MICRO-REGIONS IN
BIHOR COUNTY
KISTÉRSÉGEK BIHAR
MEGYÉBEN
Georgina Szilagyi- Gavril Flora- Gyula Ary
University of Partium, Oradea
A kistérségekről
A kistérségek rendszere a megye területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer. A kistérség nem adminisztratív felosztás eredménye, viszont óriási jelentősége van a területfejlesztési prioritások kidolgozásában, a fejlesztések következményeinek megállapításában, a gazdasági és társadalmi kihatások felmérésében. Egy - egy helységben eszközölt beruházás, fejlesztés – főként ha nagyobb léptékű – természetesen jelentős hatással van a környező helységekre is. Így a kistérség mint fejlesztési egység feltétlen szükséges a fejlesztések orientációira és azok hatásának reális vizsgálatára.
Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti reális munka-, lakóhely, közlekedési, ellátási (kereskedelem, oktatás, egészségügy) kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy nagy központi településhez vonzódnak. A rendszerben létezik egy nagyobb helység - város vagy község – amely a térség vonzáskörzetét képviseli, mind gazdasági, mind társadalmi síkon.
A kistérségek kiválasztásánál és meghatározásánál a következő fontos kritériumok játszanak szerepet:
· Földrajzilag szomszédos helységek
· Hasonló domborzati és természeti viszonyok
· A meghatározandó kistérség nagysága
· Lakónépesség
· A térség humánerőforrása
· Munkaerő felhasználási kapcsolat
· Közlekedési kapcsolat, tehát létező és lehetőleg megfelelő közlekedéshálózat a helységek között
· Társadalmi szolgáltatási - oktatási.- egészségügyi – kapcsolat
· Kereskedelmi és ellátási kapcsolat
· Egy megfelelő infrastruktúrával rendelkező vonzáskörzeti központ – város vagy nagyközség – létezése
Általában a kistérségek megnevezése a központi, vonzáskörzeti település alapján történik.
Bihar megye kistérségei
A kistérségek meghatározásánál a fenti kritériumok elemzésén és figyelembevételénél túl meghatározó volt az egyes tájegység kiválasztása, hiszen azonos tájegységeken belül a lakóhelyi emberi kapcsolatok jóval szorosabbak. Nem beszélve arról, hogy azonos vagy szomszédos tájegységeken belül hasonlóak a néphagyományok és szokások, amelyek egy szoros kapcsolat jellemzői.
A kistérségek kiválasztásánál figyelembe vettük az egyes községi vezetők és szakemberek véleményét is. Például azt, hogy melyek azok a községek, amelyek lakói rendszeresen részt vesznek a térség vonzáskörzeti központjában vagy más helységekben lévő vásárokon, hiszen ez is egy hagyomány, kereskedelmi és emberi kapcsolat jelképe.
E feltételeknek megfelelően határoltuk körül a megye mikrorégióit, amelyek a következők – megnevezve a hozzá tartozó városokat és községeket:
· Nagyvárad megyei jogú város, megyeszékhely
· Nagyvárad vonzáskörzete az alábbi községekkel: Bihar, Bors, Hegyközcsatár, Körösgyéres, Nagyürögd, Fugyivásárhely, Szentmárton és Szentandrás.
· Székelyhíd – Bihardiószeg kistérség: Székelyhíd, Bihardiószeg, Kiskereki, Biharcsokaly, Szalárd és Alsótótfalu.
· Margitta kistérsége: Margitta, Érábrány, Vedresábrány, Vámosház, Érbogyoszló, Tasnádbajom és Érszőllős.
· Berettyószéplak térsége: Berettyószéplak, Bályok, Derna, Papfalva és Tóti.
· Érmihályfalva kistérsége: Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Érsemlyén, Érszalacs és Értarcsa.
· Mezőtelegd térsége: Mezőtelegd, Köröskisjenő, Mezőszakadát, Tataros, Kiskopács, Hagymádfalva és Vércsorog.
· Élesdi kistérség: Élesd, Esküllő, Kisősi, Alsólugas, Szászfalva, Sólyomkő és Cécke.
· Körösrév vidéke: Körösrév, Nagybárád, Barátka, Csarnóháza, Vársonkolyos.
· Magyarcséke térsége: Magyarcséke, Drágcséke, Bihardobrosd, Harangmező, Pusztahollód, Papmező és Szombatság.
· Belényes térsége: Belényes, Biharkaba, Tisztásfalva, Dragánfalva, Várasfenes, Biharpoklos, Robogány és Belényesújlak.
· Vaskóhsziklás térsége: Vaskóhsziklás, Vaskóh, Diófás, Bontesd, Kerpenyád, Fonókismező, Alsókrisztyár, Belényesírtás, Vasaskőfalu, Remény és Biharlonka.
· Nagyszalonta térsége: Nagyszalonta, Cséffa, Illyefalva, Keménylak, Feketebátor, Madarász és Tulka.
· Tenke kistérsége: Tenke, Feketekápolna, Alsókocsoba, Biharhosszúasszó, Miklóírtás és Olcsa.
A megyei kistérségek jellemzői
A megye kistérségének legfontosabb adatait a 4-7 számú táblázatban foglaltuk össze az alábbi mutatók alapján: terület, lakónépesség a főbb korcsoportokra osztva, gyermek és idős népesség eltartottsági rátája, a 10 éven felüli népesség végzettség szerinti megoszlása, az aktív foglalkoztatott és inaktív népesség, munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta, valamint a gazdasági élet főbb adatai: működő gazdasági valamint ipari egységek száma, áruforgalom, ipari termelés (értékesítés), alkalmazottak száma valamint az összberuházások és ipari beruházások volumene.
A kiválasztott mutatórendszer (lásd 2-es és 3-as sz. táblázatok) azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon a kistérségek besorolása, elsősorban gazdasági fejlettségi szintjük szerint. Az összehasonlító táblázatok eredményeinek a kiértékelése után, a következő gazdasági szempontok szerinti fejlettségi kategóriákat állapíthattuk meg:
- gazdaságilag fejlett kistérségek
- közepesen fejlett kistérségek
- gyengén fejlett kistérségek
- hátrányos helyzetű kistérségek
Megjegyezzük,
hogy a besorolást nem valamilyen ideális fejlettségi szint szerint végeztük,
hanem a megye általános fejlettsége alapján. Amint az alábbiakban majd
részletesen utalunk rá, a hátrányos
helyzetű régiók elkülönítésénél a gazdasági gyengénfejlettség
mellett figyelembe vettük a negatív demográfiai folyamatok, mindenekelőtt az elöregedés jelenlétét, hatásait is.
A besorolás szerint az ily módon elkülönített különböző gazdasági fejlettségű szinthez a következő kistérségeket soroltuk:
- fejlett térségek: Nagyvárad, Berettyószéplak, Vaskóhsziklás
- közepesen fejlett térségek: Nagyvárad vonzáskörzete, Margitta, Élesd, Belényes és Nagyszalonta
- Gyengén fejlett térségek. Székelyhíd – Diószeg, Mihályfalva és Körösrév
- Hátrányos helyzetű térségek. Mezőtelegd, Magyarcséke és Tenke
A besorolás alátámasztására nem érdektelen bemutatni e négy fejlettségi kategóriába
tartozó kistérségek százalékban kifejezett részarányát.
I. TÁBLÁZAT
|
Kistérségek fejlettség szerint |
|||||
|
|
Fejlett |
Közepesen fejlett |
Gyengén fejlett |
Hátrányos helyzetű |
Megye összesen |
|
Terület |
16,9 |
44,6 |
18,4 |
20,1 |
100,0 |
|
Lakónépesség |
44,6 |
31,2 |
12,7 |
11,5 |
100,0 |
|
Alkalmazottak száma |
69,8 |
21,8 |
5,6 |
2,8 |
100,0 |
|
Működő vállalkozás |
71,1 |
20,2 |
5,0 |
3,7 |
100,0 |
|
Működő ipari vállalkozás |
69,6 |
21,7 |
5,9 |
2,8 |
100,0 |
|
Áruforgalom |
84,0 |
13,2 |
2,1 |
0,7 |
100,0 |
|
Ipari áruforgalom |
82,2 |
14,9 |
2,3 |
0,6 |
100,0 |
|
Beruházás összesen |
78,4 |
18,6 |
2,6 |
0,4 |
100,0 |
|
Beruházások az iparban |
81,4 |
17,2 |
1,3 |
0,1 |
100,0 |
Forrás: a 2-7 táblázat alapján kiszámított adatok.
A gazdaságilag fejlett térségekben – a megyeszékhellyel az élen – él a népesség majd 45 százaléka és dolgozik az alkalmazottak majd 70 százaléka. Ugyancsak nagy (70 – 80%) a részesedése a vállalkozások számában, áruforgalomban és az ipari termelésben valamint a beruházott összegekben is.
Megfigyelhető, hogy a közepesen fejlett térségek java része a megye városainak – Margitta, Élesd, Belényes és Nagyszalonta - térsége. Ehhez tartozik még a megyeszékhely vonzáskörzete, amely egyre jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkezik. Ezek a kistérségek rendelkeznek a megye területének majd 45 százalékával, a lakónépesség 31 százalékával és az alkalmazottak majdnem 22 százalékával. Gazdasági aktivitás, ipari termelés valamint a beruházások volumenének tekintetében e térségek részaránya a megyéhez viszonyítva 13 és 20 százalék között mozog.
A három gazdaságilag gyengén fejlett térség – Székelyhíd – Diószeg, Érmihályfalva és Körösrév - a terület 8 százaléka és a lakónépesség majd 13 százaléka mellett csak 5 százalékát képviseli az alkalmazottak számának, valamint a működő vállalkozásoknak, amelyek gazdasági tevékenysége a megye áruforgalmának valamint ipari termelésének és beruházásainak csak 2-2,5 százalékát képviseli.
A hátrányos helyzetű kistérségek mutatói a legrosszabbak. Bár ezek rendelkeznek a megye területének 1/5-ével és a népesség majd 12 százalékával, a vállalkozásoknak csak 3,7% -át teszik ki, az áruforgalom, az ipari termelés és a beruházások nem érik el még az 1 százalékot sem. Nem is beszélve az iparban eszközölt beruházásokról, amelyeknél a hátrányos helyzetű kistérségek elenyésző részarányt képviselnek: csak 0,1 %-ot.
Hat kistérség - a gyengén fejlett és a hátrányos helyzetű térségek összessége –rendelkezik a megye területének majd 40 százalékával és a népesség 24 százalékával, a gazdasági egységek áruforgalmának azonban csak 2,8 százalékával és a beruházásoknak mindössze 3 százalékával. Ipari vonatkozásban, e térségekben működik az ipari jellegű vállalkozások 8,7 százaléka, termelésük viszont a megye ipari termelésének még 3 százalékát sem adja. Ezek szerint az említett térségekben működő ipari vállalkozások túlnyomórészt mikro- vagy kisvállalkozások, kevés alkalmazottal és tőkével rendelkeznek.
2.3.1. Gazdaságilag fejlett
kistérségek
Nagyvárad, megyeszékhely, 206614 lakosával a megye gazdasági, társadalmi és kulturális központja, amelyben aránylag kicsi területen a megye lakónépességének 34,5 százaléka él és az aktív népesség 38,4 százaléka, valamint a munkahely szerinti alkalmazottak 58,1 százaléka dolgozik. A Körös parti város népessége fiatalabb, mint a megye lakossága (az öregedési ráta – a 60 éven felettiek aránya a 14 éven aluliakhoz viszonyítva – jóval kisebb – csak 89,4/100 - mint a megyei átlag, ami 107,7/100). Természetes, hogy Nagyvárad megyei jogú város domináns szerepet játszik a gazdasági életben is, amelyben átlagos részaránya 65%, tehát majdnem kétszerese a lakónépesség arányának.
A város gazdasági életében fellelhető az ágazatok széles palettája, főként az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások. Ipari vonatkozásban jelentős a könnyűipar (textil, készruha és lábbeli), bútoripar, gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar. Nagyvárad évszázados hagyományához híven az utóbbi években fellendült a kereskedelem, főleg a nagybani kereskedés, a számos kereskedelmi vállalkozás jelentős export- és főként import tevékenységet folytat. A foglalkoztatás aránya jóval nagyobb a megyei átlagnál, így a munkanélküliség is kisebb arányú. A megyeszékhelyen lakik az egyetemet vagy főiskolát végzettek 70 százaléka. Dinamikusan fejlődnek a szolgáltatások, főként a vállalatok és jogi személyek számára nyújtandó szolgáltatási tevékenységek.
Berettyószéplak kistérsége a Berettyó menti dombság része, mely a megye északkeleti részén terül el. Területe 351 km2, lakónépessége 24175 fő. A térség központja 78 km-re fekszik a megyeszékhelytől. A térségben él a megye legfiatalabb lakossága, az öregedési ráta csupán 84/100. Lévén, hogy az ipar domináns szerepet tölt be a kistérségben, az átlagnál nagyobb a munkanélküliségi ráta. Elég nagy az inaktív – főleg nyugdíjas - népesség, főleg a Papfalvi bányák leépülése után, amikor a bányászok százai mentek korhatár előtti nyugdíjba. Így az eltartottsági ráta, amely az inaktív népesség hányadát tükrözi az aktívhoz képest, meghaladja a 162 százalékát.
A térség fő gazdasági tevékenységeit a kőolaj és gázkitermelés valamint a kőolaj feldolgozás jelenti, amelyek a térség ipari termelésének 90 százalékát teszik ki. Berettyószéplakhoz képest a térség többi településeinek a gazdasága, főleg az ipara szegényes. Bályok legfőbb ágazata az építőipar, Dernán kőolajszármazékot dolgoznak fel – amely 2004-ben már nem üzemel – Papfalván, ahol a bányászat megszűnt, vegyipari és lábbeli-gyártó cégek létesültek, míg Tótiban a mezőgazdaság a domináns ágazat.
Vaskóhsziklás térsége a megye délkeleti részén található a Belényesi medence délkeleti részén a Vasaskőfalvi platón, az Alsó havas lábánál, valamint a Vaskóhi fennsíkon. A térség központja Vaskóhsziklás, mintegy 76 km-re fekszik a megyeszékhelytől. A 10 várost és községet magába foglaló térség 807 km2 –en terül el, lakónépessége 36874 fő. Az idős lakosság aránya jelentős, hisz az öregedési ráta meghaladja a 137 százalékot, az eltartott népesség rátája 166,6 százalék.
Gazdasága, a megye kistérségei közül talán a legjelentősebb változásokon ment keresztül. Az előző évtizedekben domináns bányászatot és gépgyártást mára nagymértékben az élelmiszeripar váltotta fel. Munkanélküliségi rátája csak 8,3%, annak ellenére, hogy a térségben majd 10 ezer ember veszítette el a munkahelyét a bányászatban és a gépiparban. Találtak viszont új munkahelyet – átképzés után - a Transilvania Holding, az ország legnagyobb élelmiszeripari komplexuma, három hűsítőt, ásványvizeket, édesipari és más élelmiszereket, valamint szeszipari termékeket előállító gyárában Rényben és Vaskóhszikláson. Voltaképpen a térség ipari termelésének túlnyomó részét e három üzemegység adja. Vaskóhszikláson kívül a többi helységek gazdasági fejlettsége csekély vagy csak a bányászatra szorítkozik. Vaskóhn jelen van a márványkitermelés és feldolgozás, Diófáson a színesfém és a bányászat, Bontesden élelmiszeripar és fafeldolgozás, Fonókismezőn, Kepenyéden a malomipar, Biharlankán a fafeldolgozás és fémmegmunkálás, Vasaskőfalun szintén a fakitermelés és megmunkálás. A térség két községének - Belényesírtásnak és Alsókristyásnak - egyáltalán nincsen ipari vállalkozása.
Tulajdonképpen, ha a térségben nem lenne, vagy megszűnne működni a három már említett óriás gyáregység, ezt a részt a hátrányos helyzetű kistérségek közé is lehetne sorolni.
Közepesen fejlett kistérségek
A közepesen fejlett kistérségekre talán az a legjellemzőbb, hogy adott egy város, a térség központja, amely elég jelentős ipari, kereskedelmi és szolgáltatási háttérrel rendelkezik, amelyek mellett háttérbe szorulnak a hozzájuk tartozó települések, elöregedett lakossággal és kevés munkalehetőséggel. E jelenség tulajdonképpen örökölt, a tőke mozgása ritkán jelent meg ezekben a térségekben.
Nagyvárad vonzáskörzete: Ez egy különleges státuszú mikrorégió, amelynek gazdasági és társadalmi életére mélyen rányomja bélyegét a megyeszékhely közelsége. Az ebből fakadó előnyök folytán azt is lehet mondani, hogy ez a térség általában a rendszerváltás, az átmeneti periódus nyertese volt és az lesz az elkövetkező években is. A vonzáskörzet domborzatilag heterogén: nagyrészt síkvidéken terül el, de az ide tartozó települések között van dombvidéki is (Szentmárton, Hegyközcsatár). A vonzáskörzet területe 634 km2 lakónépessége 40812 fő. Az aktív lakosságból kb. 6-6,5 ezerre tehető a Nagyváradra ingázók száma, ugyanakkor 2 ezren felül van a Váradról a községek felé ingázók száma. Az utóbbi években fiatal családok százai telepedtek le a vonzáskörzet községeiben, falvaiban. A munkanélküliek száma viszonylag alacsony.
A vonzáskörzeti kistérség gazdasági élete jelentősen függ az adott kistérség földrajzi helyzetétől és adottságaitól. Szentmárton elsősorban a Félixi és Püspökfürdői idegenforgalom és gyógy-üdültetés megyei és egyik legnagyobb országos központja. A határ-menti Bors községben elsősorban bel- és külföldi szállítmányozási vállalatok és vámkezelési ügynökségek telepedtek meg. Nagyürögdre kitelepedtek egyes cipőipari vállalatok, Szentandrás pedig jelentős konyhakerti növényekkel látja el a megyeszékhely lakosságát. Talán csak Csatár község az, amely kimaradt a fejlesztésekből, hisz kiesik a fő közlekedési útvonalak irányából.
A jelentős gazdasági tevékenység és bevételek komoly infrastrukturális beruházásokat is jelentettek a térség egyes községei számára: víz és csatornahálózat vagy vezetékes háztartási gáz bevezetését.
Margitta kistérsége a Berettyómenti dombság- és síksághoz tartozik. A térség területe 397 km2 és lakónépessége 31863 fő. A térség központi helysége, Margitta – mely 2004-ben megyei jogú városi rangot kapott - mintegy 45 km-re található a megyeszékhelytől. A kistérség lakónépessége fiatalabb a megyei átlagnál, hiszen az öregedési index 87,8 százalék, így az eltartott népesség rátája is kisebb a megyei szintnél, csak 137,3%.
A térség gazdasága változatos. Az ipari tevékenységen kívül jelentős a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szállítás és a szolgáltatások különféle válfajai. A kistérség központja, Margitta legfontosabb ipari ágazatai a kőolaj és gázkitermelés, készruha- és harisnyanadrág gyártás, cipőgyártás, fémmegmunkálás, bútorgyártás és élelmiszeripar. Vámosház községben - mely a térség második jelentősebb iparosított térsége – megtalálható az építőipar, cipőipar, Érábrányban az élelmiszeripar és fafeldolgozás, Vedresábrány határában pedig a kőolaj és gázkitermelés. Mindezekkel ellentétben a térség másik három községének gazdasága elmaradott, ipari tevékenység nincs. Ezek a helységek: Érbogyoszló, Tasnádbajom és Érszőllős.
A munkanélküliek száma viszonylag kevés, a munkanélküliségi ráta is a megyei szint alatt van, csak 6,3%, amelynek viszont nagyobb hányada az első munkát keresők száma.
Élesd kistérsége. Tájegység szerint a kistérség nagy része a Sebes Körös völgyében, az Élesdi hegyalján, a Királyerdőalján és hegyvidékén terül el.
A térség központját képviselő Élesd városa mintegy 40 km távolságra van a megyeszékhelytől.
A kistérség területe 409 km2, lakónépessége pedig 27870 fő. Az élesdi mikrorégióban is általában a fiatal korosztály dominál, hiszen az öregedési ráta is alig haladja meg a 90 százalékot. Viszonylag magas az inaktív lakosság száma és részaránya, így az eltartottsági ráta is megközelíti a 200 százalékot, 100 aktív személyre 194 inaktív jut.
A térség gazdaságában az iparnak van jelentős szerepe, fontos még a kereskedelmi és a szolgáltatási szféra.
Az iparvállalatok jelentős része Élesden valamint a szomszédos Esküllőn található, Élesden a fafeldolgozás, készruhagyártás, cipőipar és élelmiszeripar, Esküllőn a cement és hőállótégla gyártás van jelen. A többi helységek főbb iparágazatai: Kisősiben malomipar, Alsólugason külföldi érdekeltségű gombabegyűjtő, feldolgozó és tartósító vállalkozás és Céckén építőanyagipar. Szászfalva, valamint a hegyvidéki szlovákok lakta Sólyomkő nem rendelkezik semmiféle iparral.
Élesd ipara jelentősen fejlődött az utóbbi években, főként az 1999 márciusi kormányrendelet óta, mely hátrányos helyzetűvé minősítette az övezetet, biztosítván a befektetőknek számos kedvezményt, például a forgalmi adó eltörlését vagy a vámmentességet a behozott állóeszközökre és nyersanyagokra. Így települt Élesdre jó néhány külföldi tulajdonban lévő cipőgyár, a LOHN – tehát bérmunka – típusú termelési rendszerrel.
Belényes kistérsége a belényesi medence térsége. A maga 80 helységével és 1096 km2- es területével a legnagyobb kiterjedésű kistérség. Ezt nem volt mód 2 térségre bontani, hiszen az összes környező községek és falvak egyedüli, jelentős vonzáskörzete Belényes, amely nemrég kapta meg a megyei jogú városi rangot. Belényes mintegy 60 km-re van Nagyváradtól és megkérdőjelezhetetlenül az egész térség ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja.
A térség lakónépessége 42432 fő. A lakosság - főleg a térség községeinek lakossága – elöregedett, az öregedési index meghaladja a 136 % -ot, az eltartottsági ráta majdnem 146%.
A térség gazdaságképe hasonló a többi városközpontú kistérségekhez. Vagyis adott egy viszonylag fejlett iparral, kereskedelemmel, építőiparral és szolgáltatásokkal rendelkező vonzáskörzeti központ, a hozzá tartozó, fejletlen gazdasággal rendelkező községekkel és falvakkal.
Belényes legfontosabb iparágai a bútoripar, cipőgyártás és élelmiszeripar. Tisztásfalván megtalálható a fakitermelés, Bondorasszó főleg a Biharfüredi turistaközpontról híres, Drágfalván fellelhető az élelmiszeripar, Várasfenesen fafeldolgozó és élelmiszeripar, Biharpokloson fakitermelés és fafeldolgozás, Sólyomon agyagkitermelés, Tárkányon jelentéktelen élelmiszeripar. Biharkaba és Belényesújlak községek nem rendelkeznek iparral.
A belényesi térség beruházásai, a többi fontos gazdasági mutatóhoz képest igen jelentősek, elsősorban Dragánfalván, ahol 2002-ben javában folytak a szintén Transilvania Holding által finanszírozott új, modern, nagy kapacitású sörgyár építési munkálatai, amely 2004-ben már termelt.
A kistérség gazdasági életében említést érdemelnek a hagyományos Belényesi vásárok, amelyek régóta nemcsak kereskedelmi hanem jelentős találkozóhelyet is jelentettek a távolabb eső térségek lakóinak is, beleértve a Mócvidéket.
Nagyszalonta térsége a szalontai síkon, valamint a déli medence északi részén fekszik. A kistérség területe elég nagy (836 km2) lakónépessége 43379 személy. A térségközpont Nagyváradtól 40 km-re fekszik, a megye déli részén. Az öregedési ráta 117,2%. Az inaktív népesség száma és aránya az aktív népességhez képest igen jelentős, így az eltartott népesség rátája meghaladja a 186 százalékot.
A térség összességében - adottságaihoz mérten – mezőgazdasági és ipari jellegű. Jelentős a kereskedelmi tevékenység és a szolgáltatások skálája is. Az utóbbi években a Nagyszalontai határátkelő megnyitása fellendített más ágazatokat is: szállítmányozás, vámkezelés, üzemanyag ellátás és vendéglátás valamint szállodaipar.
Szalonta megyei jogú város főbb ipari ágazatai: élelmiszeripar (húsipar), készruhagyártás, cipőipar, fémmegmunkálás, építőanyag-ipar, járműipar valamint bútorgyártás. A térséghez tartozó községek ipari vállalkozásai a következő ágazatokat képviselik: Keményfokon élelmiszeripar, Feketebátoron malomipar, Cséffán cipőipar, Ilyefalván malom és sütőipar, Madarászon szintén élelmiszeripar. Tulajdonképpen a jelentős mezőgazdaság felfuttatta az élelmiszeripar, a feldolgozóipar egyes ágazatait. A térség gazdasági életéhez hozzátartozik a Cséffai, Inándi és Keményfoki halgazdaság, amely több mint 1600 hektáros vízfelületű halastavakkal rendelkezik.
Gyengén
fejlett kistérségek
A gyengén fejlett kistérségek helyzete bizonyos vonatkozásokban hasonló a közepesen fejlettekéhez. Itt is adott 1-2 vonzáskörzeti központ, város vagy község és a hozzátartozó települések, a jelentős különbség viszont az, hogy a gyengén fejlett térségek központjai távolról sem olyan fejlettek főként ipari vonatkozásban, mint a közepesen fejlett térségek városközpontjai.
Székelyhíd – Diószeg kistérség: Az Érmellék déli részén valamint a Berettyó síkságán és dombvonulatán fekszik. Azért jelöltük meg a jelenleg városi státusszal rendelkező Székelyhídot és Bihardiószeg nagyközséget is mint a térség két vonzáskörzeti központját, mert elsősorban mind a kettő jelentős település, másrészt a két helység kapcsolatai ellenére a térségek számára mindegyik más községek vonzáskörzete. Ahogy Bihardiószeg sem tartozott és nem tartozik Székelyhíd vonzáskörzetébe, úgy például Biharcsokaj vagy Alsótótfalu is elsősorban a Diószeg vonzáskörzetéhez tartoznak. A térség területe 537 km2, lakónépessége 33303 lakos. A kétpólusú kistérség vonzáskörzeti központjai Székelyhíd és Bihardiószeg, 43 illetve 33 km-re fekszenek a megyeszékhelytől. Az öregedési ráta, amely az idős és a fiatal lakónépesség arányát jelenti 106,2%. A munkanélküliek aránya hasonló a megyei munkanélküliségi ráta szintjéhez.
Az inaktív lakosság száma igen magas, aránya az aktív lakossághoz viszonyítva 167,1%.
A térség gazdasága elsősorban agrár jellegű, amelyben a növénytermesztés dominál, köszönhetően a nagy kiterjedésű területnek és a jó minőségű termőföldnek.
Az ipar legfontosabb ágazatai a térségben: Székelyhídon a bútoripar és készruha-gyártás, Bihardiószegen a malomipar, cipőkészítés és készruhagyártás, Biharcsokajon az élelmiszeripar és az építőipar valamint Alsótótfalun a malomipar. Mint a fentiek is bizonyítják, a mezőgazdasági jelleghez szorosan kötődik a malomipar és élelmiszeripar, amelyek a legnagyobb hányadát képviselik a kistérség iparának.
Érmihályfalva kistérsége: Az Érmellék északi részén a homokos Nyírség déli részén és a Szalacsi síkon terül el, a megye északi csücskében. A térség számára elsősorban Érmihályfalva városa a vonzáskörzeti központ, bár az Érszalacsi lakosság számára hagyományosan Nagykároly a központ. Érmihályfalva térsége 363 km2 területű, lakónépessége 24030 lakos, az öregedési ráta pedig 104,4%. Az inaktív népesség számaránya igen nagy, az aktív népességhez képest 167,1%.
Ipar szempontjából Érmihályfalva legfontosabb ágazatai a cipőgyártás és az élelmiszeripar. Mondhatni szerencséje a térségnek az elmúlt években jelentős beruházással Érmihályfalvára telepedett külföldi érdekeltségű cipőgyártó nagyvállalat, amely jelenleg több száz, a környező községekből ingázó nő számára biztosít munkalehetőséget. Férfi munkaerőt foglalkoztató iparágak nincsenek, így tehát nem véletlen, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége férfi. Érsemlyénben fellelhető a malomipar, Érkörtvélyesen, Érszalacson és Értarcsán ipari tevékenység nincs. Tehát az egész térség férfi munkaereje számára tulajdonképpen csak a mezőgazdaság marad, vagy esetleg magyarországi munkavállalás.
Körösrév kistérsége: gazdaságilag gyengén fejlett térség, amely tájjellege szempontjából a Sebes Körös völgyében, a révi szoros és a Rézhegység által határolt területen valamint a Báródságban fekszik. Területe 488 km2 és lakosainak száma 20044. A lakosság elöregedett, az öregedési index 126,3%. Ennek köszönhetően az inaktív népesség száma nagy, az eltartott, inaktív lakosság száma a duplája az aktív népességnek.
A térség vonzásközpontja, Körösrév, Nagyváradtól 54 km-re fekszik, a megye keleti határában. Körösrév kiválasztásában, mint a térség vonzáskörzete és központja hozzájárult a központ gazdaságának a fellendülése az utóbbi években valamint az a tény, hogy Körösrév az E60-as főútvonal mentén fekszik.
A hegyvidéki adottságoknak megfelelően, a térség gazdaságának legfontosabb ágazatai az erdőkitermelés és az ipar, de jelen van az állattenyésztés is. (csirkekeltető ipari jellegű komplexum)
Az ipar főbb ágazatai a térséget alkotó községekben: Körösréven kerámiagyár, cipőipar, Nagybáródon fafeldolgozás és csomagolóanyag-ipar, Barátkán élelmiszeripar, Csarnóházán hidroenergetika, fafeldolgozás és turizmus (Lesui vízduzzasztó környéke), Vársonkolyoson agyagkitermelés, élelmiszeripar, vegyipar és cipőipar.
Hátrányos
helyzetű kistérségek
Az előző fejezetben a kistérségek besorolása egyik vagy másik fejlettségi kategóriába elsősorban a gazdasági fejlettség szerint történt. Ennek megítélésében a következő kritériumokat vettük alapul: az alkalmazottak, főként a gazdasági tevékenységben dolgozók száma, vállalkozás a térségben működő vállalkozások, ezen belül az ipari jellegű vállalkozások száma, a működő gazdasági vállalkozások forgalmának volumene, az ipari jellegű vállalkozások termelésének nagyságrendje, a térségek áruforgalma valamint a 2002-ben eszközölt vállalkozói beruházások volumene.
Magyarcséke, Mezőtelegd és Tenke kistérségeket pusztán gazdasági fejlettségük alacsony szintje alapján a gyengén fejlett kistérségek közé is sorolhattuk volna, viszont további negatív sajátosságok jelenléte miatt nem csupán gyengén fejlett, hanem hátrányos helyzetű kistérségnek tekintendők.
- Nemcsak a térségek helységei, hanem maguk a vonzáskörzeti központok is gyengén fejlettek gazdasági szempontból.
- A térségekben nincs egyetlenegy nagy- vagy középvállalkozás, amely tőkeerejével és fejlődésével esetleg húzóerőt képviselne a térség számára
- A fiatal lakosság fokozatos elvándorlása az utóbbi évtizedekben a lakosság elöregedéséhez vezetett, az öregedési ráta messze a legmagasabb ezekben a térségekben
- Az aktív lakosság száma és aránya az összlakosságban nagyon kicsi, a munkahelyek száma jelentéktelen, így az elöregedett lakosság számára csak apró parcellákon való gazdálkodás maradt a megélhetés egyetlen forrása
- Egyes térségek vagy helységek, mint Magyarcséke térsége vagy a Mezőtelegdi térség egyes helységei rossz adottságúak a mezőgazdasági tevékenység számára
- A képzett lakosság – főleg az egyetemet vagy főiskolát végzett munkaképes lakosság -csekély száma és aránya a 10 éven felüli lakosság körében
- Az elöregedett lakosságból eredően a halálozási ráta jóval magasabb, mint a megyei átlag, vagy a többi térségben
- Az inaktív lakosság száma és aránya jóval magasabb, mint a megye más térségeiben, így az eltartási ráta szintje is nagy
- A közművesítés helyzete a legrosszabb a megyében, hiszen a hátrányos helyzetű térségek 20 községe közül csak 2 helységben van vezetékes víz és 1 helység csatornázott részben.
- A lakások felszereltsége más térségek szintjei alatt van, itt a legkisebb például a fürdőszobával rendelkező lakások száma.
- A fiatal lakosság hiánya miatt alacsony a beiskoláztatási arány
- Az egészségügyi szolgáltatások alacsony szintje
- A roma lakosság magas – 10 százalékot meghaladó – aránya a megye 5 százalékával szemben
.
Összefoglalva e térségeket az elöregedés, a gazdasági és társadalmi kilátástalanság jellemzi.
A térségek összterülete 1513 km2 - a megye területének 20,1 százaléka, ebből 989 mezőgazdasági terület, 423 km2 erdőség, és 101 km2 egyéb területek (építmények, utak, vasutak, vízzel borított területek stb.)
A térségek lakónépessége 68850 fő a 2002-es népszámlálásadatai szerint, ami a megye lakosságának a 11,5 százalékát jelenti. A három kistérség lakónépessége az utóbbi majd ötven év alatt rohamosan csökkent. Az 1956-os népszámláláson jelzett demográfiai csúcs után, amikor a lakosság 98428 fő, az eltelt 50 év alatt majd 30 ezerrel csökkent, tehát több mint 30 százalékkal. A csökkenés legnagyobb üteme az 1977-1992 közötti periódusra esik, amikor rövid 15 év alatt a regisztrált csökkenés majdnem 15 ezer fő. Ennek fő oka a fiatalok elvándorlása a városok felé. Ennek következtében a 60 éven felüli lakosság lélekszáma meghaladta a 30 százalékot, az öregedési index pedig majdnem 140, a megyei 107,7 százalékkal szemben. Míg a lakónépesség 11,5% a megye népességének, a 60 éven felüli népesség aránya 16,3% -ot tesz ki a megye időskorú lakosságából.
A hátrányos helyzetű térségek lakónépességének nemzetiségi összetétele (az önbesorolás révén megvallott identitás szerint): 83% román, 6% magyar, több mint 10 százaléka roma.
A lakónépesség fogyása az utóbbi két évben sem állt meg, a népszámlálás óta eltelt bő másfél év alatt is 1,5 ezerrel csökkent a népesség.
A népmozgalmi adatok sem túlságosan bíztatóak, annak ellenére, hogy az élveszületési ráta valamivel magasabb, mint a megyei átlag, a falusi családok hagyományosan nagyobb gyermekvállalásának köszönhetően. A halálozási ráta nagyon magas: 19-20 ezrelék között mozog az elhunytak aránya az utóbbi években. Csak 2003-ban mintegy 500 fővel csökkent a lakosok száma a természetes fogyás következtében. A migrációs folyamatok valamivel kedvezőbbek. Az országból való kivándorlás mértéke elenyésző, a letelepedettek száma – a mezőtelegdi és a tenkei térségben – meghaladja az elvándorlók számát. Ez a tény viszont csak korlátozott mértékben javítja a térségek munkaerő-kínálatát, mivel a letelepedettek túlnyomó többsége városi nyugdíjas, ami tovább rontja az érintett települések demográfiai perspektíváit is.
Képzettség szempontjából is jóval a megyei képzettségi szint alatt vannak az elemzett kistérségek. Az 1000 lakosra jutó egyetemet vagy főiskolát végzettek száma is csak 16 a megyei 58-al szemben. Ugyanakkor – főként a roma lakosság nagyobb számának és arányának következtében - nagyobb fokú az írástudatlanság. Míg megyei szinten az analfabéták aránya a 10 éven felüli lakossághoz viszonyítva 2,9%, ugyanez a hátrányos helyzetű kistérségekben 5,9%.
Foglalkoztatás szempontjából a hátrányos helyzetű kistérségekben a népszámlálás során regisztrált aktív lakosság száma 22109, amely a megyei aktív népességnek csak 9,5 százalékát jelenti, szemben az inaktív népesség 12,7 százalékával.
Az aktív népességből 20493 a foglalkoztatottak és 1616 a munkanélküliek száma. Érdekes megemlíteni, hogy a megyei átlaghoz viszonyítva ezekben a kistérségekben a munkanélküliek között jóval nagyobb a nem dolgozó első munkahelyet keresők száma és aránya.
Az inaktív lakosság aránya az aktív a lakossághoz viszonyítva, tehát az eltartottsági index meghaladja a 211 százalékot, a megyei 158%- al szemben. Az inaktív személyek 20%-a beiskolázott (óvodás, diák, egyetemista vagy főiskolai hallgató), majdnem 47%-a nyugdíjas, 12% fölött van a háztartásbeliek aránya, az eltartott és egyéb személyeké pedig 11%.
A fejletlen gazdasági struktúrát tükrözi a foglalkoztatás aránya is. A 20493 foglalkoztatottból 17882 dolgozik a gazdasági életben és 2611 a nem termelő ágazatokban (közigazgatás, oktatás, egészségügy stb.).
A foglalkoztatottak 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, javarészt saját kis parcelláján, iparban és építőiparban bő 11 százalék, a többi a kereskedelemben és a szolgáltatásokban.
Az alkalmazottak száma 2002-ben 4177 volt, csak 2,8 százaléka a megyei alkalmazottakénak, a gazdaságban dolgozó alkalmazottak száma 2566, ebből 1029 az iparban, 66 a mezőgazdaságban, 199 az építőiparban, 501 a kereskedelemben, 275 a szállításban és 496 az egyéb gazdasági ágazatokban.
A gazdaság jelenlegi állapotáról a
számok beszélnek. A három kistérségben működik összesen 443 vállalkozás,
amelyből 44 ipari jellegű. Külföldi érdekeltségű vállalkozás jelenleg egy sincs
a térségben. Az egyetlen Coca-colát gyártó egység, amely Mezőszakadáton
létesült a 90-es évek elején, pár éve már nem termel, sőt 2003-tól megszűnt a
mintaraktározási –elosztó cég is.
A hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások összbevétele – áruforgalma 2000- ben 464,8 milliárd lej volt, ebből 170,3 milliárd lej az ipari jellegű vállalkozásoké. A beruházások összvolumene csak 46,7 milliárd, ebből 6,4 milliárd az iparban eszközölt beruházások értéke.
A működő gazdasági egységekből 233 a kereskedelmi vállalkozások száma, 121,8 milliárd lejes áruforgalommal.
Idegenforgalom tekintetében a térség rendelkezik 3 szállóhely egységgel (1 üdülő és 2 camping) összesen 333 férőhellyel.
A gazdaság fejletlenségét híven tükrözi a térség részaránya megyei vonatkozásban egyes mutatóknál: 3,7% a működő gazdasági egységek (2,8% az iparban), 0,7% az áruforgalom aránya (0,6% az iparban) és 0,4% az összberuházásoké (0,5% az iparban).
Az 1000 lakosra jutó működő egységek száma 4-szer kisebb mint a megyei átlag, az áruforgalom majdnem 16-szor, a beruházások volumene pedig 30 szor kisebb.
Azt a tényt, hogy mennyire fejletlenek és jövőtlenek a még működő vállalkozások a térségben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a működő egységek 2002-ben 1 milliárd lej értékű áruforgalmat bonyolítottak le átlagosan, az iparban tevékenykedők 3,8 milliárd, míg a kereskedelemben csak 522 millió lej értékű áruforgalmat valósítottak meg.
A mezőgazdaság a térség gazdaságának az alapja, a lakosság 80 százaléknak egyedüli jövedelemforrása.
A 98896 hektáros mezőgazdasági területből 63329 ha szántó, 27325 ha legelő, 6831 ha kaszáló, 440 ha szőlős és 971 ha gyümölcsös. A mezőgazdaság súlyos gondokkal küszködik:
- a szántóterület java része agyagos talaj, amely szűkös terméseredményeket ad
- a mezőgazdasági területet több ezer, önálló parcellából áll, amelyeken a termelés gazdaságtalan. A térségben egyetlen mezőgazdasági társulás sem működik, bár voltak meghiúsult kísérletek ezek létrehozására, főleg a Tenkei kistérségben
- főként a növénytermesztésből származó termelés alacsony szintű – egyes vidékektől eltérően – amely javarészt a lakosság saját szükségleteit elégíti ki, az árutermelés inkább az állattenyésztésre vonatkozik
- a mezőgazdasági termékek értékesítésére nem biztosítottak a megfelelő piacok
- az adott termékek értéke sok esetben az önköltséget sem fedezi
- a térségben élő lakosság elöregedése és pénztelensége miatt több ezer hektár szántóterület marad évente megműveletlen
Növénytermesztésben, főleg a gabonaféléknél és a napraforgónál, a hektárhozamok lényegesen kisebbek a megyei átlagnál.
Az állatállomány – főleg a szarvasmarha-állomány - elég jelentős. Voltaképpen a szarvasmarha és juhtenyésztés volt a térség lakosságának egyik fő jövedelemforrása, a sertéstenyésztés ráfizetéses, az alacsony élőállat- felvásárlási árak miatt.
A gazdasági és társadalmi elmaradottság egyik következménye a korszerűtlen lakáskörülmények. A 2002-es népszámlálás idején a lakások 5 százalékában még nem volt villanyáram, valamint a lakások csak 11 illetve 10 százalékában volt víz, valamint csatornázás, ezek jó része (68%-a) sem közüzemi hanem házi vízellátás illetve csatornázás. A meglévő 29148 lakás közül csak 2813 (9,6%) rendelkezett fürdőszobával.
A térség 204 oktatási intézménnyel rendelkezik, ebből 91 óvoda, 112 elemi iskola, gimnázium és 1 középiskola. A 9956 óvodás és diák oktatását 856 pedagógus (óvónő, tanítónő és tanár) látja el.
Az egészségügyi ellátás egyenesen katasztrofális. A térségben dolgozik összesen 62 orvos, ami 1110 lakost jelent egy orvosra. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a 62 orvosból 5 nem az alapellátásban dolgozik, akkor reálisan egy orvos 1208 lakost szolgál ki. A fogorvosi ellátás területén mindössze 10 fogorvos dolgozik, tehát egy fogorvosra 6585 lakos jut.
A térségben létezik 83 könyvtár, igaz, hogy sok helyen csak papíron. A még működő 27 könyvtár sem igen tudott újabb köteteket beszerezni az utóbbi évtizedekben, pénzügyi források híján.
A fentiekben bemutatottak érzékeltetik azt a tényt, hogy a hátrányos helyzethez nemcsak a szinte nem létező ipar, az elmaradott mezőgazdaság, hanem a rossz társadalmi viszonyok, lakhatási körülmények, egészségügyi ellátás is hozzátartoznak.
MELLÉKLETEK
BIHAR MEGYE ORSZÁGOS VISZONYLATBAN ÉS AZ ÉSZAKNYUGATI RÉGIÓBAN
2002-BEN
1.táblázat
|
Főbb mutatók |
Országos viszonylatban |
Északnyugati régióban |
|
|
|
|
Részarány % |
Hely |
Részarány % |
Hely |
|
Összterület |
3,2 |
6 |
22,1 |
1 |
|
Mezőgazdasági terület |
3,4 |
5 |
23,8 |
1 |
|
Lakónépesség |
2,8 |
12 |
21,8 |
2 |
|
Élveszületési ráta |
X |
20 |
x |
4 |
|
Halálozási ráta |
X |
6 |
x |
2 |
|
Foglalkoztatott népesség |
3,3 |
7 |
23,9 |
2 |
|
Munkanélkülisége ráta |
X |
42 |
x |
6 |
|
Alkalmazottak száma |
3,3 |
9 |
23,9 |
2 |
|
Aktív vállalkozások száma |
3,8 |
11 |
28,1 |
2 |
|
Főbb ipari termékek termelése |
|
|
|
|
|
Lábbeli |
17,6 |
1 |
95,2 |
1 |
|
Bútor |
10,4 |
2 |
26,2 |
1 |
|
Pakura |
4,9 |
3 |
100,0 |
1 |
|
Cement |
25,1 |
6 |
53,8 |
1 |
|
Cukor |
8,1 |
6 |
100,0 |
1 |
|
Bruttó mezőgazdasági termelés |
3,7 |
4 |
35,7 |
1 |
|
Termésmennyiség |
|
|
|
|
|
Búza |
3,4 |
9 |
36,3 |
1 |
|
Kukorica |
4,1 |
7 |
35,9 |
1 |
|
Cukorrépa |
4,3 |
11 |
34,9 |
1 |
|
zöldségfélék |
2,9 |
13 |
23,7 |
1 |
|
Állatállomány |
|
|
|
|
|
szarvasmarha |
3,7 |
5 |
22,4 |
1 |
|
Sertés |
5,0 |
2 |
28,9 |
1 |
|
juh |
1,7 |
32 |
12,0 |
4 |
|
Turisztikai szállóhelyes száma |
3,8 |
2 |
41,4 |
1 |
|
Tanulók száma (óvodás, diák, egyetemista) |
2,8 |
12 |
21,5 |
2 |
|
Kórházi ágyak száma |
3,4 |
5 |
23,6 |
2 |
|
Orvosok száma |
3,7 |
7 |
24,0 |
2 |
Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003
Dir. Jud. De Statistica Bihor
NÉHÁNY FONTOSABB MEGYEI ADAT KISTÉRSÉGI MEGOSZLÁSA 2002-BEN
2. táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
Terület |
Lakó -népesség |
Aktív népesség |
Alkalmazásban álló munkahely szerint |
Munka – nélküliek száma |
Működő vállalkozás |
Áru - forgalom |
Beru-házás |
|
1.NAGYVÁRAD |
1,5 |
34,5 |
38,4 |
58,1 |
31,6 |
65,0 |
65,7 |
57,5 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
8,4 |
69,8 |
6,2 |
4,3 |
5,3 |
4,6 |
2,9 |
3,0 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
7,1 |
5,5 |
5,3 |
1,9 |
5,5 |
2,1 |
0,8 |
1,0 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
4,7 |
4,0 |
4,0 |
2,8 |
6,6 |
1,6 |
4,0 |
3,0 |
|
5. MARGITTA |
5,3 |
5,3 |
5,8 |
7,2 |
5,0 |
3,6 |
1,7 |
1,4 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
4,8 |
4,0 |
4,0 |
2,3 |
3,2 |
1,5 |
0,8 |
1,3 |
|
7. MEZŐTELEGD |
6,0 |
3,9 |
3,2 |
1,1 |
3,2 |
1,0 |
0,3 |
0,1 |
|
8. ÉLESD |
5,4 |
4,7 |
4,1 |
3,9 |
6,1 |
3,1 |
3,2 |
1,8 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
6,5 |
3,3 |
2,9 |
1,4 |
4,2 |
1,7 |
0,5 |
0,4 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
6,8 |
4,0 |
3,0 |
0,7 |
3,5 |
1,2 |
0,2 |
0,1 |
|
11. BELÉNYES |
14,5 |
7,1 |
7,4 |
3,9 |
6,2 |
4,2 |
2,2 |
11,0 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
10,7 |
6,1 |
5,9 |
6,6 |
6,7 |
4,5 |
14,3 |
17,9 |
|
13. NAGYSZALONTA |
11,0 |
7,2 |
6,6 |
4,9 |
10,1 |
4,6 |
3,2 |
1,3 |
|
14. TENKE |
7,3 |
3,5 |
3,2 |
0,9 |
2,8 |
1,3 |
0,2 |
0,2 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
Forrás: A 4.5.6.7. táblázatok adatai alapján kiszámított viszonyszámok
A KISTÉRSÉGEK FONTOSABB ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2002-ben
3. táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
Nép-sűrűség Fő/km2 |
Örege - dési ráta |
1000 lakosra jutó |
||||||
|
Egye-temet főiskolát végzettek |
Alkal-mazott munka-hely szeint |
Működő Gazdasági egység |
Működő ipari egység |
Áru-forga-lom lej |
Ipari áru- forgalom |
Beru-házás milliárd Lej |
|||
|
1.NAGYVÁRAD |
1857,7 |
89,4 |
119 |
411 |
38 |
4,6 |
204,2 |
61,1 |
30,0 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
6,4 |
110,3 |
21 |
159 |
14 |
2,1 |
45,6 |
18,3 |
7,8 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
6,2 |
106,2 |
15 |
86 |
7 |
0,9 |
14,6 |
4,2 |
3,1 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
6,9 |
84,0 |
20 |
175 |
8 |
0,9 |
106,1 |
100,0 |
13,2 |
|
5. MARGITTA |
8,0 |
87,8 |
38 |
335 |
14 |
2,0 |
34,7 |
16,9 |
4,8 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
6,6 |
104,4 |
17 |
144 |
7 |
0,8 |
22,1 |
14,0 |
5,9 |
|
7. MEZŐTELEGD |
5,3 |
127,2 |
13 |
73 |
5 |
0,7 |
8,8 |
5,2 |
0,4 |
|
8. ÉLESD |
6,8 |
90,4 |
33 |
209 |
13 |
2,3 |
72,5 |
38,3 |
6,7 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
4,1 |
126,3 |
23 |
107 |
10 |
1,8 |
16,7 |
9,0 |
2,0 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
4,8 |
141,3 |
13 |
44 |
6 |
0,4 |
5,0 |
0,7 |
0,5 |
|
11. BELÉNYES |
3,9 |
136,2 |
38 |
137 |
12 |
1,1 |
32,9 |
15,1 |
28,0 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
4,6 |
137,2 |
42 |
270 |
15 |
2,1 |
248,0 |
233,6 |
52,1 |
|
13. NAGYSZALONTA |
5,2 |
117,2 |
29 |
172 |
13 |
1,5 |
46,7 |
29,5 |
3,4 |
|
14. TENKE |
3,8 |
148,7 |
24 |
66 |
7 |
0,7 |
6,4 |
1,4 |
1,0 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
8,0 |
107,7 |
58 |
251 |
20 |
2,5 |
106,3 |
|
17,9 |
Forrás: A 2.,4. 5.7.táblázatok adatai alapján kiszámított adatok
A MEGYE KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETE KORCSOPORTONKÉNTI LAKÓNÉPESSÉGE 2002 MÁRCIUSÁBAN
4. táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
Terület hektár |
Lakó –népesség összesen |
0 – 14 év |
15 – 59 év |
60 év fölötti |
Gyermek-népességi eltartottsá-gi ráta |
Idős népesség eltartottsá- gi ráta |
|
1.NAGYVÁRAD |
11122 |
206614 |
32270 |
145486 |
28858 |
15,6 |
14,0 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
63457 |
40812 |
7768 |
24478 |
8566 |
19,0 |
21,0 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
53745 |
33303 |
6779 |
19321 |
7203 |
20,4 |
21,6 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
35123 |
24175 |
5362 |
14310 |
4503 |
22,2 |
18,6 |
|
5. MARGITTA |
39734 |
31863 |
6300 |
20029 |
5534 |
19,8 |
17,4 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
36320 |
24030 |
4593 |
14643 |
4794 |
19,1 |
20,0 |
|
7. MEZŐTELEGD |
44965 |
23608 |
4780 |
12749 |
6079 |
20,2 |
25,7 |
|
8. ÉLESD |
40931 |
27870 |
5712 |
16995 |
5163 |
20,5 |
18,5 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
48823 |
20044 |
3809 |
11423 |
4812 |
19,0 |
24,0 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
50999 |
24249 |
4807 |
12648 |
6794 |
19,8 |
28,0 |
|
11. BELÉNYES |
109564 |
42432 |
7256 |
25290 |
9886 |
17,1 |
23,3 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
80735 |
36874 |
5885 |
22913 |
8076 |
16,0 |
21,9 |
|
13. NAGYSZALONTA |
83570 |
43379 |
8066 |
25859 |
9454 |
18,6 |
21,8 |
|
14. TENKE |
55339 |
20993 |
4068 |
10877 |
6048 |
19,4 |
28,8 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
754427 |
600246 |
107455 |
377021 |
115770 |
17,9 |
19,3 |
Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003, Dir. Jud. De Statistica Bihor
Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de Statistică
A KISTÉRSÉGEK 10 ÉVEN FELÜLI LAKÓNÉPESSÉGE 2002 MÁRCIUSÁBAN
5. táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
10 éven felüli népesség összesen |
Egyetem, főiskola |
Posztli-ceális és merster-képzés |
Közép-iskola (Liceum) |
Szak – és inas iskola |
Gimná-zium |
elemi |
Írás - tudatlan |
|
1.NAGYVÁRAD |
187195 |
24701 |
9177 |
62331 |
31911 |
35988 |
21231 |
925 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
35688 |
854 |
675 |
5577 |
7338 |
11447 |
8066 |
959 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
28675 |
491 |
274 |
2944 |
4205 |
9553 |
8777 |
1705 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
20594 |
488 |
513 |
3239 |
3400 |
6190 |
5275 |
780 |
|
5. MARGITTA |
27709 |
1210 |
910 |
5206 |
4853 |
8324 |
5901 |
870 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
20898 |
407 |
143 |
2748 |
2599 |
8539 |
5342 |
782 |
|
7. MEZŐTELEGD |
20249 |
313 |
269 |
2248 |
3416 |
6035 |
5923 |
1161 |
|
8. ÉLESD |
24023 |
924 |
852 |
4189 |
4162 |
6641 |
5336 |
1068 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
17454 |
462 |
441 |
3008 |
2104 |
5579 |
4386 |
873 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
20849 |
317 |
182 |
2112 |
3501 |
7096 |
6010 |
998 |
|
11. BELÉNYES |
37607 |
1637 |
1094 |
7653 |
5210 |
11106 |
9287 |
1144 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
33143 |
1547 |
1743 |
7719 |
5246 |
7511 |
6623 |
1082 |
|
13. NAGYSZALONTA |
38078 |
1240 |
997 |
7167 |
5962 |
11627 |
8303 |
1850 |
|
14. TENKE |
18194 |
512 |
301 |
2424 |
2414 |
5492 |
5146 |
1321 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
530352 |
35103 |
17571 |
118765 |
86324 |
141158 |
105606 |
15528 |
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie 2002, Institutul Naţional de
Statistică
A KISTÉRSÉGEK NÉPESSÉGÉNEK GAZDASÁGI
AKTIVITÁSA 2002 MÁRCIUSÁBAN
6 táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
Aktív népesség összesen |
Foglalkoz-tatottak |
Munka-nélküliek |
Inaktív népesség |
Munka-nélküliségi ráta % |
Eltartott népesség Rátája % |
|
1.NAGYVÁRAD |
89255 |
83864 |
5391 |
117359 |
6,0 |
131,5 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
14487 |
13579 |
908 |
26325 |
6,3 |
181,7 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
12468 |
11531 |
937 |
20835 |
7,5 |
167,1 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
9206 |
8078 |
1128 |
14969 |
12,2 |
162,6 |
|
5. MARGITTA |
13426 |
12566 |
860 |
18437 |
6,4 |
137,3 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
9256 |
8710 |
546 |
14774 |
5,9 |
159,6 |
|
7. MEZŐTELEGD |
7443 |
6890 |
553 |
16165 |
7,4 |
217,2 |
|
8. ÉLESD |
9487 |
8446 |
1041 |
18383 |
11,0 |
193,8 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
6693 |
5975 |
714 |
13351 |
10,7 |
199,4 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
7039 |
6449 |
590 |
17210 |
8,4 |
244,5 |
|
11. BELÉNYES |
17263 |
16201 |
1062 |
25169 |
6,2 |
145,8 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
13830 |
12677 |
1153 |
23044 |
8,3 |
166,6 |
|
13. NAGYSZALONTA |
15136 |
13434 |
1702 |
28243 |
11,2 |
186,6 |
|
14. TENKE |
7627 |
7154 |
473 |
13366 |
6,2 |
175,2 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
232616 |
215554 |
17062 |
367630 |
7,3 |
158,0 |
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor la 18 martie
2002, Institutul Naţional de Statistică
A KISTÉRSÉGEK GAZDASÁGA 2002-BEN
7 táblázat
|
KISTÉRSÉGEK |
Működő gazdasági egységek |
Áruforgalom Milliárd lej |
Beruházás Milliárd lej |
Alkalmazottak száma összesen munkahely szerint |
|||
|
összesen |
Ebből az ipari |
összesen |
Ebből az ipari |
összesen |
Ebből az ipari |
||
|
1.NAGYVÁRAD |
7811 |
966 |
41895,8 |
12631,5 |
6172,1 |
1972,8 |
87265 |
|
2. NAGYVÁRAD VONZÁSKÖRZETE |
552 |
87 |
1861,9 |
746,0 |
323,0 |
85,0 |
6501 |
|
3. SÉÁKELYHÍD - BIHARDIÓSZEG |
256 |
32 |
487,9 |
140,8 |
103,3 |
41,4 |
2855 |
|
4. BERETTYÓSZÉPLAK |
188 |
21 |
2566,1 |
2417,2 |
319,6 |
277,9 |
4233 |
|
5. MARGITTA |
437 |
66 |
1104,5 |
539,0 |
152,3 |
60,6 |
10691 |
|
6. ÉRMIHÁLYFALVA |
177 |
20 |
530,4 |
337,6 |
142,5 |
54,6 |
3467 |
|
7. MEZŐTELEGD |
128 |
18 |
207,6 |
123,1 |
11,1 |
3,0 |
1733 |
|
8. ÉLESD |
375 |
64 |
2021,7 |
1067,9 |
187,0 |
103,1 |
5835 |
|
9. KÖRÖSRÉV |
205 |
37 |
335,8 |
181,8 |
39,3 |
14,8 |
2148 |
|
10. MAGYARCSÉKE |
153 |
11 |
122,5 |
17,7 |
11,4 |
1,4 |
1062 |
|
11. BELÉNYES |
511 |
48 |
1395,3 |
642,3 |
1187,3 |
483,9 |
5831 |
|
12. VASKÓHSZIKLÁS |
544 |
79 |
9145,0 |
8613,1 |
1922,1 |
1725,0 |
9953 |
|
13. NAGYSZALONTA |
557 |
67 |
2026,1 |
1279,8 |
149,6 |
61,6 |
7449 |
|
14. TENKE |
162 |
15 |
134,7 |
29,5 |
24,2 |
2,0 |
1382 |
|
MEGYE ÖSSZESEN |
12056 |
1531 |
63835,3 |
28766,5 |
10744,8 |
4887,1 |
150405 |
Forrás: Anuarul statistic al Judetului Bihor 2003, Dir. Jud. De Statistica Bihor