,4% az összberuházásoké (0,5% az iparban).

Az 1000 lakosra jutó működő egységek száma 4-szer kisebb mint a megyei átlag, az áruforgalom majdnem 16-szor, a beruházások volumene pedig 30 szor kisebb.

Azt a tényt, hogy mennyire fejletlenek és jövőtlenek a még működő vállalkozások a térségben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a működő egységek 2002-ben 1 milliárd lej értékű áruforgalmat bonyolítottak le átlagosan, az iparban tevékenykedők 3,8 milliárd, míg a kereskedelemben csak 522 millió lej értékű áruforgalmat valósítottak meg.

A mezőgazdaság a térség gazdaságának az alapja, a lakosság 80 százaléknak egyedüli jövedelemforrása.

A 98896 hektáros mezőgazdasági területből 63329 ha szántó, 27325 ha legelő, 6831 ha kaszáló, 440 ha szőlős és 971 ha gyümölcsös. A mezőgazdaság súlyos gondokkal küszködik:

- a szántóterület java része agyagos talaj, amely szűkös terméseredményeket ad

- a mezőgazdasági területet több ezer, önálló parcellából áll, amelyeken a termelés gazdaságtalan. A térségben egyetlen mezőgazdasági társulás sem működik, bár voltak meghiúsult kísérletek ezek létrehozására, főleg a Tenkei kistérségben

- főként a növénytermesztésből származó termelés alacsony szintű – egyes vidékektől eltérően – amely javarészt a lakosság saját szükségleteit elégíti ki, az árutermelés inkább az állattenyésztésre vonatkozik

- a mezőgazdasági termékek értékesítésére nem biztosítottak a megfelelő piacok

- az adott termékek értéke sok esetben az önköltséget sem fedezi

- a térségben élő lakosság elöregedése és pénztelensége miatt több ezer hektár szántóterület marad évente megműveletlen

Növénytermesztésben, főleg a gabonaféléknél és a napraforgónál, a hektárhozamok lényegesen kisebbek a megyei átlagnál.

Az állatállomány – főleg a szarvasmarha-állomány - elég jelentős. Voltaképpen a szarvasmarha és juhtenyésztés volt a térség lakosságának egyik fő jövedelemforrása, a sertéstenyésztés ráfizetéses, az alacsony élőállat- felvásárlási árak miatt.

A gazdasági és társadalmi elmaradottság egyik következménye a korszerűtlen lakáskörülmények. A 2002-es népszámlálás idején a lakások 5 százalékában még nem volt villanyáram, valamint a lakások csak 11 illetve 10 százalékában volt víz, valamint csatornázás, ezek jó része (68%-a) sem közüzemi hanem házi vízellátás illetve csatornázás. A meglévő 29148 lakás közül csak 2813 (9,6%) rendelkezett fürdőszobával.

A térség 204 oktatási intézménnyel rendelkezik, ebből 91 óvoda, 112 elemi iskola, gimnázium és 1 középiskola. A 9956 óvodás és diák oktatását 856 pedagógus (óvónő, tanítónő és tanár) látja el.

Az egészségügyi ellátás egyenesen katasztrofális. A térségben dolgozik összesen 62 orvos, ami 1110 lakost jelent egy orvosra. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a 62 orvosból 5 nem az alapellátásban dolgozik, akkor reálisan egy orvos 1208 lakost szolgál ki. A fogorvosi ellátás területén mindössze 10 fogorvos dolgozik, tehát egy fogorvosra 6585 lakos jut.

A térségben létezik 83 könyvtár, igaz, hogy sok helyen csak papíron. A még működő 27 könyvtár sem igen tudott újabb köteteket beszerezni az utóbbi évtizedekben, pénzügyi források híján.

A fentiekben bemutatottak érzékeltetik azt a tényt, hogy a hátrányos helyzethez nemcsak a szinte nem létező ipar, az elmaradott mezőgazdaság, hanem a rossz társadalmi viszonyok, lakhatási körülmények, egészségügyi ellátás is hozzátartoznak.

A továbbiakban egyenként bemutatjuk a hátrányos helyzetű kistérségeket: demográfiai, gazdasági és társadalmi helyzetüket.

3.2.2. Magyarcséke kistérsége

A kistérség – félúton Nagyvárad és Belényes között – a nyárszegi dombság, a harangmezei, bihardobraidi, hollódi és a papmezei dombságot foglalja magába, valamint a Királykő hegység középső részét.

Talaja jórészt podzolos vagy barna erdei talaj, növénytermesztés szempontjából gyenge minőségű. Altalajának kincsei főként a bauxit, mészkő és agyag. A térség területe 50999 hektár, ebből 30333 ha mezőgazdasági terület, 17829 ha erdő és 2837 egyéb területek.

A vonzáskörzeti központ, Magyarcséke 31 km-re fekszik a megyeszékhelytől, a térség különböző helységei közötti távolság 5 -18 km. A Nagyváradot Vaskóhval összekötő vasút, amely valamikor Magyarcsékén, Drágfalván és Szombatságon is áthaladt, évek óta megszűnt. A közúthálózat kielégítő, a térséget alkotó helységek egy része a Nagyvárad – Belényes főközlekedési útvonal mellett fekszik.

A kistérség lakónépessége 2002 márciusában 24249 fő.

A kistérségheztartozó települések lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint:

- Magyarcséke község 4106 lakos ebből:

- Magyarcséke falu 977 lakos

- Tőkefalva 269 lakos

- Cseszvára 696 lakos

- Hollószeg 602 lakos

- Kátliget 495 lakos

- Jancsófalva 471 lakos

- Bihardobrosd község: 5659 lakos ebből:

- Bihardobrosd falu 1991 lakos

- Nagykeszesd 286 lakos

- Karáncsfalva 542 lakos

- Nánhegyes 776 lakos

- Sonkás 959 lakos

- Lakás 115 lakos

- Alsótopa 230 lakos

- Felsőtopa 760 lakos

- Drágcséke község: 2600 lakos ebből:

- Drágcséke falu 408 lakos

- Dékányos 329

- Isztrákos 292

- Tasádfő 1333

- Topázs 238

- Harangmező község: 3328 lakos ebből:

- Felsőharangmező falu 1082

- Alsóharangmező 618

- Nyárló 854

- Biharszenttelek 353

- Váraduzsora 421

- Pusztahollód községe: 3526 lakos ebből:

- Pusztahollód falu 599

- Tenkemecsár 622

- Kisdombró 268

- Forrószeg 192

- Káptalanhódos 226

- Farkaspatak 600

- Alsópatak 123

- Venter 896

- Papmező község: 3361 lakos ebből:

- Kispapmező falu 169

- Nagypapmező 507

- Kosgyán 690

- Hegyes 421

- Sóstó 70

- Szitány 543

- Tósfalva 283

- Szombatság község 1669 lakos

- Szombatság falu 434

- Kapocsány 175

- Csékehódos 242

- Venterrogoz 362

- Kerekesfalva 181

- Törpefalva 275

A térség lakónépessége az elmúlt 50 évben 30 százalékkal csökkent átlagban. Egyes községek viszonylatában a csökkenés azonban jóval nagyobb: Harangmezőn például 35%, Pusztahollódon 40%, Szombatságon 47%.

Magyarcséke vonzásköre a megye egyik legöregebb lakónépességével rendelkezik. A 60 éven felüli lakosok aránya az összlakosság majd egyharmadát teszi ki, de egyes helységekben részarányuk jóval nagyobb, például Szombatságon 47%.

A térségben 100 14 éven aluli lakosra 141 idős lakos jut. Az öregedési index viszont jóval nagyobb a térség egyes községeiben: Szombatságon 288%, Papmezőn 181%, Pusztahollódon 168% és Harangmezőn 157%.

A kistérség lakosságának túlnyomó többsége (91%) román nemzetiségű, de jelentős a romák száma és részaránya is (9%). A roma lakosság aránya Drágcsékén a község lakosságának egynegyede, míg Pusztahollódon 18 százaléka.

Iskolai végzettség tekintetében 1000 lakosra csak 13 egyetemet vagy főiskolát végzett jut. A tíz éven felüli lakosság majd 5%-a írástudatlan.

Népmozgalmi adatok alapján a természetes fogyás jelentős, a halálozások aránya jóval nagyobb, mint az élve születéseké.

Foglalkoztatás szempontjából, az aktív népesség aránya az összlakosságban csak 29%, tehát az inaktív népesség aránya 71%

Ehhez mérten az eltartottsági ráta, amely az inaktív személyek arányát fejezi ki az aktív lakossághoz viszonyítva, a megyében itt a legnagyobb: 244,5%, de Szombatságon például 366% vagy Pusztahollódon 436%. Az inaktív népesség 48 százaléka nyugdíjas és csak 19 százaléka beiskolázott.

A 6449 foglalkoztatottból 5600 dolgozik a gazdaságban és 849 a nem termelő ágazatokban. A mezőgazdaságból él a gazdaságban dolgozók 80 százaléka, 10 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik, míg a többi a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. A térségből főleg Nagyváradra ingázók száma kb. 600 fő.

Munkahely szerint a térség gazdaságában 555 az alkalmazottak száma, ebből az iparban csak 86 dolgozik.

Gazdasága – a másik két hátrányos helyzetű kistérséggel összevetve is – elmaradott, fejletlen. 153 vállalkozás működik a térségben, ebből 11 az iparban. A vállalkozások áruforgalma 122,5 milliárd lej volt 2002-ben (17,7 milliárd az iparban), a beruházások volumene 11,4 milliárd lej (1,4 milliárd az iparban). Az 1000 lakosra jutó mutatók: áruforgalom 5,4 milliárd lej (0,9 milliárd az iparban) és beruházás 0,5 milliárd lej, tehát jóval szegényebbek a másik két hátrányos helyzetű térségnél is.

Az ipari és szolgáltatási ágazatokból a következők vannak jelen a községek gazdaságában:

- Magyarcséke: cipőipar, fűrésztelep, hitelszövetkezet

- Bihardobrosd: fakitermelés, jelentéktelen könnyűipar, a bányászat pár éve megszűnt

- Drágcséke: kereskedelmen kívül nincs jelen más nem mezőgazdasági gazdasági ágazat

- Harangmező: cipőipar, teherfuvarozás

- Pusztahollód: autójavító, üzemanyagtöltő, teherfuvarozás

- Papmező: fuvarozás

- Szombatság: malomipar

A térség 88 kereskedelmi egységének átlagos forgalma nem haladja meg az

a vállalkozásra eső 563 millió lejt. Turisztikai szálláshely nincs a kistérségben, a faluturizmus fejlesztéséhez sincsen kezdeményezés.

Mezőgazdaságában a növénytermesztés hozamai kicsik. Jelentős viszont a térség szarvasmarha állománya, főként Papmező és Bihardobrosd helységekben.

A lakások felszereltsége és komfortfokozata nem kielégítő, csak a lakások 8 százalékában van víz (házi vízellátás) és 7 százalékuk rendelkezik fürdőszobával. Közüzemi vízellátás vagy csatornázás nincsen a térség egyik helységében sem.

Az oktatási intézmények száma viszonylag nagy – 87 – de a fiatalkorú lakosság számának fogyásával csökkent a beiskolázottak száma is. Jelenleg egy oktatási intézményre a térségben 37 óvodás vagy diák jut. Szombatság kistérségben viszont csak 17.

A megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségeknek köszönhetően feltűnően nagy – a többi térséghez képest – az orvosok száma: 27, ami csak 898 lakost jelent 1 orvosra. A térségben 30 könyvtár van.

3.2.3 Mezőtelegd kistérsége

A kistérség Nagyváradtól keletre a Sebes Körös síksága középső vidékén, valamint a tatarosi medencében terül el. Domborzata vegyes, kezdve a mezőtelegdi és szakadáti síkvidéktől, folytatva a többi helység dombvidékeivel és befejezve a hegyvidékekkel, ahol Vércsorog község fekszik. A térség talajviszonyai és a domborzatuk megfelelő. Elég jó minőségű csernóziummal vegyített agyagos és homokos talaj, podzol és erdei barna talaj.

A térség területe 44965 hektár, ebből 30138 ha mezőgazdasági terület, 11140 ha erdőség és 3687 ha egyéb terület.

Mezőtelegd, a térség vonzáskörzeti központja 21 km-re van a megyeközponttól. A térség különböző községei közötti távolság 3-20 km. Közlekedés szempontjából a térség kommunikációs viszonyai nagyon jók, hiszen a térség helységeinek java része az E60-as főközlekedési útvonal mentén található. Ugyancsak a térségen megy keresztül a Nagyvárad – Kolozsvár vasútvonal.

A kistérség lakónépessége 23608 fő. A kistérséghez az alábbi községek és falvak tartoznak, a megjelölt lakónépességgel:

- Mezőtelegd község 7142 lakos

- Mezőtelegd falu 3960

- Kabaláspatak 775

- Calatani 226

- Pósalaka 396

- Telkesd 906

- Körösújlak 879

- Tataros község 4367 lakos

- Tataros falu 1331

- Kövesd 519

- Leranta 101

- Orcisel 597

- Felsőtótfalu 399

- Sóvárhegy 895

- Cigányfalva 372

- Kiskopács község 2477 lakos

- Kiskopács falu 475

- Bokorvány 456

- Kegyek 317

- Tasáfmező 207

- Szaránd 515

- Élesdszurdok 507

- Köröskisjenő község 4075 lakos

- Köröskisjenő falu 2276

- Mezőbottyán 698

- Köröskisújfalu 1107

- Mezőszakadát község 1917 lakos

- Mezőszakadát falu 960

- Borstelek 195

- Mezőszabolcs 762

- Hagymádfalva község 1283 lakos

- Hagymádfalva falu 446

- Csujafalva 210

- Görbesd 151

- Nadántelek 212

- Szekistye 264

- Vércsorog község 2347 lakos

- Vércsorog falu 1197

- Várfancsika 515

- Serges 608

- Szurducsel 27

A kistérség lakónépessége 1966 óta 2002-ig, tehát 36 év alatt 8,5 ezerrel csökkent. A csökkenés üteme főleg az 1997-2002-es periódusban volt a legnagyobb mértékű – 6 ezer fő. Nagyobb mértékű csökkenést, mint a térségbeni átlagos 27 százalék Hagymádfalván (48%), Vércsorogon (44%) és Mezőszakadáton (37%) regisztráltak.

A főbb korcsoportok aránya a lakónépességben: 0-14 éves korcsoport: 20,2%, a 15-59 év közötti munkaképes korban lévő lakosságé: 54%, az idős, 60 év feletti személyek részaránya 25,8%. Az öregedési index 127,2%. A térség egyes községeiben a 60 év felettiek aránya a fiatal lakossághoz képest jóval magasabb, Mezőszakadáton 206%, Kiskopácson 199%, Vércsorogon 175% valamint Hagymádfalván 153%.

A lakónépesség 80 százaléka román nemzetiségű, 10 százalék magyar és 9 szálék roma nemzetiségű. A községek esetében nagyobb lélekszámú magyar nemzetiségű lakosság él Mezőtelegden és Köröskisjenőn, a roma lakosság száma viszont Köröskisjenőn és Mezőtelegden jelentős.

A térség iskolázottságának tekintetében, 100 lakosból 13 egyetemet vagy főiskolát végzett. Az analfabéták részaránya a 10 éven felüli népességben majdnem 6 százalék.

A természetes fogyás itt a legnagyobb mértékű a hátrányos helyzetű kistérségek közül. Az élveszületési ráta csak 10 ezrelék a halálozási ráta viszont 20 ezrelék. A természetes fogyás nagyobb mértékű Tataroson, Köröskisjenőn és Kiskopácson.

A kivándorlás mértéke elenyésző. A belső migráció vonatkozásában megfigyelhető a nagyobb mértékű letelepedés, mint az elvándorlás, főként Mezőtelegden, Köröskisjenőn, Kiskopácson és Mezőszakadáton.

Az aktív népesség aránya az összlakosságban 31,5%, nagyobb, mint pl. Magyarcséke vonatkozásában. Az aktív lakosságból 6890 a foglalkoztatottak és 553 a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta, hasonló a megyei átlaghoz. Az eltartottsági ráta nagyon magas, 217,2%, Magyarcséke kistérség után messze a legmagasabb a megyében. Viszont az eltartottsági ráta egyes, a kistérséget alkotó községekben ennél is magasabb: Kiskopácson 232%, Köröskisjenőn 279%, Hagymádfalván 430%.

A 6890 foglalkoztatott lakosságból 6028 dolgozik a térség gazdaságában és 862 a nem termelő ágazatokban. A gazdaságban dolgozóknak 76 százaléka a mezőgazdaságból él, 17 százaléka az iparban és építőiparban, 7 százaléka a kereskedelemben és a szolgáltatásokban.

A térség gazdaságában dolgozik 1107 alkalmazott, ebből 729 az iparban és építőiparban, 28 a mezőgazdaságban, 137 a kereskedelemben, 157 a szállításban és 56 más ágazatokban. A térség lakónépességéből kb. 1100 személy dolgozik más térségekben, főként Nagyváradon.

A Mezőtelegdi kistérségben a 2002–es év végén 128 működő gazdasági egységet regisztráltak, ebből 18 ipari jellegű vállalkozás. Az áruforgalom összértéke 207,7 milliárd lej, ebből 123,1 milliárd az iparban. A beruházások volumene 11,1 milliárd lej volt, amiből közel 3 milliárd az iparban eszközölt beruházások értéke. A térségben 1000 lakosra számítva a következő eredmények valósultak meg: áruforgalom 8,8 milliárd lej (5,2 milliárd az iparban) és beruházások 0,4 milliárd lej (1,3 milliárd az iparban).

A mezőgazdaságon és a kiskereskedelmen kívül a következő ágazatok a jellemzők:

- Mezőtelegd: fűrésztelep és bútorgyártás, élelmiszeripar, építőipar, szállítmányozás

- Tataros: fafeldolgozás

- Kiskopács: fűrésztelep

- Köröskisjenő: élelmiszeripar

- Mezőszakadát: élelmiszeripar, nagykereskedelem, szállítmányozás

- Vércsorog: fűrésztelep

A térség gazdaságában Mezőtelegdé a vezető szerep, amely az áruforgalom 67 százalékát és az ipari termelés 73 százalékát teszi ki. Hagymádfalván nincsen ipar, valamint más három községben- Kiskopácson, Vércsorogon és Tataroson - az ipari tevékenység jelentéktelen.

A térségben 66 kiskereskedelmi egység működik, egy vállalkozásra 509 millió áruforgalom jut.

Idegenforgalom szempontjából a térségben Mezőszakadáton működik egy 100 férőhellyel rendelkező camping.

Mezőgazdaságában, a 44965 ha mezőgazdasági területből 18152 ha szántó, 8493 ha legelő, 3024 ha kaszáló, 298 ha szőlős és 171 ha gyümölcsös. Jobb adottságainak megfelelően elég jelentős a kukorica, napraforgó és burgonya termésmennyisége. Az állatállomány kiegyensúlyozott, bár az utóbbi 13 évben szinte a felére csökkent szarvasmarhatartás tekintetében jelentős állatállománnyal rendelkezik Mezőtelegd, Vércsorog, Kiskopács és Köröskisjenő.

A lakásállomány felszereltsége, komfortfokozata nem megfelelő. Egyik helység sem rendelkezik közüzemi vízhálózattal és csatornarendszerrel. A házi rendszerű vízellátással és csatornázással a térség lakásállományának alig több mint 9 %-a rendelkezik és 9%-ában van fürdőszoba.

A térségben 64 oktatási intézmény működik 3440 óvodással és diákkal. A pedagógusok száma 307. Egy tanintézményre 53 óvodás és iskolás jut.

A térség orvosellátottsága rosszabb, mint például Élesden. Az orvosok száma nagyobb a könnyebben megközelíthető, Nagyváradhoz közeli községekben és jóval kisebb a távolabbi helységekben mint Vércsorog és Hagymádfalva. A térségben létező könyvtárak száma 26.

3.2.4. Tenke kistérsége

A kistérség a megye déli, délkeleti részén, a Szalontai síkon, a Fekete Körös völgyében, a Béli medence északi peremén húzódik.

A térség javarészt síkvidék, talajviszonyai kielégítőek. Altalaja csernoziummal kevert, homokos és sok helyütt szikár talaj.

A térség területe 55339 hektár, ebből 38425 mezőgazdasági terület, erdőség 13372 ha, és egyéb területek 3542 hektár. A vonzáskörzeti központ Tenke 40 kilométerre van a megyeközponttól, a községek egymás közötti távolsága 3 és 11 km között van. Országúti kommunikációs, közlekedési lehetőségei a térségnek elég jók, mind a térségközpontnak a megyeszékhellyel mind a térséget alkotó községek viszonyában. A térség összeköttetéseit biztosítja még a Nagyvárad – Illyefalva – Vaskóh vasútvonal.

A kistérség lakónépessége 20993 fő. A térséghez az alábbi községek és falvak tartoznak. Ugyancsak megjelöljük a helységek – községek, falvak – lakónépességét is:

- Tenke község 7446 lakos

- Tenke falu 4222

- Bélfenyér 570

- Körösmart 838

- Feketegyőrös 800

- Feketegörbed 1216

- Feketekápolna község 2004 lakos

- Feketekápolna falu 461

- Magyargyanta 361

- Oláhgyanta 162

- Körösszáldobágy 541

- Tenkeszéplak 479

- Alsókocsoba község 3218 lakos

- Alsókocsoba 1073

- Karanszó 802

- Kisháza 669

- Petegd 674

- Biharhosszúasszó község 2350 lakos

- Biharhosszűasszú 776

- Rózsafalva 217

- Nyárszeg 409

- Vasand 503

- Székelytelek 445

- Miklóírtás község 3034 lakos

- Miklóírtás falu 775

- Pusztabikács 232

- Magyargyepes 662

- Nagykáránd 207

- Kiskáránd 116

- Oláhgyepes 882

- Hosszúliget 134

- Méhelő 226

- Olcsa község 2941 lakos

- Olcsa falu 643

- Bélkalocsa 1243

- Pusztahodos 403

- Ökrös 652

Az eltelt majd 50 év óta a lakosság száma 38 százalékkal csökkent, nagyobb mértékű a csökkenés a következő községekben: Alsókocsoba 46%, Biharhosszúasszó 59% és Feketekápolna 58%.

A térség lakossága elöregedett, a 60 éven felüli népesség részaránya 29%, a 14 éven aluliaké pedig csak 19%. Az öregedési index a legmagasabb a térségek közül (148,7%), ehhez képest Feketekápolnán 384%, Alsókocsobán 203% és Biharhosszúasszón 195%.

Nemzetiségi megoszlásban a 2002-es népszámlálási adatok szerint a térség népességének 78 százaléka román, 6 százaléka magyar, míg több mint 10 százaléka roma nemzetiségű. Jelentős a roma lakosság száma és részaránya Tenkén, Miklóírtáson és Biharhosszúasszón.

Végzettség szempontjából a felsőfokú végzettségűek arányszáma jobb: 1000 lakosra számítva mintegy 24 egyetemet vagy főiskolát végzett személy él a térségben. Ugyanakkor – főként a roma lakosság nagy száma miatt – jelentős az írástudatlanok száma, az analfabéták aránya a térség lakónépességéhez viszonyítva 7,2%.

A természetes fogyás kisebb mértékű, mint a másik két térségben. Az élveszületési ráta 14% (szintén a cigány lakosságnak köszönhetően) a halálozási ráta 19 személy 1000 lakosra vonatkoztatva. Migrációs folyamata pozitív, hiszen például 2003-ban 60 százalékkal volt nagyobb a letelepedettek, mint az elvándorlók száma. A magyarázat viszont elsősorban a más helységből való roma lakosság konjunkturális betelepedése az elmúlt években (a helyi baptista egyház segélyezési tevékenysége folytán), ami gazdasági szempontból nem kedvező és nem is tekinthető egy állandó tendenciának.

Az aktív lakosság aránya az összlakossághoz képest 36,3%, magasabb, mint a másik két hátrányos helyzetű kistérség esetében. A munkanélküliségi ráta kisebb, mint a megyei, vagy a többi hátrányos helyzetű kistérségek átlaga (Itt is figyelembe kell venni azonban, hogy a roma lakosság nagy részének soha nem volt hivatalos munkahelye, így nem is szerepelnek a nyilvántartásban). Az eltartottsági ráta 175,2%, lényegesen nagyobb viszont az inaktív népesség aránya az aktív keresőkhöz viszonyítva. Alsókocsobán (261%), Miklóírtáson (220%) és Olcsán (196%).

A 7154 foglalkoztatottból 6254 dolgozik a gazdaságban és 900 a nem produktív ágazatokban. A gazdasági foglalkoztatottak 84 százaléka a mezőgazdaságból él, 8 százaléka dolgozik az iparban és építőiparban, 8 százaléka a kereskedelemben és a szolgáltatásban.

A térség gazdaságában 904 alkalmazott dolgozik, ebből 22 a mezőgazdaságban, 216 az iparban, 164 az építőiparban, 241 a kereskedelemben és a szolgáltatásokban valamint 496 az egyéb ágazatokban.

A működő gazdasági vállalkozások száma 162, ebből 15 az iparban. Az áruforgalom összértéke 134,7 milliárd lej, 29,4 milliárd az ipar hozzájárulása. A beruházások volumene 24,1 milliárd lej, az ipari jellegű beruházásoké 2 milliárd.

A térség jelentősebb gazdasági ágazatai, természetesen a mezőgazdaságon és a kereskedelmen kívül, amelyek minden helységben jelen vannak, az alábbiak, községenként:

- Tenke: fafeldolgozós, cipőipar, nagykereskedelem, autójavítás, üzemagyagtöltőállomás, gyógykezeltetés (Tenkei fürdő)

- Feketekápolna: építőipar

- Alsókocsoba: malomipar

- Biharhosszúasszó: malomipar

- Miklóírtás: malomipar

- Olcsa: építőipar, jelentős építőipari beruházásokkal 2002-ben, élelmiszeripar

Tenke és Olcsa kivételével a többi községek jelentéktelen iparral rendelkeznek (malom).

A térségben működő 79 kiskereskedelmi vállalkozás működik, 489 millió lejes átlagforgalommal. A Tenkei gyógyfürdő 96 ágyas épülettel és egy 137 férőhelyes campinggel rendelkezik.

Mezőgazdaságában – síkvidéki terület lévén – jelentősen nagyobb a szántóföld terület nagysága: 27197 hektár, 10191 ha legelő, 839 ha kaszáló, 105 ha szőlős és 93 ha gyümölcsös. A növénytermesztésben legjelentősebb a gabonafélék – búza, kukorica – termesztése, de elég nagy a napraforgó vetésterülete is. Az állattenyésztésben a sertés- és a juhtenyésztés játszik vezető szerepet.

Lakásfelszereltség és komfortfokozat vonatkozásában valamivel jobb a helyzet, mint a másik két térségben, hiszen Tenkén, Olcsán és Biharhosszúasszón jelen van a vezetékes vízellátás és Tenkén a részleges közüzemi csatornázás. A lakások 16 százaléka rendelkezik vízellátással és csatornázással, 13 százaléka pedig fürdőszobával.

A térségben 53 tanintézet működik 3230 óvodással és diákkal, a tanintézetek közül 11 középiskolával. A pedagógusok száma 290.

17 orvos dolgozik a térségben, tehát egy orvosra 1235 lakos jut, míg egy fogorvosra majdnem 7 ezer.

A könyvtárak száma 27.

Összefoglalva a három kistérség legfőbb jellemzőit az alábbi táblázatba tömöríthetjük:

II. TÁBLÁZAT

	Magyarcséka	Mezőtelegd	Tenke	Hátrányos helyzetű kistérségek összesen
1. A lakónépesség csökkenése 1956 óta %	30	27	38	30
2. A lakónépesség korcsoportok szerinti részaránya % Fiatal lakosság 0-14 év Munkaképes lakosság 15-59 év Idős népesség 60 év fölött	20 52 28	20 54 26	19 52 29	20 53 27
3. Öregedési ráta %	141	127	149	139
4. az aktív népesség aránya az összlakosságból %	29	32	36	32
5. Eltartási index %	244	217	175	211
6. Az analfabéták aránya a 10 éven felüli lakosságból %	5	6	7	6
7. A nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya %	30	34	26	30
8. 100 lakosra: - élveszületési ráta - halálozási ráta - működő vállalkozás - működő ipari vállalkozás - áruforgalom / milliárd lej - ipari áruforgalom / milliárd lej - beruházás /milliárd lej - ipari beruházás / milliárd lej - orvos - fogorvos	12 17 6 0,4 5 1 0,5 0,1 898 6062	10 20 5 0,7 9 5 0,4 0,1 1311 7869	14 19 7 0,7 6 1 1,0 0,1 1235 6997	12 19 6 0,6 7 2 0,6 0,1 1110 6885
9. a fürdőszobás lakások aránya %	7	9	13	10

Bár mindhárom kistérség hátrányos helyzetű, az elfogadott kritériumok alapján bizonyos különbségek fellelhetők a három térség főbb mutatónak elemzése során. Tény, hogy például Telegd térsége iparilag fejlettebb, a lakosság összetétele is megfelelőbb, az öregedési ráta a legkisebb, a nem a mezőgazdaságból élők aránya nagyobb. Ugyanakkor a természetes fogyás a legnagyobb mértékű és ugyancsak nagy az inaktív személyek száma és aránya. Tenke térsége sok szempontból előnyösebb helyzetben van: jobb mezőgazdasági adottságok, nagyobb számú és arányú altív lakosság, és nem utolsó sorban jobb infrastrukturális ellátás, közművesített lakások, viszont itt a legnagyobb az idős lakosság aránya és az iparosítás is kisebb mértékű.

A fenti összehasonlításból kitűnik, hogy a legrosszabb helyzetben Magyarcséke kistérsége van, mind foglalkozási és mind gazdasági fejlettség szempontjából.

4. JAVASLATOK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE

4.1. Az elmúlt időszak eredményei és tapasztalatai

A hátrányos helyzetű kistérségek gazdaságára és társadalmi életére az átmeneti korszak változásai gyakorlatilag a 90-es évek elejéhez képest negatív változást jelentettek: Konkrétan:

Az ipar vonatkozásában Magyarcséke térségében fokozatosan leépült és jelenleg gyenge kapacitással működik az egyik nagyváradi cipőgyár volt leányvállalata, amely már csak 35-40 alkalmazottal foglalkoztat - a magánosítás után – a hajdani 140-160 alkalmazottal szemben.

Ugyancsak Magyarcséke gazdasága számára nagy érvágást jelentett a Bihardobrosdi bánya bezárása, amely 600-on felüli jól fizetett munkahely elveszítését jelentette.

Mezőtelegden a hajdan vasúthoz tartozó, majd magánosított vasúti talpfák impregnálását biztosító üzem nem működik. A hajdani telegdi nagy fűvészüzem és fafeldolgozó jóval kisebb kapacitással működik, a bútorgyár is stagnál, és tőkehiánnyal küszködik.

Tenkén részben leépült az élelmiszeripar, és ipar tekintetében mi újat hozott az elmúlt 13 esztendő?

A 90-es évek elején felépült a Coca – Cola korszerű mezőszakadáti gyáregysége, amely pár évig termelt majd csak raktárház és elosztó, jelenleg semmi, tehát üresen áll. Ez volt a térség legnagyobb volumenű, külföldi érdekeltségű beruházása. Az egyetlen komolyabb ipari beruházás a tenkei takarmánykeverő gyár felújítása és korszerűsítése volt a Transilvania holding által. A többi néhány cipőgyár és falusi malom.

A mezőgazdaság jelentősen visszaesett. A több ezernyi felaprózott parcellákon való gazdálkodás természetesen nem hatékony. A termelők javarészt nem, vagy csak áron alul értékesíthetik termékeiket. A nagyobb helységekben, a megyeszékhelyen való értékesítés nem kifizetődő a szállítási költségek nagysága és az értékesítés bizonytalansága miatt. A tenkei térségben a hajdani nagyterületű gazdálkodó és jelentős állatállománnyal rendelkező állami mezőgazdasági vállalat nem működik, jelentős adósságokat halmozott fel és privatizálási lehetősége is kétséges.

Az alkalmazottak számának csökkenése a vásárlóerő csökkenését is jelentette. A lakosság jövedelme reálértékben csökkent, ami negatív hatással volt a kereskedelemre és a szolgáltatásokra is.

A gazdasági visszaesés az önkormányzatok jövedelmének csökkenését eredményezte. Számos község egyedüli, biztos jövedelemforrása a legelőadó. Így hát nem rendelkeznek a szükséges pénzforrásokkal, a központi vagy megyei költségvetésből származó összegek elégtelenek. Sokszor még az önkormányzatok alkalmazottainak sincs miből kifizetni a bérüket, nem hogy fejlesztésre jusson.

Számos községben a 90-es évek előtt kiépített vízhálózat degradálódott, nem szolgáltat ivóvizet a lakosság számára, így például Alsókocsobán, Kiskopácson, Magyarcsékén, Pusztahollódon vagy Miklóírtáson.

Az oktatás gondjai és nehézségei kétirányúak. Egyrészt nincs pénz az iskolaépületek tatarozásához, rendbetételéhez, másrészt a születések számának nagyarányú csökkenésével rohamosan csökken a beiskolázandó gyermekek száma. Sok faluban összevont oktatás működik, pár I – IV osztályos iskolással.

Az orvosi ellátás főként a fogorvosi szolgáltatás mind rosszabb. Jelenleg a gyógyszerellátás sem biztosított.

***

A gazdasági fejlődésnek, a beruházások fokozásának érdekében az elmúlt 13 évben különböző jogszabályokat fogadtak el országos viszonylatban, amelyek közül a legfontosabbak:

- az 1995-ig létesített ipari és építőipari vállalatok adómentessége

- felmentés az általános forgalmi adó kifizetése alól azoknak az országba behozott anyagok és nyersanyagok számára, amelyeket exportáruk előállítására használnak fel

- az export áfamentesítése

- áfamentesség egyes nagyobb beruházások kivitelezésének, a szükséges gépek és berendezések importjánál, valamint egyes, az országban nem gyártott nyersanyagok behozatalánál

- a profitadó csökkenése, a beruházások a profitadóból történő finanszírozásának az arányában

- néhány jelentős kedvezmény, a stratégiai (1 millió dollár feletti) külföldi befektetők számára

- a beruházások gyorsított amortizálása

- a 2005-ös évre elfogadott költségvetési terv szerint jövő évtől csökken a profitadó 25-ről 19 százalékra, valamint a célzott beruházások (gépek,, technológiák) esetében ezek költségeinek a profitból való leírása. Viszont megszűnt néhány eddig érvényes kedvezmény, például az országosan megállapított, hátrányos helyzetű zónákban eszközölt import árukedvezmény vagy az exportáló vállalatok profitadó kedvezménye.

Bihar megye térségei számára valamilyen előrelépési lehetőséget jelentett az 1999-ben elfogadott kormányhatározatok (194, 195 és 196) amelyben a bányászat leépülése miatt 3 térsége kapott „hátrányos helyzetű térség” besorolást, a hozzátartozó kedvezményekkel együtt. Megjegyezendő, hogy e zónák: Élesd – Derna – Papfalva, Vaskóhsziklás – Diófás és Báród – Sonkolyos – Bihardobrosd – Körösrév nem azonosak az általunk megállapított kistérségekkel. Az 1999 óta eltelt bő 3 év csak részben jelentett gazdasági fejlődést, ipartelepítést, azt is csak egyes helységek számára. Élesd város fejlődése például jelentős, lévén hogy az E60- as főút mellett fekszik és jelentős, képzett munkaerő tartalékkal rendelkezik. Vaskóhsziklás a Transilvania Holding nagy beruházásainak köszönheti elsősorban a fejődését. A harmadik zónából Körösréven és Sonkolyoson fejlődött elsősorban a ipar. Papfalván, Báródon és főként Bihardobrosdon sajnos nem tolakodtak a befektetők.

4.2. Tendenciák és távlatok a hátrányos helyzetű mikrorégiókban

A hátrányos helyzetű kistérségekben az utóbbi 13 év alatt megnyilvánuló irányzatok fellelhetők a megye vonatkozásában is, tendenciák, amelyek valószínűleg – részben – folytatódni fognak az elkövetkező években is. A továbbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.

A lakosság folyamatos csökkenése főleg a fiatal és munkaképes korosztálybeli lakosság, a születések számának a csökkenése és a halálozási ráta fokozatos növekedése.

A terhesség megszakítások arányának a stabilizálódása a 2000-es években, amely alapján jelenleg kb.100 élve született gyermekre 108-109 terhességmegszakítás esik.

Az elöregedési folyamat előrehaladt stádiuma.. Jelenleg 100 munkaképes korú lakosra 52 60 évnél idősebb lakos jut. E folyamat jellemzője, hogy a falvakban – tehát a hátrányos helyzetű kistérségekben is – élő női lakosság elöregedése fokozottabb, jelenleg a 60 éven felüli lakosságon belül 71 férfira 100 idős nő jut.

A férfiak „szupramortalitása” tehát a halálozási arány gyorsabb növekedése a férfiaknál mint a nőknél, főként a 60 éven felüli lakosság keretében.

A házasságok számának csökkenése, amely egyrészt párosul a házasulandó fiatalok számának csökkenésével és a családalapítás korbeli elhalasztásával kb. 2-3 évvel kitolódott az első házasságot kötő fiatalok átlagához.

A házassági intézmény „degradálódása”, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben élő fiatalok 11 százaléka csak élettársi viszonyban él.

Az élve született gyermekek 26 százaléka házasságon kívül született, amely komoly gondokat jelent az a következő generáció felnevelésében, oktatásában, egyáltalán a jövő számára.

A születéskor várható, remélhető átlagéletkor csökkenő tendenciát mutat az életszínvonal és az egészségügyi ellátás színvonalának párhuzamos csökkenésével.

Anakronisztikus humánerőforrás és gazdálkodási viszonyok, akkor, amikor a 2002 márciusában a gazdaságában 2 -3 napot dolgozó idős bácsit vagy nénit aktív lakosnak lehet nevezni.

A cigány lakosság gazdasági és társadalmi integrálódásának a folyamata még el sem kezdődött.

A lakosság életkörülményei, egészségi állapota és reáljövedelme csökkent.

A gazdasági élet rosszabbodott, az ipar részben leépült.

Előtérbe került a bűnözés, ezen belül a gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények növekedése.

A reális alapokon felmért távlatok nem nagyon kecsegtetőek a hátrányos kistérségek számára, sem demográfiai sem gazdasági vagy társadalmi vonatkozásban.

Az előrejelzés szerint a lakónépesség alakulása kb. 2010 –ig csökkenő, majd 2010 –től felgyorsuló csökkenést fog mutatni. Hogy miért? 2005-2006 táján lép be a nemzőképes korú női lakosságba az a generáció, amely 1990- után született, és amelynek létszáma lassan az ezelőtti időszak csak 55 -60 százaléka. Így évek során 2030-2040-től – a jelen demográfiai viselkedése és gyermekvállalási kézség mellett a születések arányszáma a jelenlegi szint felére esik.

Párhuzamosan felgyorsul az öregedési folyamat is.

Pár évtized múltán, ha a jelzett demográfiai folyamatok tovább tartanak, jó néhány község és falu teljesen elnéptelenedik. Például Feketekápolna, Kiskopács és Szombatság, összes falvaikkal együtt. A lakosság kihalásának és a helység megszűnésének veszélye fenyeget még, a hátrányos helyzetű térségben található olyan településeken, ahol a mezőgazdaságon kívül más ágazat nincs és ahol alig él már fiatal vagy munkaképes korú lakosság. Ilyen helyzetben van Magyarcséke községben: Tőkefalva vagy Jancsófalva, Bihardobrosd községben: Nagykövesd, Rohás és Alsótopa, Drágacséke község szinte minden falva Tasádfő kivételével, Pusztahollód községben: Alsópatak, Forrószeg, Káptalanhodos falvak, Papmező községben Sóstó és tósfalva, Tataros községben Laranta és Cigányfalva, Mezőszakadáton Borostelek fal, Hagymádfalva község szinte mindegyik falva, Vércsorogon Szurducsel falu, Biharhosszóaszó községben Rózsafalva, Miklóírtás szinte egész községe 2-3 falu kivételével.

A gyorsuló elöregedés, a fiatalság elvándorlása a gazdaságfejlesztés lehetőségét is megszünteti.

Az elnéptelenedett, gyenge gazdaságú térségekben ellehetetlenülnek a természet adta lehetőségek: a földfelszín kihasználása, földművelés, erdőkitermelés, mezőgazdaság és más ágazatok eltűnése.

Az elöregedés, egyes falvak és községek elnéptelenedése még egy, a társadalom és a kultúra számára szomorú következménnyel jár: kihalnak évszázados mesterségek, hagyományok, népviseletek is

4.3.Helyzetképek – az interjúk során nyert infomációk tükrében

Kutatásunk során interjúkat készítettünk a hátrányos helyzetű térségekhez tartozó települések önkormányzati vezetőivel, gazdasági és közösségi életének szereplőivel, a civil szféra képviselőivel. Bár az inerjúalanyaink által említett problémák természetesen az adott település konkrét gondjaiban, létfeltételeiben gyökereznek, hatásaik, következményeik, a hátrányos helyzetből fakadó sajátosságaik révén túlmutatnak ezeken a konkrétumokon, bizonyos fokú általánosítást tesznek lehetővé. Az alábbiakban az interjúk során felvetett főbb kérdéseket a hátrányos helyzet meghaladását célzó javaslatok jellege, irányultsága szerint csoportosítva vázoljuk.

a. A termelés megszervezésének javításában rejlő lehetőségek

A megkérdezett gazdálkodók, vállalkozók többsége megoldandó gondként említette a mezőgazdasági termékek hatékony értékesítésének nehézségeit. A községek képviselői szerint „a fiatal szarvasmarhák és juhok értékesítése nem jelentene gondot, úgyszintén a növénytermelésből eredő napraforgó és burgonya eladása sem. Az elsőszámú gond a búza és kukorica, amelyek számára nincsenek megfelelő tárolók, de az értékesítés is bizonytalan” Ezt a tapasztalatot egyébként a más térségekben megkérdezettek is megerősítik. E beszélgetések során visszatérő javaslatként merült fel a felvásárlói, raktározási – tárolási és értékesítési szövetkezetek létrehozása.

Helyi szakemberek szerint, jóval hatékonyabb és gazdaságosabb lenne, ha a termelők áruik egy részét egy ilyen szövetkezet útján értékesítik, hiszen kiszámítható, biztos pénzforrást jelent. Egy felvásárló, raktározási és értékesítési szövetkezet létrehozása egy térségben 110 – 200 millió lej között mozog, az adottságok függvényében. A szövetkezet az első periódusban átlag 12 – 14 embernek biztosítana munkahelyet.

b. A termelés hatékonyabb finnszírozásának esélyei

A megkérdezett helyi szakemberek, helyhatósági képviselők nagy többsége úgy véli, hogy komolyabb beruházások megvalósítása a térségekben majdnem hiú ábránd. Ennek ellenére úgy vélekednek, hasznos lenne, ha az önkormányzatok – lehetőségükhöz mérten – a komolyabb befektetők számára bizonyos kedvezményeket biztosítanak. Például egyes földterületek és infrastruktúrák ingyenes koncesszióba adása, az első években a helyi adók eltörlése ezek számára stb.

A helyhatóságok képviselőinek eddigi tapasztalatai szerint a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara semmilyen szolgáltatást nem nyújt ingyenesen. Talán ezért is többen megfogalmazták azt az igényt, hogy a Megyei Tanács egységesen képviselje a térségek, községek beruházás-élénkítő tőkevonzó kezdeményezéseit és finanszírozza a reklámokra fordított, valamint a Kamara felé irányuló költségeket.

Egy másik, interjúalanyaink által sokat emlegetett finanszírozási lehetőség az elérhető fejlesztési támogatások megpályázása lenne. A beszélgetésekből azonban kiderült, hogy az eddigi pályázási próbálkozások két fő nehézségbe ütköztek. Egyrészt jelenleg a kistérségekben nem léteznek, vagy alig vannak olyan felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik képesek egy sikeres pályázat megfogalmazására. A másik akadály az, hogy legtöbbször a pályázatok benyújtásakor a pályázónak rendelkeznie kell a megállapított önrésszel. A jelzett nehézség az, hogy az önkormányzatoknak, vállalkozóknak, gazdálkodóknak nincsen pénzük, sem a pályázat elkészítéséhez, sem az önrész vállalásához. Ennek következtében, a pályázási kedv a kezdeti bizakodás után fokozatosan elapadt.

c. a demográfai egyensúly szerepéről

A kutatott térség önkormányzati vezetői a gazdaságfejlesztés talán legnehezebben leküzdhető akadályának a népesség elöregedését tartják. Amint az egyik községi elöljáró megfogalmazta, „elöregedett, képzetlen, nyugdíjas, esetleg mezőgazdaságból élő generációval nem lehet jövőt építeni, a térség gazdaságát fejleszteni.” A folyamat visszafordítása érdekében, esetleges járható útnak tekintik fiatalok betelepítésének ösztönzését

A gond itt csak az, hogy nem lehet tudni, a jelenben és a közeljövőben milyen mértékű letelepedésre számíthatnak, valamint kétséges, hogy a fiatalok egy esetleg elhanyagolt, rossz állapotban lévő házért és telekért hajlandóak – e odaköltözni, amikor munkahely számukra nincsen biztosítva.

Azokon a településeken, ahol a demográfiai helyzetkép kedvezőbb, általában jóval nagyobb a roma lakosság részaránya a fiatalkorú népesség körében. Az eddigi tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy hatékonyan nem lehet a cigány lakosság gazdasági és társadalmi integrálásával foglalkozni a többi lakos számára megfelelő munkahelyek, munka és életkörülmények biztosítása nélkül. A roma népesség felzárkóztatására irányuló stratégiák nem értek el számottevő eredményeket azokban a térségekben, ahol a visszafejlődés, gazdasági leépülés volt az elmúlt évek meghatározó jellemzője.

d. A helyi hagyományos mesterségekhez kötődő kisipari tevékenységek, mint potenciális fejlesztési irány

. Hagyományos például a fazekasság Magyarcsékén, a fafaragás Bihardobrosdon, Vércsorogon, Biharhosszúasszón és Tataroson, a népi bundakészítés Szombatságon és Pusztahollódon.

E fejlesztések helyi beszélgetőpartnereink által is említett nagy előnye, hogy nem igényelnek különösebb beruházást a térségek és községek részéről.

Egyöntetű vélemény, hogy elsősorban a hagyományos parasztbútorok készítését létesítsék előnyben, ezek számára látszik biztosítottnak a piac, elsősorban külföldi vevők, megrendelők számára. Ebben elsősorban a Kiskopácsi bútorkészítés hagyományaira kell támaszkodni, hiszen évszázados sajátos jellege, kidolgozási formája és elkészítési módja, mondhatni egyedi.

e. Az erdő – hosszútávú erőforrás

A hátrányos helyzetű kistérségekben nagyon jelentős az önkormányzatok és magánszemélyek tulajdonába került erdők területe. Ezek a következők: Biharhosszúasszón 3148 ha, Tenkén 2750 ha, Bihardobrosdon 1855 ha, Miklóírtáson 1559 ha, Tataroson 1257 ha, Olcsán 1236 ha, Papmezőn 918 ha. A magánerdészeti társaságok fontosabb feladatkörei: az erdőgazdálkodás, az erdők gondozása, karbantartása, a gazdaságos fakitermelés, a fa hasznosítása valamint az erdei gyümölcsök, gombák és más erdei termékek gyűjtése, esetleges feldolgozása és hasznosítása.

Az erdő tulajdonképpen egy óriási érték a térség amúgy általában szegény önkormányzatai és lakossága számára, amivel nagyon fontos jól gazdálkodni és megőrizni a jövő generáció számára. Jelenleg kaotikus a fakitermelés, nem beszélve arról, hogy a kivágott fákat javarészt csak tűzifának értékesítik.

Az erdészetek és a tulajdonosok részéről elhangzottak olyan javaslatok, hogy idővel létesíthetnek saját fűrésztelepet, vagy fafeldolgozó vállalatokat

f. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzelések

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság a kutatott térségek messze legfontosabb hagyományos ágazata, alaptevékenysége, interjúink során a helyi képviselők, gazdálkodók véleményeiből nem kristályosodott ki kellőképpen a mezőgazdaság fejlesztési perspektívája. Ennek oka talán az, hogy a lakosság mindennapos gondjai, töprengései mezőgazdasági vonatkozásban elsősorban az igen megterhelő termelési költségek csökkentésének lehetőségeire és a termékek érékesítési nehézségeinek leküzdésére koncentrálódnak. Ez a szemléletmód, amely a hagyományos gazdálkodás velejárója, véleményünk szerint nem segíti elő a mezőgazdaságban rejlő fejlesztési lehetőségek minőségileg magasabb szintű hasznosítását. Az előrelépés útja itt is az európai uniós fejlesztési támogatások megszerzése lenne.

Talán mégis említésre méltó e vonatkozásban az a több beszélgetőpartnerünk által is hangoztatott vélemény, amely a biogazdálkodás fontosságára, az ebben rejlő fejlődési potenciálra hívta fel figyelmünket. Amint azt az egyik önkormányzati vezető is kiemelte „A megfelelő természeti viszonyok adottak. A talajt, sem a jelen mezőgazdasága, sem a „szocialista”, nagyüzemi gazdálkodás nem fertőzte meg túlságosan, sem a műtrágya, sem a túlzott vegyszerhasználat. A bio-állattenyésztéshez is fennállnak a feltételek: legelő és kaszáló.”

4.4. Javaslatok

Elöljáróban ki kell hangsúlyozzuk annak a tapasztalatnak a jelentőségét és hasznosságát amelyet a térségek egyes elöljáróival és szakembereivel folytatott beszélgetések jelentettek számunkra, akikkel együtt összevetettük a követelményeket a lehetőségekkel, akik megosztották velünk az általuk képviselt községek problémáit, gondjait, bajait.

Abból indultunk ki, hogy a javaslatoknak - ahhoz hogy reálisak legyenek–számos kritériumnak kell megfelelniük, amelyek summázva a következők:

- A térségek adottságaiból kell, hogy kiinduljanak

- Figyelembe kell venni a humánerőforrásokat, a felhasználható munkaképes lakosság számát és végzettségét

- Szükséges a piac igényeinek a figyelembevétele, piacképes, eladható termékek előállítása vagy szolgáltatások kifejlesztése

- Figyelembe kell venni a térségek hagyományait, tradícióit

- A már meglévő infrastrukturális létesítmények kihasználása

- Az egyéni és csoportos kezdeményezőkészség értékelése és ösztönzése

- A fejlesztés várható költségeinek a felmérése és a pénzforrások előteremtésének a felmérése, valamint a pénzforrások előteremtési módozatainak és lehetőségeinek a meghatározása

- A fejlesztések várható gazdasági és társadalmi behatásainak a felmérése

Egy közösen megállapított követelmény, hogy a javaslatoknak reálisaknak, megvalósíthatóknak és aránylag kis tőkeigényűeknek kell lenniük, hisz a térségben nincsenek nagyobb pénzforrások, a nagybefektetők esetleges megjelenése pedig nem reális. Mint ahogy az önkormányzatok képviselői is hangsúlyozták, „mindenben csak magunkra számíthatunk”.

Mindezek alapján dolgoztuk ki a javaslatokat, amelyeket 2 csoportba tagoltunk. Egyrészt olyan konkrét – rövid esetelírásokban bemutatott – javaslatokat foglaltunk össze, amelyek szorosan összefüggnek egy – egy községgel vagy vállalkozással, az adottságoknak és a követelményeknek megfelelően., másrészt pedig általános jellegű, a térségek egészére vonatkozó ajánlásokat fogalmaztunk meg.

4.4.1.Település-specifikus erőforrások és fejlesztési lehetőségek

A magyarcsékei cipőgyár fejlesztése:

Mint említettük, a 90-es évek elején itt működött egy nagyváradi cipőgyár majd 150 alkalmazottat foglalkoztató gyáregysége, amelynek tevékenysége, az egység leválása és privatizálása után lehanyatlott. Jelenleg az új tulajdonosnak – megfelelő tőke hiányában – nincs lehetősége a fejlesztésre. A meglévő infrastruktúrák, épületek kihasználatlanok. Gondoljuk, hogy megfelelő publicitással, a Kereskedelmi és Iparkamara segítségével lehetne találni egy – elsősorban külföldi – befektetőt, aki esetleg megvásárolná a vállalkozást, esetleg bérbe venné az ipari épületeket és azonos jellegű, LOHN típusú tevékenységet folytatna, amely kb 80-100 új munkahelyet jelentene. Nem mellékes az a tény sem, hogy a megfelelő létszámú képzett munkaerő rendelkezésre áll.

Tenke iparosításának talán a leggyorsabb módja egyes, LOHN rendszerben dolgozó vállalkozások odatelepítése. Megfelelő infrastruktúra valamint munkaerő a rendelkezésre áll. Remélhető, hogy az 1999-es kormányhatározat révén létesített hátrányos helyzetű kistérségek kedvezményeinek fokozatos visszavonásával a külföldi tőke is felfedezi Tenkét és térségét, kihasználván az itt fellelhető opportunitásokat.

A magyarcsékei téglagyár újbóli üzembe helyezése. Magyarcsékén működött a 70-es közepéig az 1923-ban alapított, a térség egyetlen jelentős téglagyára. Megszüntetésének fő oka a panell és betonház rendszer valamint a beton habtéglák elterjedése volt, amely az akkori foglalkozáspolitika szerint szükségtelenné tette a téglagyártást. Az utóbbi évtizedben azonban teljesen leállt a blokklakások gyártása és előtérbe került a magánházak építése. Mindamellett, hogy a kereskedelem építőanyag ipar – így tégla is – kínálata bőséges a téglagyár beindítása mellett 2 alapérv szól:

- az egyik az, hogy a térségben – de még a Belényesi medencében sem – nincs téglagyár, a magánházépítések üteme viszont felgyorsult az utóbbi években.

- a másik fontos érv, hogy az előzetes számítások szerint a hagyományos méretű és jó minőségű helyi tégla előállítási költségei jóval kisebbek, tehát a gyár termékei verseny képesek a helyben bányászott nyersanyagból.

Az újraindítás egyik fontos alapfeltétele a piac, a kereslet lemérésében nagy segítséget jelenthetnek a belényesi térségben működő, egyes építőanyagot forgalmazó nagykereskedelmi vállalkozások. Ezekkel közösen talán megoldható lenne a közös alapon történő vállalkozás. Így megoldható lenne a beindítás finanszírozása, amelyek minimális költségei 400 – 420 millió lej.A szükséges létszám az elején 20 – 22 alkalmazott.

A bihardobrosdi bauxitbányászat részleges újramegnyitása, amelyre úgy tűnik a lehetőségek adottak. Jelenleg a bányavállalat 40 - 45 alkalmazottat foglalkoztat, a bányák állagának megőrzésére és az infrastruktúrák őrzésére. A bauxitkitermelés a nagyváradi timföldgyár magánosítása után megszűnt, ez után maga a timföldgyár is leállt. Az orosz tulajdonos azonban 2004-ben újra beindította a timföldtermelést. Jelenleg folynak a tárgyalások a kitermelés esetleges újraindításáról, főként azokból a bányákból amelyek jelentősebb tartalékkal rendelkeznek és amelyeknél a kitermelés gazdaságosabb. Nem elhanyagolható az a tény, hogy – bár a kitermelés eléggé pénzigényes, hiszen nem például külszini festésről van szó – az itt bányászott bauxit kiváló minőségű. Az újraindítás mintegy 180 munkahelyet biztosít első lépésben.

A bihardobrosdi és drágcsékei kőfejtők fejlesztése. Hagyományosan jó minőségű az építőipar számára nélkülözhetetlen anyagok kitermeléséről van szó, amely az elmúlt években – a bauxitbányászat beindítása után – a bauxitdúsítás során keletkezett melléktermék, kő és kavics.

Harangmezőn régebben – hagyományos tevékenység volt az építőipar. Az itt élő szakemberek: kőművesek, ácsok stb. – megyeszerte megbecsült tevékenységet folytattak különféle beruházásokon. Eredményes lenne ha ezt a tradíciót folytatnák, szervezett formában, hiszen képzett szakmunkások még mindig vannak szép számmal. Nagyvárad közelsége és a főútvonal jelenléte ideális lehetőséget biztosítani például építőanyagipari lerakatok létesítésére Harangmezőn, amely párhuzamosan a teherfuvarozási vállalkozásokat is segítené.

Papmező és Szombatság hagyományos ipartevékenysége a fafaragás. A népi kézművesség e fontos ágazatának a fejlesztése, mert bár szükségszerű, elsősorban a kereslet függvénye, amely az idegenforgalom a lakosság vásárlóerejének csökkenésével visszaesett az utóbbi években.

Pusztahollód térségében helyi vélemények szerint újra meg lehetne nyitni a venteri kőfejtőt. Hagyománya van a térségben a fémmegmunkálásnak is, kovácsoltvas termékek előállításának.

Mezőtelegd és egyben az egész térség legjelentősebb ipari vállalkozása a fűrésztelep és székeket, kisbútorokat gyártó vállalat, amelyben jelenleg mintegy 230 alkalmazott dolgozik. A gondok és problémák sokrétűek. Az egyik a magas nyersanyagárak, a másik pedig az, hogy a műszaki felszereltség elavult, amellyel nem lehet piacon versenyképes árut készíteni. Rövid időn belül a vállalat elveszti a még meglévő külföldi piacait is.

A megoldás szerintünk kétirányú:

- az egyik – a rövidesen megalakuló – főként a nagyobb erdőterülettel rendelkező magánerdészetek társulása. Ez által nemcsak biztosítva lenne a szükséges faanyag, hanem jóval olcsóbban, hisz így lenne arra lehetőség, hogy áfamentesen szerezzék be a nyersanyagot, amely jelentős költségcsökkenést eredményezte.

A másik a műszaki felújítás. A gépek, berendezések modernizálása és beszerzése mintegy 5,2 milliárd lej, amely – reális értékelés szerint – csak hitelből fedezhető, a vállalat viszont nem tudja kigazdálkodni a jelenlegi, majd 30 százalékos kamatot. Meg kell találni a módot – hiszen a térség legnagyobb iparvállalatáról van szó – hogy a kamatköltséget átvállalja, például a megyei tanács vagy valamilyen formában a megyében működő területfejlesztési tanács révén kamatmentes hitelhez jussanak.

A két kritérium együttes magvalósítása nemcsak a vállalkozás fennmaradását, hanem a tevékenység kibővítését is jelentené, kb. 100 alkalmazottal.

Mezőtelegdhez tartozó javaslat még a malomipar fejlesztése, hiszen a jelenleg működő malom kapacitása nem felel meg az igényeknek. Elképzelhető, hogy ebben a térségben vagy a térségen kívül találhatók befektetők, hiszen nagyszámú termelőt kell kiszolgálni.

Mezőtelegd másik hagyományos iparága a szőnyegszövészet, amely azonban teljesen leépült a kereslet hináyban. Idővel, a piac jelzései alapján lehetséges ezt a tevékenységet újraindítani. Az infrastrukturális és munkaerő lehetőségek adottak.

Tataroson és vidékén a legelterjedtebb hagyományos foglalkozás a fafaragás, kerékgyártás, de a kosárfonás is. Itt a kosárfonás és főleg a fonott kerti székek, asztalok gyártása az amely, szervezett formában megvalósítható. Ugyanígy az értékesítés is, elsősorban nagykereskedelmi vállalatok, nagy üzletláncok és vendéglátó ipari és turisztikai egységek felé. Igaz, hogy ezek jóval drágábbak, mint például a műanyagból készültek, de jóval elegánsabbak és környezetbarátabbak is.

Parasztbútor gyártás Kiskopácson. Amint az előző fejezetben is jeleztük ebben a térségben hagyománya van a népi bútorok készítésének. Szükséges a termelés megszervezése, felfuttatása, a sajátos, a térségre jellemző stílusjegyek megőrzése. Információink szerint a külföldi piacokon van kereslet a természetes faanyagból készült, népi hagyományokat magán viselőparaszti bútorok iránt. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a kereslet arányában történő előállításba be lehet vonni hozzáértő, tehetséges fiatalokat is. Ezzel nemcsak gazdasági fejlődést, hanem eegy helyi kézművesipar és tradíció megőrzését is.

Köröskisjenő és Mezőszakadát szinte egyforma gondokkal küszködik. A 90-es évek közepéig itt épült 3 ipari egység: vágóhíd és húsfeldolgozó, amelyek jelenleg nem működnek, a kereslet csökkenése és az olcsóbb importáruk miatt. A mezőszakadáti Coca-Cola üzem sem működik.

Javaslatunk szerint érdemes odavonzani a nagykereskedelmi egységeket, raktározás és elosztás céljából, kihasználván a jó földrajzi adottságokat és közlekedésviszonyokat.

Szükség van Tenke körzetében a malomipar fejlesztésére, hiszen a térség jelentős búza és kukoricatermelői és jelenleg a tenkei valamint az alsókocsobai és miklóírtási kis malmok nem fedezik a szükségletet, a feketebátori nagyobb malom viszont elég távol van.

Miklóírtáson hagyomány a vessző és gyékényfonás. Az ágazat fejlesztése ajánlott, a kereslet hosszú növekedése miatt is. A szükséges feldolgozandó alapanyag helyben biztosított.

Az agroturizmus fejlesztése Vércsorogon. Hegyvidékes tiszta környezetű, szép tájakkal rendelkező község és falvai, amelyek ideálisak az agroturizmus számára. Megjegyezzük, hogy az agroturizmus fejlesztésére már történtek bátortalan kísérletek a térségben, a megyei, agroturizmust fejlesztő bizottság támogatásával. Jelenleg 4 családnál létezik külföldi szálláshely, amelynek a kihasználása nem megfelelő

A gyógyvíztöltő állomás újraindítása Tenkén. Az elmúlt években többször próbálkoztak a Tenkei gyógyvíz palackozásával, nem sok sikerrel. Hogy miért javasoljuk mégis? Elsősorban azért, mert a piacon megjelentek újra a kisebb hírverésű palackozott ásványvizek és úgy látszik hogy megélnek belőle. A javaslat lényege a palackozott gyógyvíz értékesítése elsősorban gyógykezelési központokban. Például a Félixfürdői, ahová évente több ezer, elsősorban idős személy jön a mozgásszervi bántalmaik kezelésére. Viszont e személyek java része emésztőszervi bántalmakban is szenved. Mi történne, ha ezek a személyek komplex gyógykezelést kapnának a Tenkei gyógyvíz segítségével. Az üvegbe való palackozás egyik fontos érve az, hogy például az uniós országokban jelenleg az ásványvizek 30%-át visszaváltható műanyagpalackokban vagy üvegekben kell fogalmazni, környezetvédelmi szempontokból kifolyólag.

A magyarcsékei kistérség mintegy 700 hektáros gyümölcsössel rendelkezik. A dombvidék hagyományosan, a mikroklímához szokott gyümölcse elsősorban a szilva. A térség egyik hagyományos térségen kívül is ismert és elismert jó minőségű terméke a szilvapálinka. Mi történne, ha idővel – egy egységesített termelési rendszer keretében, egy márkanév lekötése után fel lenne fejlesztve ez az ágazat? A lehetőségek és a tradíció adottak. A szilvaültetvények művelésében – amely eléggé tőkeigényes – a magángazdák erőfeszítései mellett esetleg a hitelszövetkezet pénzforrásai is jelentős szerepet vállalhatnak.

A juhtenyésztés fejlesztése főként Biharhosszúasszón és környékén, valamint Olcsán javaslott. A több mint 3 ezer hektárnyi, részben füves erdőség és a 2100 ha legelő ideális tartási lehetőségeket biztosít. Az utóbbi 2-3 évben a juhtenyésztés fellendülőben van, elsősorban a szinte korlátlan élőállat-értékesítési lehetőségek miatt.

4.4.2 A térségfejlsztés elősegítését célzó javaslataink

Az alábbiakban ismertetett általános érvényű javaslatok elsősorban a gazdasági élet jó és hatékonyabb megszervezésére, finanszírozásra összpontosítanak. Egyrészt azoknak az erőforrásoknak a mozgósításáról van szó, amelyek potenciálisan a helyi társadalmak rendelkezésére állnak, de a megfelelő cselekvési stratégiák, elképzelések hiányában jelenlegi kihasználtságuk alacsony hatásfokú. Másrészt pedig azoknak a szervezési és finanszírozási lehetőségeknek a feltárását célozzuk, amelyek hosszú távon biztosíthatnák e térségek felzárkózását.

Felvásárlói, raktározási – tárolási és értékesítési szövetkezetek létrehozása.

Javaslataink szerint minden kistérségben egy vagy két ilyen szövetkezet létrehozása szükséges, amelyek az első években csak felvásárlási és értékesítési tevékenységet folytatnának, a továbbiakban – gazdaságilag és pénzügyileg megerősödvén - feldolgozási és hűtőházi raktározási tevékenységet is folytatna, a piac követelményeinek és igényeinek megfelelően. Az elképzelés szerint ezeket a szövetkezeteket az önkormányzatok hoznák létre, felhasználván a volt – vagy még létező – fogyasztási szövetkezetek infrastruktúráját, kihasználatlan raktározási kapacitásait.

Magánerdészeti társaságok megalakítása és működtetése

A magánerdészeti társaságok fontosabb feladatkörei: az erdőgazdálkodás, az erdők gondozása, karbantartása, a gazdaságos fakitermelés, a fa hasznosítása valamint az erdei gyümölcsök, gombák és más erdei termékek gyűjtése, esetleges feldolgozása és hasznosítása.

A takarékszövetkezetek bevonása a helyi gazdaság részleges finanszírozásába.

A helyi hitelszövetkezetek általában csupán a jogi és magánszemélyek befektetéseivel foglalkoznak, és nem vesznek részt a gazdasági élet finanszírozásában. Kiváló lenne, ha például az önfinanszírozásos erdészeti társaságok megalakítását és kezdeti tevékenységét a hitelszövetkezetek finanszíroznák, hitelgaranciának pedig ott lenne például maga az önkormányzat tulajdonában lévő erdő. Ugyanúgy finanszírozható lenne a felvásárlási, raktározási és értékesítési szövetkezetek megalakulásához szükséges tőke.

Önkormányzati kedvezmények nyújtása a tőke behozatalára és megtelepedésére

Például egyes földterületek és infrastruktúrák ingyenes koncesszióba adása, az első években a helyi adók eltörlése ezek számára stb. Jó lenne, ha ezek a kedvezmények hosszabb távon léteznének, létezne a térségben egy egységes és kiszámítható gazdaságpolitika, és ha a kedvezményeket nemcsak az adott községben vagy térségben ismernék, hatékonyabb kampánnyal ismertté kellene tenni a lehetőségeket a megyében vagy a megyehatárokon túl.

Fiatal családok betelepítése, esetleg bizonyos kedvezmények megadásával, például ingyenes, gazdátlan ház, telek odaítélésével

A könnyűipar fejlesztésével kapcsolatos piaci igények felmérése

Ez az ágazat hagyományosan jelen van a térségek életében, azonban jelenleg az ilyen jellegű termékek piaci értékesítése jelenti, éppen ezért javasoljuk a helyi hagyományos tevékenységekkel kapcsolatos piaci igények felmérését.

A pályázatok benyújtásához szükséges önrész megelőlegezése

A megyei tanács vagy a térségfejlesztési bizottság az éves költségvetésből elkülöníthetne egy összeget, amelyből lehetne finanszírozni egyrészt a pályázat megvalósítását, térítésmentesen, valamint lehetőséget lehet teremteni az önrész előfinanszírozására, amely összeget a pályázatot nyert önkormányzat egy szerződés alapján fokozatosan visszatérítené.

ÖSSZEFOGLALÁS

A gazdasági növekedés egy ország, egy térség minden irányú fejlődésének, felemelkedésének az alapja. Egy fellendülő gazdaság biztosítja a térség népessége számára a jobb életkörülményeket, jobb kereseti lehetőségeket, jobb életszínvonalat, ami jótékony hatással van az egész gazdaságra, a társadalmi életre. Egy fejlődés azonban sohasem általános, hanem konkrét és lokalizálható. Bármely ország vagy nagyobb régió kisebb területi egységei között léteznek jelentős gazdasági és társadalmi különbségek. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy - konkrétan Bihar megyére vonatkoztatva – lefektessük azokat a kritériumokat, amelyek a kistérségek meghatározásainál döntő fontossággal bírnak, és amelyek alapul szolgáltak Bihar megye kistérségei területi meghatározásánál. Tulajdonképpen egy-egy kistérséget egy olyan földrajzilag összefogó település-együttes képvisel, amely a települések közötti, lakóhelyi munka-, közlekedési és ellátási kapcsolatokon alapul, figyelembe véve a tájjelleget, valamint a közös hagyományokat, tradíciókat is.

Elsősorban a gazdasági tényezőket figyelembe véve, megállapítottunk négy fejlettségi szintkategóriát: fejlett, közepesen fejlett, valamint hátrányos helyzetű kistérségeket. Természetes, hogy a vonatkozási alap nem valamiféle ideális fejlettségi szint, hanem a megye, az Északnyugati régió fejlettsége. Így jutottunk el a hátrányos helyzetű kistérségek kategóriájához, a megnevezett és kiértékelt kritériumok alapján, melyek azok a további tényezők, amelyek a hátrányos helyzetet jellemzik, például a gyengén fejlett kategóriával szemben.

Kutatásunk első szakaszában elsősorban Bihar megye gondjaival, problémáival, gazdaságfejlesztési lehetőségeivel foglalkoztunk. Kutatásunk jelen szakasza mintegy kiragad egy szeletet az előzőből és a hátrányos helyzetű térségekre fókuszál. Bemutatja e térségek lakosságát, humán erőforrásait és társadalmi életét és mindenekelőtt javaslatokat tesz a gazdaság fejlesztésére, az élet jobbítására.

Ismervén azt a realitást, hogy a tőkehiány miatt senki se dédelgessen hiú ábrándokat esetleges nagyobb beruházások képében, megpróbáltunk körvonalazni olyan fejlesztési irányokat – a térség egyes községei szakembereinek segítségével – amelyek rövid és középtávon megvalósíthatók, tőkeigényük aránylag csekély, jó részük helyi pénzforrásokból finanszírozható.

Megfigyeléseink eredménye részben számunkra sokkoló hatású. Sokkoló általában a gazdasági és a társadalmi élet szervezetlensége, az idősödő parasztság szegénysége, az emberek apátiája.

Talán azzal, hogy a kutatás alapján az esetleges befektetők jobban megismerik ezeket a mikrorégiókat, hajlandók lesznek a térségben beruházni, talán azzal, hogy az önkormányzatok többet tesznek a térségekért, és részben megvalósítják a javaslatokat, a kutatás hozzájárulhat, hogy a térségekben valami mozgásba lendüljön, a kiútkeresés útján.

MELLÉKLETEK

BIHAR MEGYE ORSZÁGOS VISZONYLATBAN ÉS AZ ÉSZAKNYUGATI RÉGIÓBAN

2002-BEN

1.táblázat

Főbb mutatók	Országos viszonylatban		Északnyugati régióban
	Részarány %	Hely	Részarány %	Hely
Összterület	3,2	6	22,1	1
Mezőgazdasági terület	3,4	5	23,8	1
Lakónépesség	2,8	12	21,8	2
Élveszületési ráta	X	20	x	4
Halálozási ráta	X	6	x	2
Foglalkoztatott népesség	3,3	7	23,9	2
Munkanélkülisége ráta	X	42	x	6
Alkalmazottak száma	3,3	9	23,9	2
Aktív vállalkozások száma	3,8	11	28,1	2
Főbb ipari termékek termelése
Lábbeli	17,6	1	95,2	1
Bútor	10,4	2	26,2	1
Pakura	4,9	3	100,0	1
Cement	25,1	6	53,8	1
Cukor	8,1	6	100,0	1
Bruttó mezőgazdasági termelés	3,7	4	35,7	1
Termésmennyiség
Búza	3,4	9	36,3	1
Kukorica	4,1	7	35,9	1
Cukorrépa	4,3	11	34,9	1
zöldségfélék	2,9	13	23,7	1
Állatállomány
szarvasmarha	3,7	5	22,4	1
Sertés	5,0	2	28,9	1
juh	1,7	32	12,0	4
Turisztikai szállóhelyes száma	3,8	2	41,4	1
Tanulók száma (óvodás, diák, egyetemista)	2,8	12	21,5	2
Kórházi ágyak száma	3,4	5	23,6	2
Orvosok száma	3,7	7	24,0	2

Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003

Dir. Jud. De Statistica Bihor

NÉHÁNY FONTOSABB MEGYEI ADAT KISTÉRSÉGI MEGOSZLÁSA 2002-BEN

2. táblázat

KISTÉRSÉGEK	Terület	Lakó -népesség	Aktív népesség	Alkalmazásban álló munkahely szerint	Munka – nélküliek száma	Működő vállalkozás	Áru - forgalom	Beru-házás
1.NAGYVÁRAD	1,5	34,5	38,4	58,1	31,6	65,0	65,7	57,5
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	8,4	69,8	6,2	4,3	5,3	4,6	2,9	3,0
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	7,1	5,5	5,3	1,9	5,5	2,1	0,8	1,0
4. BERETTYÓSZÉPLAK	4,7	4,0	4,0	2,8	6,6	1,6	4,0	3,0
5. MARGITTA	5,3	5,3	5,8	7,2	5,0	3,6	1,7	1,4
6. ÉRMIHÁLYFALVA	4,8	4,0	4,0	2,3	3,2	1,5	0,8	1,3
7. MEZŐTELEGD	6,0	3,9	3,2	1,1	3,2	1,0	0,3	0,1
8. ÉLESD	5,4	4,7	4,1	3,9	6,1	3,1	3,2	1,8
9. KÖRÖSRÉV	6,5	3,3	2,9	1,4	4,2	1,7	0,5	0,4
10. MAGYARCSÉKE	6,8	4,0	3,0	0,7	3,5	1,2	0,2	0,1
11. BELÉNYES	14,5	7,1	7,4	3,9	6,2	4,2	2,2	11,0
12. VASKÓHSZIKLÁS	10,7	6,1	5,9	6,6	6,7	4,5	14,3	17,9
13. NAGYSZALONTA	11,0	7,2	6,6	4,9	10,1	4,6	3,2	1,3
14. TENKE	7,3	3,5	3,2	0,9	2,8	1,3	0,2	0,2
MEGYE ÖSSZESEN	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

Forrás: A 4.5.6.7. táblázatok adatai alapján kiszámított viszonyszámok

A KISTÉRSÉGEK FONTOSABB ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2002-ben

3. táblázat

KISTÉRSÉGEK	Nép-sűrűség Fő/km^2	Örege - dési ráta	1000 lakosra jutó
			Egye-temet főiskolát végzettek	Alkal-mazott munka-hely szeint	Működő Gazdasági egység	Működő ipari egység	Áru-forga-lom lej	Ipari áru- forgalom	Beru-házás milliárd Lej
1.NAGYVÁRAD	1857,7	89,4	119	411	38	4,6	204,2	61,1	30,0
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	6,4	110,3	21	159	14	2,1	45,6	18,3	7,8
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	6,2	106,2	15	86	7	0,9	14,6	4,2	3,1
4. BERETTYÓSZÉPLAK	6,9	84,0	20	175	8	0,9	106,1	100,0	13,2
5. MARGITTA	8,0	87,8	38	335	14	2,0	34,7	16,9	4,8
6. ÉRMIHÁLYFALVA	6,6	104,4	17	144	7	0,8	22,1	14,0	5,9
7. MEZŐTELEGD	5,3	127,2	13	73	5	0,7	8,8	5,2	0,4
8. ÉLESD	6,8	90,4	33	209	13	2,3	72,5	38,3	6,7
9. KÖRÖSRÉV	4,1	126,3	23	107	10	1,8	16,7	9,0	2,0
10. MAGYARCSÉKE	4,8	141,3	13	44	6	0,4	5,0	0,7	0,5
11. BELÉNYES	3,9	136,2	38	137	12	1,1	32,9	15,1	28,0
12. VASKÓHSZIKLÁS	4,6	137,2	42	270	15	2,1	248,0	233,6	52,1
13. NAGYSZALONTA	5,2	117,2	29	172	13	1,5	46,7	29,5	3,4
14. TENKE	3,8	148,7	24	66	7	0,7	6,4	1,4	1,0
MEGYE ÖSSZESEN	8,0	107,7	58	251	20	2,5	106,3		17,9

Forrás: A 2.,4. 5.7.táblázatok adatai alapján kiszámított adatok

A MEGYE KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETE KORCSOPORTONKÉNTI LAKÓNÉPESSÉGE 2002 MÁRCIUSÁBAN

4. táblázat

KISTÉRSÉGEK	Terület hektár	Lakó –népesség összesen	0 – 14 év	15 – 59 év	60 év fölötti	Gyermek-népességi eltartottsá-gi ráta	Idős népesség eltartottsá- gi ráta
1.NAGYVÁRAD	11122	206614	32270	145486	28858	15,6	14,0
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	63457	40812	7768	24478	8566	19,0	21,0
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	53745	33303	6779	19321	7203	20,4	21,6
4. BERETTYÓSZÉPLAK	35123	24175	5362	14310	4503	22,2	18,6
5. MARGITTA	39734	31863	6300	20029	5534	19,8	17,4
6. ÉRMIHÁLYFALVA	36320	24030	4593	14643	4794	19,1	20,0
7. MEZŐTELEGD	44965	23608	4780	12749	6079	20,2	25,7
8. ÉLESD	40931	27870	5712	16995	5163	20,5	18,5
9. KÖRÖSRÉV	48823	20044	3809	11423	4812	19,0	24,0
10. MAGYARCSÉKE	50999	24249	4807	12648	6794	19,8	28,0
11. BELÉNYES	109564	42432	7256	25290	9886	17,1	23,3
12. VASKÓHSZIKLÁS	80735	36874	5885	22913	8076	16,0	21,9
13. NAGYSZALONTA	83570	43379	8066	25859	9454	18,6	21,8
14. TENKE	55339	20993	4068	10877	6048	19,4	28,8
MEGYE ÖSSZESEN	754427	600246	107455	377021	115770	17,9	19,3

Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003, Dir. Jud. De Statistica Bihor

Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A KISTÉRSÉGEK 10 ÉVEN FELÜLI LAKÓNÉPESSÉGE 2002 MÁRCIUSÁBAN

5. táblázat

KISTÉRSÉGEK	10 éven felüli népesség összesen	Egyetem, főiskola	Posztli-ceális és merster-képzés	Közép-iskola (Liceum)	Szak – és inas iskola	Gimná-zium	elemi	Írás - tudatlan
1.NAGYVÁRAD	187195	24701	9177	62331	31911	35988	21231	925
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	35688	854	675	5577	7338	11447	8066	959
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	28675	491	274	2944	4205	9553	8777	1705
4. BERETTYÓSZÉPLAK	20594	488	513	3239	3400	6190	5275	780
5. MARGITTA	27709	1210	910	5206	4853	8324	5901	870
6. ÉRMIHÁLYFALVA	20898	407	143	2748	2599	8539	5342	782
7. MEZŐTELEGD	20249	313	269	2248	3416	6035	5923	1161
8. ÉLESD	24023	924	852	4189	4162	6641	5336	1068
9. KÖRÖSRÉV	17454	462	441	3008	2104	5579	4386	873
10. MAGYARCSÉKE	20849	317	182	2112	3501	7096	6010	998
11. BELÉNYES	37607	1637	1094	7653	5210	11106	9287	1144
12. VASKÓHSZIKLÁS	33143	1547	1743	7719	5246	7511	6623	1082
13. NAGYSZALONTA	38078	1240	997	7167	5962	11627	8303	1850
14. TENKE	18194	512	301	2424	2414	5492	5146	1321
MEGYE ÖSSZESEN	530352	35103	17571	118765	86324	141158	105606	15528

Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A KISTÉRSÉGEK NÉPESSÉGÉNEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA 2002 MÁRCIUSÁBAN

6 táblázat

KISTÉRSÉGEK	Aktív népesség összesen	Foglalkoz-tatottak	Munka-nélküliek	Inaktív népesség	Munka-nélküliségi ráta %	Eltartott népesség Rátája %
1.NAGYVÁRAD	89255	83864	5391	117359	6,0	131,5
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	14487	13579	908	26325	6,3	181,7
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	12468	11531	937	20835	7,5	167,1
4. BERETTYÓSZÉPLAK	9206	8078	1128	14969	12,2	162,6
5. MARGITTA	13426	12566	860	18437	6,4	137,3
6. ÉRMIHÁLYFALVA	9256	8710	546	14774	5,9	159,6
7. MEZŐTELEGD	7443	6890	553	16165	7,4	217,2
8. ÉLESD	9487	8446	1041	18383	11,0	193,8
9. KÖRÖSRÉV	6693	5975	714	13351	10,7	199,4
10. MAGYARCSÉKE	7039	6449	590	17210	8,4	244,5
11. BELÉNYES	17263	16201	1062	25169	6,2	145,8
12. VASKÓHSZIKLÁS	13830	12677	1153	23044	8,3	166,6
13. NAGYSZALONTA	15136	13434	1702	28243	11,2	186,6
14. TENKE	7627	7154	473	13366	6,2	175,2
MEGYE ÖSSZESEN	232616	215554	17062	367630	7,3	158,0

Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A KISTÉRSÉGEK GAZDASÁGA 2002-BEN

7 táblázat

KISTÉRSÉGEK	Működő gazdasági egységek		Áruforgalom Milliárd lej		Beruházás Milliárd lej		Alkalmazottak száma összesen munkahely szerint
	összesen	Ebből az ipari	összesen	Ebből az ipari	összesen	Ebből az ipari
1.NAGYVÁRAD	7811	966	41895,8	12631,5	6172,1	1972,8	87265
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE	552	87	1861,9	746,0	323,0	85,0	6501
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG	256	32	487,9	140,8	103,3	41,4	2855
4. BERETTYÓSZÉPLAK	188	21	2566,1	2417,2	319,6	277,9	4233
5. MARGITTA	437	66	1104,5	539,0	152,3	60,6	10691
6. ÉRMIHÁLYFALVA	177	20	530,4	337,6	142,5	54,6	3467
7. MEZŐTELEGD	128	18	207,6	123,1	11,1	3,0	1733
8. ÉLESD	375	64	2021,7	1067,9	187,0	103,1	5835
9. KÖRÖSRÉV	205	37	335,8	181,8	39,3	14,8	2148
10. MAGYARCSÉKE	153	11	122,5	17,7	11,4	1,4	1062
11. BELÉNYES	511	48	1395,3	642,3	1187,3	483,9	5831
12. VASKÓHSZIKLÁS	544	79	9145,0	8613,1	1922,1	1725,0	9953
13. NAGYSZALONTA	557	67	2026,1	1279,8	149,6	61,6	7449
14. TENKE	162	15	134,7	29,5	24,2	2,0	1382
MEGYE ÖSSZESEN	12056	1531	63835,3	28766,5	10744,8	4887,1	150405

Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003, Dir. Jud. De Statistica Bihor

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK RÉSZARÁNYA A FŐBB MEGYEI ADATOKBÓL 2002-BEN

Ssz.	MUTATÓK	ME	BIHAR megye	Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	%
1	Összterület	ha	754427	151303	20,1
2	Lakónépesség 2002 már. 18 ebből:		600246	68850	11,5
	- férfi		291766	33965	11,6
	- nő		308480	34885	11,3
3	Lakónépesség korcsoport szerint:
	- 0 14 év		107455	13655	12,7
	- 15 – 59 év		377021	36274	9,6
	- 60 év fölött		115770	18921	16,3
4	Öregedési index	%	107,7	138,6	X
5	1000 lakosra jutó
	- élveszületés		10,3	12,2	X
	- halálozás		13,6	19,0	X
	- házasságkötés		5,9	4,1	X
	- válás		1,2	0,6	X
6	1000 lakosra jutó egyetemt, főiskolát végzett
7	Aktív népesség	fő	232616	22109	9,5
8	Munkanélküliségi ráta	%	7,3	7,3	X
9	Inaktív népesség ebből:	fő	367630	46741	12,7
	nyugdíjas		160722	21823	13,6
10	Eltartottsági index	%	158,0	211,4	X
11	Alkalmazottak	fő	150405	4177	2,8
	1000 lakosra jutó alkalmazott		251	60	X
12	Működő gazdasági egysége		12056	443	3,7
	Ebből az iparban		1531	44	2,8
13	Áruforgalom	Milliárd lej	63835,3	464,8	0,7
	Ebből az iparban		28766,5	170,3	0,6
14	Beruházás	Milliárd lej	10744,8	46,7	0,4
	Ebből az iparban		4887,1	6,4	0,1
15	1000 lakosra jutó
	- működő gazdasági egység	Milliárd lej	20	6	X
	- működő gazdasági egység az iparban		2,5	0,6	X
	- áruforgalom		106,3	6,8	X
	- áruforgalom az iparban		17,9	2,4	X
	- beruházás		17,9	0,6	X
	- beruházás az iparban		8,1	0,1	X
16	Erdő	ha	199541	42341	21,2
17	Mezőgazdasági terület ebből:	ha	499307	98896	19,8
	- szántó		304054	63329	20,8
	- legelő		137748	27325	19,8
	- kaszáló		43784	6831	15,6
	- szőlős		4436	440	9,9
	- gyümölcsös		9285	971	10,4
18	Állatállomány	Db.
	Szarvasmarha		106716	27373	25,6
	Sertés		251822	38557	15,3
	juh		132521	21341	16,1
19	Lakások száma		231791	29148	12,5
20	Lakások felszereltsége	%
	Vízhálózattal rendelkező		54,5	11,0	X
	Csatornázott		54,1	10,5	X
	Fürdőszobás lakás		51,3	9,6	X
21	1000 lakosra jutó óvodások, elemi és gimnáziumi tanulók száma		149	137	X
22	1 orvosra jutó lakosok száma		354	1110	X
23	1 fogorvosra jutó lakosok száma		1601	6885	X

Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003, Dir. Jud. De Statistica Bihor

Számított adatok a kistérségekről alkotott 9.10.12.14. 15.18.19.21.23.24.táblázatok adatai alapján

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK LAKÓNÉPESSÉGE 1910, 1930, 1956, 1966, 1977, 1992, 2002 ÉS 2004 -BEN

9 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	1910	1930 dec. 29	1956 febr. 21	1966 márc. 15	1977 jan. 5	1992 jan. 7	2002 márc. 18	2004 jan. 1
Magyarcséke	5593	6020	5871	5559	5589	4348	4106	4017
Bihardobrosd	5757	5313	5790	5985	6046	5953	5659	5764
Drágcséke	3538	3621	3868	3649	3577	2656	2600	2534
Harangmező	3706	4763	4875	4529	4544	3416	3328	3147
Pusztahollód	4487	5524	5622	5092	4885	3863	3526	3374
Papmező	4191	4364	4883	3703	4507	3830	3361	3365
Szombatság	2853	3033	2950	2729	2581	1804	1669	1572
Magyarcséke kistérsége összesen	30125	32638	33859	31246	31729	25870	24249	23773
Mezőtelegd	6299	7147	7324	8074	8375	7342	7142	7016
Tataros	4717	6035	6981	6641	6216	4823	4367	4278
Kiskopács	3392	4158	4402	3182	3670	2614	2477	2296
Köröskisjenő	3069	3610	4001	4090	4411	3546	4075	3981
Mezőszakadát	2606	3000	2996	2965	2859	1976	1917	1799
Hagymádfalva	1999	2187	2480	2469	2097	1572	1283	1261
Vércsorog	2365	2813	3107	4095	2969	2613	2347	2343
Mezőtelegd kistérsége összesen	24447	28950	31291	31516	30597	24486	23608	22974
Tenke	9345	9795	9246	9026	8936	7911	7446	7587
Feketekápolna	5014	5075	4578	3989	3265	2321	2004	1937
Alsókocsoba	5465	5502	5571	5000	4412	3418	3218	3123
Biharhosszúasszó	5226	5534	5340	4343	3586	2467	2350	2203
Miklóírtás	3618	4372	4780	4467	4330	3102	3034	2950
Olcsa	3550	3550	3763	2812	3232	3049	2941	2759
Tenke kistérsége üsszesen	32218	33828	33278	29637	27761	22268	20993	20559
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	86790	95416	98428	92399	90087	72624	68850	67306

Forrás: Anuarul Demografic al Judeţului Bihor, Dir.Jud. de Statistică Bihor, 2004.

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK LAKÓNÉPESSÉGÉNEK NEMEK ÉS ÉLETKOR SZERINTI ELOSZTÁSA 2002 MÁRCIUSÁBAN

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Lakóné-pesség összesen	Férfi	Nő	Korcsoport szerint			Öregedési index %
				0-14 év	15-59 év	60 év felett
Magyarcséke	4106	2045	2061	754	2212	1140	1512
Bihardobrosd	5659	2834	2825	1382	3115	1162	84,1
Drágcséke	2600	1296	1304	594	1290	716	120,5
Harangmező	3328	1649	1679	596	1795	937	157,2
Pusztahollód	3526	1698	1828	674	1717	1135	168,3
Papmező	3361	1664	1697	577	1742	1042	180,6
Szombatság	1669	791	878	230	777	662	287,8
Magyarcséke kistérsége összesen	24249	11977	12272	4807	12648	6794	141,3
Mezőtelegd	7142	3488	3654	1504	4091	1547	102,9
Tataros	4367	2182	2185	836	2330	1201	143,7
Kiskopács	2477	1259	1218	413	1242	822	199,0
Köröskisjenő	4075	2066	2009	1071	2215	789	73,7
Mezőszakadát	1917	888	1029	318	943	656	206,3
Hagymádfalva	1283	630	653	243	667	373	153,5
Vércsorog	2347	1208	1139	395	1261	691	174,9
Mezőtelegd kistérsége összesen	23608	11721	11887	4780	12749	6079	127,2
Tenke	7446	3625	3821	1596	4125	1725	108,1
Feketekápolna	2004	950	1054	218	949	837	383,9
Alsókocsoba	3218	1598	1620	544	1572	1102	202,6
Biharhosszúasszó	2350	1130	1220	420	1109	821	195,5
Miklóírtás	3034	1522	1512	671	1503	860	128,2
Olcsa	2941	1442	1499	619	1619	703	113,6
Tenke kistérsége üsszesen	20993	10267	10726	4068	10877	6048	148,7
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	68850	33965	34885	13655	36274	18921	138,6

Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK LAKÓNÉPESSÉGE NEMZETISÉGEK SZERINT 2002 MÁRCIUSÁBAN

11 térség

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Lakóné-pesség összesen	Román	Magyar	Roma	Szlovák	Más nemzetiségű
Magyarcséke	4106	4071	18	17	-	-
Bihardobrosd	5659	4921	7	720	1	10
Drágcséke	2600	1944	2	649	-	5
Harangmező	3328	3186	26	112	2	2
Pusztahollód	3526	2891	6	628	-	1
Papmező	3361	3300	5	56	-	-
Szombatság	1669	1655	-	11	-	3
Magyarcséke kistérsége összesen	24249	21968	64	2193	3	21
Mezőtelegd	7142	4783	1658	632	62	7
Tataros	4367	3859	119	176	208	5
Kiskopács	2477	2216	7	254	-	-
Köröskisjenő	4075	2778	448	843	1	5
Mezőszakadát	1917	1747	22	146	1	1
Hagymádfalva	1283	1101	77	100	2	3
Vércsorog	2347	2345	2	-	-	-
Mezőtelegd kistérsége összesen	23608	18829	2333	2151	274	21
Tenke	7446	4946	1331	1150	2	17
Feketekápolna	2004	1625	301	76	-	2
Alsókocsoba	3218	2899	23	289	6	1
Biharhosszúasszó	2350	1909	37	402	1	1
Miklóírtás	3034	2460	4	568	1	1
Olcsa	2941	2539	9	388	2	3
Tenke kistérsége üsszesen	20993	16378	1705	2873	12	25
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	68850	57175	4102	7217	289	67

Forrás:Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

ISKOLÁZOTTSÁG A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK 10 ÉVEN FELÜLI LAKÓNÉPESSÉGNÉL 2002 MÁRCIUSÁBAN

12 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	10 éven felüli népesség összesen	Amelyből végzettség szerint
		Egyetem, főiskola	Posztliceális és mester -képzés	liceum	Szak – és inasiskola	Gimnázi-um	elemi	Más helyzet Ebből analfabéta
Magyarcséke	3563	71	25	327	626	1444	899	171/93
Bihardobrosd	4701	63	30	425	841	1540	1321	481/332
Drágcséke	2171	19	7	148	287	707	791	212/112
Harangmező	2911	36	28	292	623	898	768	266/116
Pusztahollód	3052	67	45	406	384	897	998	255/172
Papmező	2959	31	26	334	492	1054	832	190/146
Szombatság	1492	30	21	180	248	556	401	56/27
Magyarcséke kistérsége összesen	20849	317	182	2112	3501	7096	6010	1631/998
Mezőtelegd	6091	144	137	800	1121	1742	1798	349/233
Tataros	3786	41	49	401	666	1156	1041	432/226
Kiskopács	2184	24	8	213	366	581	689	303/139
Köröskisjenő	3311	37	18	312	550	999	835	560/341
Mezőszakadát	1674	31	29	303	235	464	441	171/84
Hagymádfalva	1112	18	12	82	196	412	302	90/44
Vércsorog	2091	18	16	137	282	681	817	140/94
Mezőtelegd kistérsége összesen	20249	313	269	2248	3416	6035	5923	2045/1161
Tenke	6365	279	144	1159	787	1918	1332	745/558
Feketekápolna	1861	56	36	257	279	549	613	71/34
Alsókocsoba	2841	62	39	351	370	889	982	148/118
Biharhosszúasszó	2035	37	34	192	310	572	580	310/175
Miklóírtás	2573	27	28	185	406	662	818	447/302
Olcsa	2519	51	20	280	261	902	821	184/134
Tenke kistérsége üsszesen	18194	512	301	2424	2414	5492	5146	1905/1321
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	59292	1142	752	6784	9331	18623	17079	5581/3480

Forrás:Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK NÉPMOZGALMI ADATAI 2003 – BAN

13 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Élve-születés	halálozás	Természetes fogyás	Házasság- kötések	válások	Letelepe-dés és bevándor -lás	Elvándor –lás és kiván -dorlás	Migrációs fogyás
Magyarcséke	44	81	-37	23	3	42	67	-25
Bihardobrosd	88	81	+7	1	3	54	109	-55
Drágcséke	43	43	-	6	1	32	49	-17
Harangmező	27	49	-22	19	2	56	62	-6
Pusztahollód	39	64	-25	13	2	45	39	+6
Papmező	30	50	-20	14	2	20	44	-24
Szombatság	15	49	-34	15	1	37	24	+13
Magyarcséke kistérsége összesen	286	417	-131	91	14	236	394	-158
Mezőtelegd	70	126	-56	39	3	116	63	+53
Tataros	36	98	-62	17	4	58	41	-25
Kiskopács	24	41	-17	6	-	55	49	+14
Köröskisjenő	66	97	-31	16	1	90	25	+41
Mezőszakadát	19	40	-21	8	1	39	28	+14
Hagymádfalva	11	23	-12	-	-	20	28	-8
Vércsorog	20	40	-20	12	3	33	317	+5
Mezőtelegd kistérsége összesen	246	465	-219	98	9	411	111	+94
Tenke	129	119	+10	34	11	161	15	+50
Feketekápolna	8	57	-49	3	1	42	51	+27
Alsókocsoba	37	68	-31	14	3	46	38	-5
Biharhosszúasszó	40	49	-9	12	-	77	49	+39
Miklóírtás	50	52	-2	8	2	86	68	+37
Olcsa	27	53	-26	16	1	120	332	+52
Tenke kistérsége üsszesen	291	398	-107	87	18	532	1043	+200
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	823	1280	-457	276	41	1179		+136

Forrás: Fişele deomografice pe localităţi 2003, Dir. Jud. de Statistică Bihor

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK NÉPESSÉGÉNEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA 202 MÁRCIUSÁBAN 14 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Aktív népesség összesen	ebből		Foglalkoztatottak száma			Munkanélküliek száma			Inaktív népesség			Munkanélk üliségi ráta %
		férfi	nő	összesen	férfi	nő	összesen	férfi	nő	összesen	férfi	nő
Magyarcséke	1836	927	909	1801	902	899	35	25	10	2270	1118	1152	1,9
Bihardobrosd	1439	901	538	1319	806	513	120	95	25	4220	1930	2290	8,3
Drágcséke	838	530	308	796	493	303	42	37	5	1762	766	996	5,0
Harangmező	1057	674	383	982	610	372	75	64	11	, 2271	975	1296	7,1
Pusztahollód	658	469	189	561	395	166	97	74	23	2868	1229	1639	14,7
Papmező	853	534	319	668	406	262	185	128	57	2508	1130	1378	21,7
Szombatság	358	218	140	322	191	131	36	27	9	1311	573	738	10,1
Magyarcséke kistérsége összesen	7039	4253	2786	6449	3803	2646	590	450	140	1721	7721	9489	8,4
Mezőtelegd	2007	1208	799	1858	1102	756	149	106	43	5135	2280	2855	7,4
Tataros	1489	890	599	1373	800	573	116	90	26	2878	1292	1586	7,8
Kiskopács	745	453	292	695	416	279	50	37	13	1732	806	926	6,7
Köröskisjenő	1076	728	348	975	644	331	101	84	17	2999	1338	1661	9,4
Mezőszakadát	620	396	224	529	330	199	91	66	25	1297	492	805	14,7
Hagymádfalva	306	227	79	281	208	73	25	19	6	977	403	574	8,2
Vércsorog	1200	585	615	1179	575	604	21	10	11	1477	623	524	1,8
Mezőtelegd kistérsége összesen	7443	4487	2956	6890	4075	2815	553	412	141	16165	7234	8931	7,4
Tenke	2947	1749	1198	2776	1632	1144	171	117	54	4499	1876	2623	5,8
Feketekápolna	848	475	373	799	443	356	49	32	17	1156	475	681	5,8
Alsókocsoba	892	642	250	829	601	228	63	41	22	2326	956	1370	7,1
Biharhosszúasszó	997	620	377	943	586	357	54	34	20	1353	510	843	5,4
Miklóírtás	948	589	359	881	537	344	67	52	15	2086	933	1153	7,1
Olcsa	995	761	234	926	709	217	69	52	17	1946	681	1265	6,9
Tenke kistérsége üsszesen	7627	4836	2791	7154	4508	2646	473	328	145	13366	5431	7935	6,2
Hátrányos hely-zetű kistérségek összesen	22109	13576	8533	20493	12386	8107	1616	1190	426	46741	20386	26355	7,3

Forrás:Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK INAKTÍV NÉPESSÉGE 2002 MÁRCIUSÁBAN

15 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Inaktív népesség összesen	Ebből
		Diák, egyetemista	nyugdíjas	Háztartás-beli	Családban eltartott	Állam és intézmények által eltartott	Egyéb gazdasági helyzet	Eltartottsági index %
Magyarcséke	2270	525	1222	77	429	7	10	123,6
Bihardobrosd	4220	974	1483	763	739	164	97	293,2
Drágcséke	1762	345	647	265	345	146	14	210,3
Harangmező	2271	455	1283	206	317	6	4	214,9
Pusztahollód	2868	439	1477	353	323	220	56	435,9
Papmező	2508	410	1311	368	311	72	36	294,0
Szombatság	1311	131	881	128	159	7	5	366,2
Magyarcséke kistérsége összesen	17210	3279	8304	2160	2623	622	222	244,5
Mezőtelegd	5135	1225	2184	620	872	55	179	255,9
Tataros	2878	634	1335	384	457	11	57	193,3
Kiskopács	1732	265	970	156	246	44	51	232,5
Köröskisjenő	2999	636	1102	410	648	154	49	278,7
Mezőszakadát	1297	226	731	137	180	17	6	209,2
Hagymádfalva	977	165	546	145	113	5	3	319,3
Vércsorog	1147	298	523	98	214	13	1	95,6
Mezőtelegd kistérsége összesen	16165	3449	7391	1950	2730	299	346	217,2
Tenke	4499	1084	1593	574	999	81	168	152,7
Feketekápolna	1156	188	783	77	101	3	4	136,3
Alsókocsoba	2326	374	1276	359	286	8	23	260,8
Biharhosszúasszó	1353	196	754	115	280	117	5	135,7
Miklóírtás	2086	432	933	352	347	5	5	220,0
Olcsa	1946	386	789	441	321	217	4	195,6
Tenke kistérsége üsszesen	13366	2660	6128	1818	2334	1138	209	175,2
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	46741	9388	21823	5928	7687		777	211,4

Forrás:Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A FOGLALKOZTATOTT LAKOSSÁG FŐBB ÁGAZATOK SZERINTI MEGOSZLÁSA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEKBEN 2002 MÁRVIUSÁBAN

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Foglalkozta-tottak száma összesen	Ebből gazdasági ágazatok			Gazdasági ágazatok összesen	Nem prodiktív ágazatok
		Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás	Ipar és építőipar	Kereskedelem és szolgáltatás
Magyarcséke	1801	1513	83	82	1678	123
Bihardobrosd	1319	740	198	198	1136	183
Drágcséke	796	637	35	28	700	96
Harangmező	982	666	69	83	818	164
Pusztahollód	561	278	48	131	457	104
Papmező	668	460	74	21	555	113
Szombatság	322	198	37	21	256	66
Magyarcséke kistérsége összesen	6449	4492	544	564	5600	849
Mezőtelegd	1858	676	631	244	1551	307
Tataros	1373	1080	114	42	1236	137
Kiskopács	695	544	41	14	599	96
Köröskisjenő	975	703	131	49	883	92
Mezőszakadát	529	350	59	27	436	93
Hagymádfalva	281	193	18	8	219	62
Vércsorog	1179	1017	50	37	1104	75
Mezőtelegd kistérsége összesen	6890	4563	1044	421	6028	862
Tenke	2776	1811	213	315	2339	437
Feketekápolna	799	649	62	26	737	62
Alsókocsoba	829	617	30	57	704	125
Biharhosszúasszó	943	776	43	46	865	78
Miklóírtás	881	706	61	18	785	96
Olcsa	926	705	67	52	824	102
Tenke kistérsége üsszesen	7154	5264	476	514	6254	900
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	20493	14319	2064	1499	17882	2611

Forrás: Baza de date de la Recensământul populaţiei şi locuinţelor din 18 martie 2002, Dir.jud. de Statistică Bihor (nem publikált adatok)

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK GAZDÁLKODÁSI ÁGAZATOKBELI

ALKALMAZOTTAINAK MUNKAHELY SZERINTI MEGOLDÁSA 2002-BEN

17 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Gazdasági ágazatok összesen						Gazdasági ágazatok összesen
	mezőgazdaság	ipar	építőipar	Kereske-delem	szállítás	Egyéb ágazatok
Magyarcséke	15	20	-	40	9	22	106
Bihardobrosd	-	45	-	16	11	99	171
Drágcséke	-	-	-	2	-	14	16
Harangmező	-	1	-	40	2	24	67
Pusztahollód	1	13	33	51	48	18	164
Papmező	-	-	-	5	4	2	11
Szombatság	-	7	-	12	1	-	20
Magyarcséke kistérsége összesen	16	86	33	166	75	179	555
Mezőtelegd	28	567	2	95	108	20	820
Tataros	-	10	-	12	5	14	41
Kiskopács	-	-	-	3	1	1	5
Köröskisjenő	-	20	-	3	34	3	60
Mezőszakadát	-	124	-	10	7	2	143
Hagymádfalva	-	-	-	2	-	1	3
Vércsorog	-	6	-	12	2	15	35
Mezőtelegd kistérsége összesen	28	727	2	137	157	56	1107
Tenke	14	200	32	80	37	187	550
Feketekápolna	6	-	120	13	1	1	141
Alsókocsoba	2	14	-	46	3	-	65
Biharhosszúasszó	-	-	-	15	-	22	37
Miklóírtás	-	1	-	40	2	24	67
Olcsa	-	1	12	4	-	27	44
Tenke kistérsége üsszesen	22	216	164	198	43	261	904
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	66	1029	199	501	275	496	2566

Forrás: Anuarul Statistic al Judeţului Bihor pe anul 2003, Dir. jud. de Statistică Bihor

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK GAZDASÁGA 2000 –BEN

18 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	Mezőgazdasági egysége			Áruforgalom millió lej			Beruházások
	összesen	Ebből ipari	Tőkével rendelkező egységek	összesen	Ebből ipari	Tőkével rendelkező egységek	összesen	Ebből az iparban
Magyarcséke	29	4	-	23817	4996	-	2393	375
Bihardobrosd	42	4	-	26007	10969	-	5699	554
Drágcséke	7	-	-	11573	-	-	166	-
Harangmező	24	1	-	8532	253	-	1283	-
Pusztahollód	21	1	-	38853	71	-	1358	372
Papmező	22	-	-	3031	-	-	312	-
Szombatság	8	1	-	10674	1380	-	180	108
Magyarcséke kistérsége összesen	153	11	-	122487	17669	-	11391	1409
Mezőtelegd	54	9	-	139436	90031	-	4881	1063
Tataros	14	1	-	5870	467	-	238	112
Kiskopács	13	1	-	1885	11	-	463	301
Köröskisjenő	18	2	-	16932	4776	-	1308	-
Mezőszakadát	19	3	1	34481	27686	18519	2882	700
Hagymádfalva	4	-	-	1263	-	-	33	-
Vércsorog	6	2	-	7787	178	-	1336	805
Mezőtelegd kistérsége összesen	128	18	1	207654	123149	18519	11141	2981
Tenke	97	8	-	92896	27659	-	8263	1910
Feketekápolna	15	1	-	2742	16	-	597	-
Alsókocsoba	15	1	-	4299	123	-	782	56
Biharhosszúasszó	8	1	-	1270	61	-	1553	31
Miklóírtás	10	1	-	3314	971	-	46	41
Olcsa	17	3	-	30161	625	-	12920	-
Tenke kistérsége üsszesen	162	15	-	134682	29455	18519	24161	2038
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	443	44	1	464823	170273	18519	46693	6428

Forrás: Anuarul Statistic al Judeţului Bihor pe anul 2003, Dir. jud. de Statistică Bihor és saját adatgyűjtés az érintett vállalatoktól a külföldi tőkére vonatkozólag

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK FÖLDTERÜLETE 2002 DEC. 31-ÉN

19 táblázat

Hátrányus helyzetű települések és kistérségek	Összterület	Ebből			Mezőgazdasági területből hektár
		Mezőgazdasági terület	Erdő	Más területek	szántó	legelő	kaszáló	szőlős	Gyümöl-csös
Magyarcséke	8183	5300	2334	549	3136	1493	424	4	243
Bihardobrosd	13439	4971	7856	612	2764	1669	441	5	92
Drágcséke	5268	3862	1139	267	2217	1147	389	20	89
Harangmező	8997	4500	3986	511	2471	1490	534	1	4
Pusztahollód	6607	4846	1301	460	3218	971	485	5	167
Papmező	5510	4175	1126	209	2405	1396	374	-	-
Szombatság	2995	2679	87	229	1769	475	321	2	112
Magyarcséke kistérsége összesen	50999	30333	17829	2837	17980	8641	2968	37	707
Mezőtelegd	6496	5131	526	839	3773	900	354	60	44
Tataros	10337	5568	3752	1017	2916	1767	762	108	15
Kiskopács	7476	5220	1888	368	3002	1582	530	17	89
Köröskisjenő	4951	2915	1660	376	1852	727	329	7	-
Mezőszakadát	4598	3993	38	567	2791	750	440	5	7
Hagymádfalva	3026	2501	340	185	1555	652	209	75	10
Vércsorog	8081	4810	2936	335	2263	2115	400	26	6
Mezőtelegd kistérsége összesen	44965	30138	11140	3687	18152	8493	3024	298	171
Tenke	14199	9669	3507	1023	7469	2161	10	22	7
Feketekápolna	5489	4549	432	508	3113	1060	317	6	53
Alsókocsoba	7438	5893	968	577	4264	1527	102	-	-
Biharhosszúasszó	11599	7163	3861	575	4990	2126	-	43	4
Miklóírtás	8005	4867	2666	472	3187	1370	298	12	-
Olcsa	8609	6284	1938	387	4174	1947	112	22	29
Tenke kistérsége üsszesen	55339	38425	13372	3542	27197	10191	839	105	93
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	151303	98896	42341	10066	63329	27325	6831	440	971

Forrás: Anuarul Statistic al Judeţului Bihor pe anul 2003, Dir. jud. de Statistică Bihor

A FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK VETÉSTERÜLETE A HÁTRÁNYOS HEYLZETŰ KISTÉRSÉGEKBEN 2002 –BEN

20 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	Búza	Kukorica	Napraforgó	Cukorrépa	Burgonya	Zöldség-félék
Magyarcséke	550	650	50	-	150	150
Bihardobrosd	510	954	-	-	90	80
Drágcséke	500	467	50	-	100	90
Harangmező	500	400	132	-	100	150
Pusztahollód	650	950	10	35	90	90
Papmező	550	645	10	-	150	70
Szombatság	350	587	-	-	50	50
Magyarcséke kistérsége összesen	3610	4653	252	35	730	680
Mezőtelegd	850	980	150	-	150	70
Tataros	480	1040	70	6	110	60
Kiskopács	495	850	95	-	120	50
Köröskisjenő	245	980	35	20	120	68
Mezőszakadát	155	922	208	-	150	27
Hagymádfalva	380	397	160	3	70	45
Vércsorog	600	573	-	-	150	20
Mezőtelegd kistérsége összesen	3205	5742	718	29	870	340
Tenke	1229	2027	470	50	300	150
Feketekápolna	717	624	20	-	61	25
Alsókocsoba	1121	2027	40	20	80	70
Biharhosszúasszó	730	1098	370	15	70	70
Miklóírtás	400	730	60	4	300	100
Olcsa	620	794	250	30	30	80
Tenke kistérsége üsszesen	4817	7300	1156	119	841	495
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	11632	17695	2126	183	2441	1515

Forrás: Anuarul Statistic al Judeţului Bihor pe anul 2003, Dir. jud. de Statistică Bihor

A FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSMENYISÉGE ÉS AZ ÁLLATÁLLOMÁNY A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KÖZSÉGEKBEN 2002-BEN

21 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	Termésmennyiség /tonna				Állatállomány/db.
	Búza	Kukorica	Burgonya	Zöldség-félék	Szarvas-marha	sertés	Juh	Szárnyas (ezer)
Magyarcséke	1600	2077	2250	1590	1306	1380	340	20
Bihardobrosd	1138	3052	810	757	1947	2400	520	15
Drágcséke	1000	3030	1500	1060	1191	1390	180	19
Harangmező	1200	1120	1200	1390	910	1520	540	15
Pusztahollód	1170	2375	580	720	1020	2200	610	32
Papmező	1375	1677	2200	645	2855	2750	600	20
Szombatság	980	1995	500	415	940	819	180	6
Magyarcséke kistérsége összesen	8463	15326	9040	6577	10169	12459	2970	127
Mezőtelegd	2510	3431	1500	358	2418	2975	1695	28
Tataros	840	2250	2012	910	1218	1748	1283	27
Kiskopács	1212	2290	2040	595	1550	532	837	15
Köröskisjenő	441	3427	960	305	1409	1755	581	18
Mezőszakadát	264	3211	1125	86	1026	427	304	19
Hagymádfalva	1140	1588	1050	499	502	909	461	18
Vércsorog	1620	2865	2250	195	1685	1264	580	13
Mezőtelegd kistérsége összesen	8027	19062	10937	2948	9808	9610	5741	138
Tenke	3042	6081	4250	1006	1462	3985	3200	31
Feketekápolna	1936	2247	865	371	1115	3166	1669	12
Alsókocsoba	3363	5067	960	1130	1773	3950	2562	25
Biharhosszúasszó	1095	3074	1050	437	785	1636	2579	13
Miklóírtás	1080	1825	3600	898	1200	1044	153	34
Olcsa	1116	2778	350	582	1061	2707	2467	19
Tenke kistérsége üsszesen	11632	21072	11075	4424	7396	16488	12630	134
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	28122	55460	31052	13949	27373	38557	21341	399

Fişa localităţilor judeţului Bihor pe anul 2002, Dir. jud. de Statistică Bihor

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK KISKERESKEDELME ÉS IDEGENFORGALMA 2002 -BEN

22 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	Kiskereskedelem		Idegenforgalom
	Gazdasági egységek száma	Áruforgalom millió lej	Szálláshelyek száma	Férőhelyek összesen	Ebből
					Üdülő	Camping
Magyarcséke	18	11872	-	-	-	-
Bihardobrosd	23	10777	-	-	-	-
Drágcséke	5	977	-	-	-	-
Harangmező	12	3840	-	-	-	-
Pusztahollód	13	15390	-	-	-	-
Papmező	13	2539	-	-	-	-
Szombatság	4	4176	-	-	-	-
Magyarcséke kistérsége összesen	88	49571	-	-	-	-
Mezőtelegd	19	10212	-	-	-	-
Tataros	9	7786	-	-	-	-
Kiskopács	11	996	-	-	-	-
Köröskisjenő	9	5109	-	-	-	-
Mezőszakadát	9	2197	1	100	-	100
Hagymádfalva	5	958	-	-	-	-
Vércsorog	4	6378	-	-	-	-
Mezőtelegd kistérsége összesen	66	33636	1	100	-	100
Tenke	44	20927	2	233	96	137
Feketekápolna	12	6993	-	-	-	-
Alsókocsoba	9	3429	-	-	-	-
Biharhosszúasszó	5	5311	-	-	-	-
Miklóírtás	3	426	-	-	-	-
Olcsa	6	1547	-	-	-	-
Tenke kistérsége üsszesen	79	38633	-	-	-	-
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	233	121840	3	333	96	237

Forrás: saját adatgyűjtés az érintett cégektől

LAKÁSÁLLOMÁNY ÉS KÖZMŰVESÍTÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEKBEN 2002 MÁRCIUSÁBAN

23 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	A LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE
	Lakások száma	Lakóterület /ezer m^2	Egy lakásra jutó alapterü-let/ m^2	Villanyáram hálózatba bekapcsolt	Közüze-mi és házi vízháló-zat	Közüze-mi és házi csatorná-zás	Konyhával	Fürdő-sobával
Magyarcséke	1602	63,5	39,6	1512	49	49	1326	39
Bihardobrosd	1896	70,4	37,1	1716	303	303	1364	275
Drágcséke	1017	6,8	36,2	964	13	12	762	11
Harangmező	1914	61,5	33,9	1751	69	69	1131	60
Pusztahollód	1512	63,9	42,2	1381	144	140	1095	124
Papmező	1494	59,8	40,0	1428	152	148	1079	141
Szombatság	862	35,9	41,6	808	84	83	709	77
Magyarcséke kistérsége összesen	10197	391,8	38,4	9560	814	804	7466	727
Mezőtelegd	2574	99,6	38,7	2504	586	582	2276	580
Tataros	1952	68,2	34,9	1909	85	85	1655	81
Kiskopács	1097	43,4	39,5	1097	21	21	707	18
Köröskisjenő	1375	50,3	36,6	1316	124	118	1029	112
Mezőszakadát	870	35,3	40,5	819	47	44	790	41
Hagymádfalva	697	23,5	33,7	687	17	17	542	17
Vércsorog	923	33,8	36,6	884	26	26	586	17
Mezőtelegd kistérsége összesen	9488	354,1	37,3	9216	906	893	7585	866
Tenke	2920	123,9	42,4	2779	1011	949	2395	812
Feketekápolna	1249	51,6	41,3	1213	106	97	1094	97
Alsókocsoba	1477	68,8	46,5	1414	106	104	1192	104
Biharhosszúasszó	1232	48,8	39,6	1167	110	108	928	100
Miklóírtás	1527	53,4	35,0	1450	5	5	949	5
Olcsa	1058	54,9	51,8	1024	151	108	914	102
Tenke kistérsége üsszesen	9463	401,4	42,4	9047	1489	1371	7472	1220
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	29148	1147,3	39,4	27823	3209	3068	22523	2813

Forrás: Recensâmântul populaţiei şi locuinţelor din martie 2002, Institutul Naţional de Statistică

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK HELYZETE AZ OKTATÁSBAN, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS KULTÚRÁBAN 2002 –BEN

24 táblázat

Hátrányos helyzetű települések és kistérségek	Oktatási egységek összesen	Ebből			Óvodások és diákok száma	Pedagógusok száma	Orvosok -fogorvo-sok száma	Könyvtár-osok száma
		Óvoda	Iskola	Líceum
Magyarcséke	14	7	7	-	574	48	4-2	8
Bihardobrosd	14	5	9	-	951	64	4--	3
Drágcséke	10	4	6	-	383	28	2--	2
Harangmező	12	6	6	-	419	33	6-1	6
Pusztahollód	13	6	7	-	399	34	3-1	3
Papmező	14	5	9	-	387	34	3--	6
Szombatság	10	5	5	-	173	18	5--	2
Magyarcséke kistérsége összesen	87	38	49	-	3286	259	27-4	30
Mezőtelegd	14	6	8	-	1213	129	7-2	5
Tataros	16	7	9	-	604	48	2--	5
Kiskopács	10	4	6	-	293	28	2--	3
Köröskisjenő	6	3	3	-	629	42	3-1	4
Mezőszakadát	5	2	3	-	226	20	2--	5
Hagymádfalva	7	2	5	-	165	14	1--	2
Vércsorog	6	3	3	-	310	26	1--	4
Mezőtelegd kistérsége összesen	64	27	37	-	3440	307	18-3	26
Tenke	11	6	4	1	1486	135	8-2	4
Feketekápolna	8	4	4	-	223	23	1--	6
Alsókocsoba	8	4	4	-	406	40	3--	5
Biharhosszúasszó	9	4	5	-	247	19	2--	2
Miklóírtás	9	4	5	-	424	33	2-1	5
Olcsa	8	4	4	-	444	40	1--	5
Tenke kistérsége üsszesen	53	26	26	1	3230	290	17-3	27
Hátrányos helyzetű kistérségek összesen	204	91	112	1	9956	856	62-10	83

Forrás: Fişa localităţilor judeţului Bihor pe anul 2002, Dir. Jud. de Statistică Bihor és saját adatgyűjtés (a könyvtárosok számára vonatkozó adatok) a Megyei Népi Alkotások Házától

BIBLIOGRÁFIA

1. Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2001. Institutul Naţional de Statistică 2004

2. Anuarul Statistic al Judeţului Bihor. Direcţia Judeţeană de Statistică Bihor 2003

3. Arii naturale protejate. Rezervaţii de conservare a naturii şi momentele naturale. Muzeul Ţării Crişurilor, 2000

4. Localităţile judeţului Bihor, Colectiv, 1996

5. Anuarul Demografic al Judeţului Bihor. Direcţia Judeţeană de Statistică Bihor

6. Hogyan élnek a fiatal családok. Központi Statisztikai Hivatal Budapest 1999

7. Partium: Hajdu Mohoros József. Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1997

8. Demografia şi Statistica Socială: I.V.Sava. I.Hristache. C.Mihăilescu Ed Economică 1996

9. Sărăcia şi sistemul de protecţie socială. Camelia Mihaela Teşciuc, Lucian Pop Ed. Polirom 2001

10. Indicatorii economiei. Ion Capanu, Constantin Anghelache Ed. Economică 2000

11. Népességstatisztika, Balogh Mária, Kosuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1999

12. Dicţionar Economic. Niţă Dobrotă, Ed. Economică 2000

13. Condiţiile de viaţă ale populaţiei din Regiunea de Nord – Vest. Institutul Naţional de Statistică 20000

14. Elemente de microeconomie. Alina Bădulescu, Ed. Universităţii Oradea, 2000

15. Magyarország régiói. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999

16. Hajdu - Bihar megye kistérségei. Hajdu – Bihar megyei Statisztikai Hivatal, 2002

17. Tendinţe sociale. Institutul Naţional de Statistică, 2002

back

---

[1] A tanulmány szövegébe foglalt összes adatok, a forrásmegjelöléssel együtt, megtalálhatók a tanulmány mellékleteiként közölt táblázatokban.

[2] A régiók kialakítására vonatkozó alapelvek kidolgozásánál felhasználtuk a magyarországi KSH Magyarország régiói című módszertani kiadványát (pontos bibliográfai adatok feltüntetve a Könyvészetben)