Az egységes piac megvalósulása nyomán olyan intézményrendszer jött létre, amelyben bizonyos gazdasági jellegű döntések Brüsszel hatáskörébe kerültek. A folyamat eredménye, hogy az EU ma már közvetlen hatást gyakorolhat a helyi önkormányzatokra és azok szolgáltatásaira.

Az önkormányzati szerepvállalás szemszögéből az integrálódási folyamatban három fokozatot különböztethetünk meg.

Az első lépésben az un. hierarchikus integráció valósult meg.
Eszerint az Európai Közösség bizonyos irányelveket, ajánlásokat fogalmazott meg a nemzeti kormányok számára, amelyek ezeket a direktívákat később beépítették a jogrendszerükbe.

A második  fokozat az un. konzultatív típusú integráció, ekkor már regionális és helyi önkormányzatok és a nemzeti kormányok kapcsolatát már nem egy alá-fölé rendeltség határozta meg, hanem inkább egy egymás mellé rendelő gyakorlat valósult meg. A Bizottságok és az önkormányzatok között konzultatív jellegű tárgyalások ekkor kezdődtek meg.

Az EU szervezeti rendjének átalakulása során létrehozta a Régiók Bizottságát, amely közvetlenül az önkormányzatokat érintő kérdésekkel foglalkozott, véleményeket, irányelveket fogalmazott meg.
A harmadik fokozat a részvevő típusú integráció.
Ez már határozottan egy olyan kétirányú kapcsolat kialakulását jelentette, amelyben ugyanolyan erővel érvényesült egy alulról felfelé épülő akarat megvalósítása mint fordítva. A helyi szint részvétele a Régiók Bizottságának munkájában egyértelműen a megfelelő folyamatokat segíti elő. A Bizottság által kiadott irányelveket (politikai, gazdasági) a nemzeti kormányzatnak kell érvényesíttetnie. A Bizottság munkája során ugyan több  jelentős kérdéssel kapcsolatban született határozat, döntés, de ugyanakkor számos, a közeljövőben elvégzendő feladatottal, is foglakozni kell. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - ezeket sorolom fel.

- A kis- és középvállalkozások integrálódásának elősegítése a mikrointegráció, vagy a mikroszíntű integráció erősítésével,
- gazdasági stratégia kialakítása a külföldi befektetésektől való egyoldalú függés leküzdésére  (ezt nevezhetjük a globális piaci kihívásokra adandó gazdaságpolitikai válasznak),
- a vidéki térségek fejlesztése, falusi turizmus fejlesztése
- helyi és regionális szinten megvalósítandó hatékony tudáshálózat (iskolák, könyvtárak , egyetemek, tele házak) kiépítése,
- a kommunális hulladékanyag tárolásának, feldolgozásának, újrahasznosításának hatékony kezelése,
- a tömegközlekedés tarifafa rendszerének kialakítása, egységesítése,
- a helyi civil szervezetek véleménye érvényesítésének erősítése,

A résztvevő  típusú integrációs folyamat olyan kettős szerepet ruházott az önkormányzatokra  amelyben, egyrészt az Európai Uniós törvények végrehajtásáért felelő szervezet, másrészt az EU politikájának formázásában résztvevő kezdeményező féllé vált. Ma már elmondható, hogy az Európai Unió és az önkormányzatok között  az alábbi kettős folyamat érvényesül: egyrészt az önkormányzatok megkezdték az Uniós törvények végrehajtását, másrészt tevőlegesen bekapcsolódtak az EU politikájának formálásába, az önkormányzatok és a régiók  számára kedvezőbb feltételek, az intézményrendszerek és struktúrák kialakítása érdekében.
 

Az előző számunkban  áttekintettük a csatlakozási feladatokat, illetve a Bizottság Magyarországról elkészített országvéleményét. Láttuk, hogy a  politikai kritériumként meghatározott elveknek, így a stabil demokratikus intézmények megléte követelményének Magyarország lényegében megfelelt.
A jogállami intézményrendszer alapelemeivel, az önkormányzatokkal, illetve azok a közigazgatásban betöltött szerepéről külön Uniós előírás nincs, működésüket közvetlenül EU-s irányelvek nem szabályozzák.
Mégsem lehet azt állítani, hogy a csatlakozás folyamata, ill. a tagsággal járó kötelezettségek  ne rónának fel az önkormányzatok részére olyan új feladatokat is, amelyet nagymértékben új szemlélet és stratégia kialakításával lehet csak megoldani.
Ennek megfelelően az önkormányzatokra a következő feladatok elvégzésére hárul:

1. Fel kell készülniük a tagsággal járó kötelezettségek, az Uniós jogszabályok betartására és végrehajtására.
2. Az Unió által nyújtott lehetőségek kihasználása, a felmerülő regionális fejlesztések menedzselése, (munkahelyteremtés, falusi turizmus, infrastruktúra fejlesztés, környezetvédelmi beruházások stb.) és az ehhez szükséges EU-s támogatások (Strukturális Pénzalapok, PHARE) elnyerése.
3. Tájékoztastás nyújtása és a helyi társadalom felkészítése az  EU által nyújtott egyéb lehetőségek kihasználására

1. feladatkör - szakmai feladatok

Az első feladatkörbe azok az önkormányzatok számára megfogalmazott szakmai feladatok tartoznak, amelyek az Unióhoz való csatlakozás kötelezettségeiből fakadnak. Az előző számban is kitértünk az Acquis Communautaire, az Unió teljes joganyagának átvételére, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb követelménye. E folyamat során az önkormányzati vonatkozásokra is figyelemmel kell lenni, mivel az önkormányzatok nem pusztán a helyi közhatalom letéteményesei, hanem jogalkalmazók, munkáltatók, közszolgáltatások ellátói, vagyontárgyak tulajdonosai, vállalkozók, egyszóval a piac meghatározó szereplői és elsődlegesen nemcsak  a piac szereplői, hanem szolgáltatást nyújtó intézmények, amelyeknek az Uniós tagság nagy kihívás, hiszen az önkormányzatoktól magas színvonalú szolgáltatás ellátást várnak el.

A helyi önkormányzatoknak fel kell készülniük arra, hogy bármely tagország  polgárának mind igazgatási, mind egyéb szolgáltatásokat helyben kell nyújtani. A helyi önkormányzatoknak és intézményeiknek alkalmazniuk kell majd az Uniós jogszabályokat, tevékenységük során be kell tartaniuk a közösség előírásait.
A jog által az Unióban nyújtott biztonságot minden tagországban egységesen kell alkalmazni. Ez Magyarországon is megköveteli, hogy a jog általános érvényű, gyors, végrehajtható és hatékony legyen, ezért jelentős problémát okozhat az, hogy jelenleg az önkormányzatok rendkívül lassan követik a törvényalkotást, és rendeleteik, határozataik meglehetősen hézagosak.
A Közigazgatási Kamara véleménye szerint az egységes közigazgatásért elsősorban az állam felelős. Mivel az önkormányzatok tevékenységük során 80 százalékában állami feladatokat hajtanak végre, ezért az állam nem vonhatja ki magát az önkormányzati közigazgatásból.
Az állam feladata, hogy biztosítsa az adminisztráció átalakításához (EU konformmá tételéhez) szükséges szakmai és anyagi feltételeket.
Az Unió szabályainak szakszerű és maradéktalan végrehajtásához - a köz- és államigazgatás minden területén - szükséges a tisztviselők integrációs továbbképzésének megszervezése, nyelvi képzése. Biztosítani kell a köztisztviselők anyagi-erkölcsi megbecsülését is, melyre külön a Bizottságok által készített  országvélemény is kitért.

Felmerült az a kérdés, hogy kinek tartozik a hatáskörébe az önkormányzatokra vonatkozó EU szabályok feldolgozása?
A belügyminisztérium álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy a BM  nem általánosságban, hanem jogszabály előkészítésében felelős a helyi önkormányzatok működéséért, illetve a közhatalmi, közigazgatási szerepükre vonatkozó törvényekért felel - a helyi önkormányzatokra vonatkozó Uniós szabályok feldolgozása (pl. szakmai előírások, szabványok, közbeszerzési normák, munkáltatói jogok alkalmazása)  nem a belügyminisztérium kizárólagos, hanem a különböző szaktárcák, ágazati minisztériumok feladata.
Mivel az Unió általános felügyeletet gyakorol a támogatások felhasználásának törvényességét illetően, további feladatot jelent a különböző támogatások elnyerése érdekében az önkormányzati gazdálkodás jelenlegi ellenőrző rendszerének szigorítása.
Fontos, hogy a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához kapcsolódó tulajdonosi funkcióikat - bizonyos területeken - az EU szabályokhoz igazítsák. Magyarországon a privatizáció során alakult ki az a helyzet, hogy az önkormányzatok önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok révén biztosítják a közszolgáltatások egy részét. Uniós követelmény az, hogy a szabályzó hatóságoknak ne legyen tulajdonosi érdekeltsége, ezért az érintetteknek megoldást kell találniuk ennek az ellentmondásnak a feloldására.

Mind a központi államigazgatási szervekre, mind a helyi önkormányzatokra többletfeladatot és költséget ró, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 8. cikkelye szerint minden Unió polgárnak joga van arra, hogy abban a tagállamban, ahol letelepedett a helyi és az Európai Parlament választásain szavazzon, megválasztható legyen.
A szabályozás a személyek szabad mozgásának elvéből következik, amelyet a " Megállapodás a külföldiek részvételéről a helyi közéletben" c. dokumentum is elvként rögzít. Az Alkotmány, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, továbbá a választási eljárásról szóló 1997 C. törvény, illetve az Európai Parlament képviselőinek választására vonatkozó szabályozás kidolgozását az EU-val megkötött szerződés 8. cikkelyének alapján a csatlakozással egy időben szükséges módosítani.

2. feladatkör : támogatás – feltételekkel

Mostanában egyre többet hallhatunk az EU regionális politikájából eredő lehetőségeinkről, az un. strukturális pénzalapokhoz - reménybeli csatlakozásunk után - való hozzáférésről. Igaz arról is, hogy ezek a pénzalapok a jövőben valószínűleg egyrészt jelentősen  szűkülni fognak (a nagy “adakozók" csökkenteni akarják befizetéseiket), másrészt ezekhez a pénzalapokhoz is egyre többen fognak hozzájutni. Ezért is különösen fontos, hogy a csatlakozásunkból adódó új lehetőségeket a lehető legoptimálisabban ki tudjuk használni, illetve tisztában legyünk majdani jogainkkal, lehetőségeinkkel. Erre az új feladatra való felkészülésünket már most el kell kezdeni. Terveink szerint a következő számunk mellékletében részletesen ismertetjük az Európai Unióban mőködő  különböző strukturális alapokat, támogatások különböző forrásait, illetve megpróbáljuk ismertetni hozzáférésük procedúráját.

Felmerül a kérdés, mi indokolja az alapokat létrehozók viselkedését, miért éri meg nekik az alapokba való jelentős összegek befizetése. Tisztában kell lenni azzal, hogy EU-nak vannak vesztesei és nyertesei. Az eleve jobb pozícióból indulók könnyebben betörnek egy, a külsű védelmét leépített gyengébb vállaltok uralta piacra, így az Európai Közösség (de előtte már a kialakult  szabadkereskedelmi övezet) létrejöttének következtében jelentősen megnőtt egyes országok nagyvállalatainak potenciálja, gazdasági mutatói, stb. Ennek megfelelően megállapíthatjuk, hogy a szegényebb régiók azzal, hogy egy akadálymentes környezetet (pl. azzal, hogy vámjaikat és egyéb korlátozó adminisztratív eszközeiket leépítették) alakítottak ki, már részben áldozatott is hoztak a közös és egységes Európa létrejöttéért. Valójában ez  az indoka a kialakult kompenzációs mechanizmusnak, illetve intézményrendszernek. Elméletileg az így növekvő egyenlőtlenségek csökkentéséért, megszüntetéséért a fejlettebbek az integrációból származó többletbevételeit próbálják újraelosztani. A támogatások nyújtásának célja így a kevésbé fejlett térségek megerősítése. Érdekességként megemlítem, hogy a kompenzációs mechanizmusok, vagy ha úgy tetszik az “újraelosztási rendszer"  kezdeti kialakításánál olyannyira bíztak  a spontán piaci mechanizmusokban, illetve az integráció kiegyenlítő szerepében, hogy a rendszerből kihagyták a regionális politika főbb elemeit.

Közép-kelet Európa volt szocialista országai számára jelentős segélyként jelentkezett az eleinte mindössze a lengyel és magyar reformok támogatására  1990-ben  az Európai  Közösség által létrehozott PHARE program.

A PHARE lényegében a vidék fejlesztését szolgálja – azonban a támogatások elnyerésének szigorú feltételei vannak. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy például már a korábban megítélt PHARE összegeknél is kötelező volt az állami társfinanszírozás rendelkezésre állása a költségvetésben.
Az önkormányzatok felelőssége, hogy lehetőségeikhez mérten előteremtsék a PHARE projektek részbeni finanszírozásához szükséges forrásokat.
Alapfeladat, hogy önkormányzataink konkrétan meghatározzák a helyi fejlesztési prioritásaikat. Különösen igaz ez a kis településekre, amelyeknek az EU csatlakozás akkor adhat esélyt az esélyegyenlőség megteremtésére ha a magányos kiszolgáltatottság helyett közösséggé szerveződve, a célokat és prioritásokat megfogalmazva képesek lesznek kommunikálni a nagy rendszerrel. Ehhez szükséges, hogy hatékony, jól koordinált információs rendszer épüljön ki.
 Az önkormányzatok számára létfontosságú kérdés, hogy megtanuljanak stratégia tervet készíteni, illetve pályázatot írni.

A közösségi alapokból várható támogatások elnyerése érdekében célszerű előzetesen felmérni a hitelképességet, a szakemberhátteret is. A különböző EU-forrásokból általában támogatásra javasolnak minden olyan kezdeményezést, amely regionális fejlesztést céloz meg. Ugyancsak támogatás remélhető, ha  a helyi fejlesztés célja a környezetvédelem, az oktatás-továbbképzés, új munkahelyek teremtése. Kedvező elbírálásra az a tervezet számíthat Brüsszelben, amely konkrét cselekvési programot tartalmaz, illetve összhangban áll az Uniós célkitűzésekkel.
A végrehajtás minden esetben a helyi közösségek feladata, az Unió maximum szaktanácsadással segíti a projekteket, illetve általános felügyeletet gyakorol a pénzügyi eszközök felhasználásának törvényességét illetően. A bővítési folyamat konkrét számokban: 38 milliárd ECU lesz elkülönítve a leendő új tagállamoknak. Ebből 7 milliárd ECU a csatlakozást megelőző időszakban, vagyis 2000 és 2006 között. A fenti előirányzat a társult országok egészére vonatozik. Ennek alapján Magyarország fejlesztési támogatására havi 1,5-2 milliárd forint jut.

Az EU költségvetésének a jelenlegi tervezési periódusban, vagyis 1994-99 között 34% a regionális politika fejlesztésére irányuló kiadások aránya. Az előrejelzések szerint 2000–2006 között ez az arány 38%-ra emelkedik. Jelenleg 160 milliárd ECU-t fordít az Unió regionális célú kiadásokra, a következő periódusban pedig várhatóan 275 milliárd ECU-t. Ez az összeg jelenleg 27 milliárd ECU-t jelent évente, ami megközelíti Magyarország éves GDP-jét. A várható költségvetési támogatás a következő ciklusban pedig 40 milliárd ECU-re tehető. Magyarországon 1991–96 között körülbelül 27 milliárd forintot költöttek közvetlen területfejlesztési céllal a központi költségvetésből, és ebből mintegy 100 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.
 
 

3. feladatkör –tájékozódás – tájékoztatás - nemzetközi kapcsolatok

A harmadik feladatkörben megfogalmazottak alapján az önkormányzatok segítséget nyújthatnak az EU által is ösztönzött, Magyarországon is régóta működő testvérvárosi kapcsolatok és az Európai regionális és önkormányzati szövetségekkel kialakított együttműködések tovább fejlesztéséhez.
A lakosok bevonása a határokon keresztülívelő kezdeményezésekben alkalmas arra, hogy erősödjön az Európaiság tudata a polgárok körében s a köznapok nyelvére fordítsa le az Európai Unió szerepét, érthetővé téve azt mindenki számára.
Ezek a nemzetközi kapcsolatrendszerek alkalmasak arra, hogy az önkormányzatok információt és tapasztalatot szerezzenek, arról, hogy más településeken hogyan működik a közigazgatás, a település ill. térségfejlesztés, továbbá képet kaphatnak arról, hogy a nemrég csatlakozott országok  településeinek milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük,  hogyan tudtak az EU követelményekhez alkalmazkodni, hogyan kezelik a helyi problémákat.
Az önkormányzatoknak ezekbe az együttműködésekbe be kell vonniuk a helyi szervezeteket, civil kezdeményezéseket, hiszen a fejlesztésben együttesen érdekeltek azok akik hasonló helyzetben, azonos problémákkal küzdenek.

Ahhoz, hogy Magyar részről is a témában felkészült szakemberek tudjanak tárgyalni a Bizottsággal, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetői 1997-ben és 1998-ban egyeztető megbeszéléseket folytattak a hét hazai önkormányzati szövetséget tömörítő Önkormányzati Szövetségek Tanácsának vezetőivel. A tanácskozáson megállapodás született arról, hogy a Külügyminisztérium az önkormányzati képviselők további munkájához szakmai segítséget nyújt a nemzetközi együttműködést érintő kérdésekben. Támogatja az önkormányzatok Uniós kapcsolatépítési törekvéseit, igény esetén pedig háttérinformációkkal kész hozzájárulni a kiutazó küldöttségek felkészítéséhez. A PHARE program által támogatott és 1994 óta a Külügyminisztérium aktív közreműködésével folyamatosan zajló Európai Napok rendezvénysorozat megvalósítása során együttműködés jött létre több mint húsz helyi önkormányzattal.
Gazdasági, kulturális és modernizációs érdek, hogy a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, különös tekintettel azon  szomszédos régiókkal, amelyekkel a múltban már kölcsönös függűségen alapuló jelentős együttműködést alakítottak ki.

Forrás: Autonómia Szaklap