A munkaügyi törvényt tekintve a magyar jogalkotás részben harmonizált. Nem történt előrelépés a múlt évben. További erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az acquis fennmaradó előírásait átvevő intézkedések meghozatalát biztosítsák, úgy mint: kollektív elbocsátások, bérgarancia-alap, a határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottakra vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások, az európai [szintű] munkaügyi tanácsok.

A szociális dialógus rendszere jelenleg átalakulóban van Magyarországon. A piacgazdasági átalakulás kezdete óta a szakszervezeti tagság hanyatlott Magyarországon, bár a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek száma még mindig túl magas ahhoz, hogy hatékony szociális dialógust lehessen folytatni. Jelenleg hat országos szakszervezeti és kilenc munkáltatói szövetség képviselteti magát az Országos Munkaügyi Tanácsban, melyek lényegesen különböznek egymástól mind tagsági szerkezetükben, mind gazdasági-politikai súlyukban. A háromoldalú Országos Munkaügyi Tanács, mely 1999 elején az Érdekegyeztető Tanács helyébe lépett, vitatja meg a munkaügyi kérdéseket, a béreket is beleértve, de elődjével ellentétben a költségvetési, adózási illetve TB szabályozási kérdéseket nem.

Az egyenlő bánásmódot az Alkotmány garantálja, mely egyúttal a szankcionálás alapját valamint a jogegyenlőséget is biztosítja. A végrehajtást az Ombudsman garantálja az Alkotmánybíróság támogatásával. A magyar törvénykezés már részben harmonizált e területen.

A nők és férfiak esélyegyenlőségét illetően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elé 1998-ban három nemi diszkriminációs eset került. Ez azt mutatja, hogy az acquis betartatása megkezdődött e területen és bátorítandó a további előrehaladás. A családtámogatási törvény 1999 januárjában lépett hatályba. Összhangban az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvvel, e törvény előírja, hogy a gyermeket nevelő szülők anyagi helyzetüktől függetlenül, továbbá az apa és az anya közötti diszkrimináció nélkül családtámogatásban részesüljenek. Magyarország 1998 november óta részt vesz az esélyegyenlőségért indított IV. Közösségi Cselekvési Programban, melynek projektjeibe 1999-től van lehetősége bekapcsolódni.

A kormány jelenleg elemzi az 1998-ban bevezetett hárompilléres nyugdíjrendszer eddigi tapasztalatait. Még mindig nincs kormányzati döntés arra vonatkozóan, hogyan tovább az egészségbiztosítási rendszer reformjával. Ezen a fontos területen egyre sürgősebb előrelépni.

A magyar munkabiztonsági és munkaegészségügyi jogszabályok csak részben harmonizáltak az acquis -val. A múlt év során csupán a kézi rakodásra vonatkozó irányelvet emelték be a magyar jogrendbe. Számottevő feladat vár még elvégzésre az acquis fennmaradó részének átvételét illetően, különösen a munkahelyek, az építőipar és a bányászat vonatkozásában.

Jelenleg a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,5-8,5%-át költik az egészségügyre. Elismerten szükség volna egy erős egészségügyi rendszerre. A kiszolgáltatott helyzetben levő csoportok egészségügyi ellátásának javítása érdekében további reformokra van szükség. Az új közegészségügyi törvény biztosítja a további intézkedések és akciók alapjait. Magyarország erőfeszítéseket tesz a kiszolgáltatott helyzetben levő csoportok egészségügyi ellátásának javítása érdekében. Komoly megelőző tevékenységet folytatnak az iskolai egészségügyi programok és az egészségügyi tanárok képzési programja által. Az egyre terjedő kábítószerfüggés ellen különböző intézkedéseket hoztak. A közösségi közegészségügyi programok (a rákellenes, a kábítószerfüggés elleni, az AIDS-t megelőző és az egészségügyi nevelő programok) 1998 novemberében megnyíltak Magyarország számára is. A projektekben való részvételre 1999-től van lehetőség.

Noha a múlt év során csupán korlátozott mérvű haladást ért el, Magyarország viszonylag jól áll a foglalkoztatási és szociális acquis átvételét illetően. Külön figyelmet kell fordítani a munkabiztonsági és munkaegészségügyi, valamint a munkaügyi jogszabályok átvételére és végrehajtatására.

Az Unió főleg a Strukturális Alapok révén támogatja a kohézió erősítését. Magyarországnak hatékonyan végre kell majd hajtania ezeket az intézkedéseket, miközben tiszteletben tartja a csatlakozása idején érvényben levő elveket, célkitűzéseket és eljárásokat.

Annak ellenére, hogy a Strukturális Alapokra való felkészülést illetően jól áll, Magyarország eddig keveset tett a konkrét regionális politikai célkitűzések végrehajtásáért.

1996-ban az egy főre jutó átlagos GDP az EU átlagának 47%-a volt. A regionális egy főre eső GDP az EU-átlag 70%-ától (Budapest és környéke) 33%-áig terjedt (Észak-Magyarország).

A területfejlesztési törvény meghatározza a területfejlesztési tanácsokba tömörült megyék együttműködésén alapuló regionális politika célkitűzéseit, feladatait, intézményi kereteit és pénzeszközeit.

Hét, a NUTS II-höz hasonló nagyságrendű statisztikai-tervezési régiót hoztak létre 1998-ban. [NUTS: Nomenclature of Territorial Statistical Units, azaz a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája.] A hét régiót területfejlesztési tanácsok vezetik (sic). Mivel létrehozásukat kötelező érvénnyel nem szabályozza törvény, mindezidáig csupán öt állt fel. A területfejlesztési tanácsok felelősek a a területfejlesztési programok elkészítéséért és a megyei fejlesztési tervek értékeléséért. Regionális szinten Magyarország 20 (!) megyére oszlik, melyek hasonlóak az EU-metódus szerint meghatározott régiókhoz (NUTS III). Ezeket közvetlenül választott megyei fejlesztési tanácsok vezetik (sic). A tanácsok fogadják el a megyei fejlesztési programokat, biztosítva a területfejlesztési támogatási intézkedések általános kereteit. A regionális és a megyei szintű tanácsok maradéktalanul még nem működőképesek.

A költségvetési és pénzügyi kapacitást illetően Magyarországnak felül kell vizsgálnia rendszerét. Tisztázni kell a pénzügyi felelősség, a szabálytalanságok esetén végrehajtandó intézkedések és a minisztériumokon belüli ellenőrzőtestületek függetlenségének a kérdését. Be kell vezetni egy olyan mechanizmust, amely a különböző ágazati költségvetési forrásokból származó pénzügyi források összehangolására összpontosul. Létrehozandók bizonyos költségvetési szabályok, elsősorban a társfinanszírozást illetően, beleértve a többéves lekötéseket.

A megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások még mindig hiányoznak. A minisztériumok közötti koordináció gyenge, ami a fejlesztési tervek késedelmes kialakításához vezet.

A Strukturális Alapok szabályozásával összhangban álló értékelési eljárásokra vonatkozó tapasztalat korlátozott.

Magyarország előrehaladást tett a Strukturális Alapok nyújtotta támogatások felhasználására való képesség elérését illetően. A jogi alapok a helyükre kerültek, számos fontos eljárást létrehoztak. A nem hatékony minisztériumok közötti koordináció az előkészítési folyamat egy helyben topogását eredményezte, nevezetesen a projektelőkészítés és -végrehajtás terén. Történtek fejlesztések, de ezek eredményét még értékelni kell.

1998-ban Magyarország ambiciózus országos környezetvédelmi programot fogadott el, beleértve egy 1998-2002 közötti fejlesztési programot, ám 1998 során korlátozott előrehaladást ért el.

Magyarország minisztériumok közötti bizottságot hozott létre a fenntartható fejlődés érdekében, amely a Környezetvédelmi; a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési; a Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztérium, továbbá más főhivatalok kulcsembereit tömöríti a környezetvédelemnek a többi szektorba való integrálása érdekében.

A horizontális jogszabályalkotást illetően nem történt különösebb előrelépés, bár meg kell jegyezni, hogy Magyarország jogrendje máris igen nagy mértékben összhangban áll a környezetvédelmi információkhoz való hozzáférésre vonatkozó irányelvvel. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó irányelvvel teljesen összhangba hozzák a nemzeti törvénykezést, elsősorban a tekintetben, hogy a hatásvizsgálatnak kötelezően alávetendő projektek körét bővíteni kell. Ez kiemelten fontos, mivel a releváns jogszabályokat kell majd valamennyi, a Közösség által finanszírozott projekt esetében alkalmazni. Külön erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a jelentéstételi irányelvnek való megfelelés céljából a jelentéstételi kötelezettség bekerüljön a vonatkozó jogszabályokba.

A vízgazdálkodás területén a jogharmonizációt illetően nem történt előrelépés, valamennyi jogszabály átvételre vár még. Mindazonáltal fontos lépések történtek a városi szennyvízkezelés vonatkozásában (kapacitásbővítés, technológiai fejlesztés, csatornázás, mechanikus tisztítóberendezések építése). A szennyvízkezelési irányelv átvételének menetrendjét és technikai követelményeit és az ivóvíz irányelv hatásait jelenleg tanulmányozzák.

Az ipari környezetszennyezés ellenőrzésének és kockázati kezelésének területén az ipartelepek és a nagyobb erőművek által kibocsátott szennyezőanyagok mértéke az elmúlt húsz év során fokozatosan csökkent, a vonatkozó acquis csaknem teljes átvétele megtörtént. Az integrált, szennyezést megakadályozó ellenőrzés területén azonban a harmonizáció jelentős pénzügyi ráfordításokat igényel, hogy a mintegy ezer, jelenleg működő berendezést felújítsák.

Az 1999 júniusában elfogadott katasztrófaelhárítási törvény átveszi a nagyobb baleseti kockázatokra vonatkozó acquis-t (Seveso II). Jelentős lépések megtételére van szükség ennek végrehajtásához. A Seveso II irányelv hatálya alá eső magyarországi létesítmények számát 80-100 körülire becsülik. Ezek között 20-40 "felsőszintű" létesítmény lehet, amelyeknek kötelező biztonsági rendszert és saját válságforgatókönyvet kidolgozni, valamint biztonsági jelentéseket leadni. (A szükséges beruházások összköltségét kb. 80 millió euróra becsülik.) Magyarország az elsők közt írta alá az ENSz ipari balesetekre vonatkozó konvencióját, s a tagjelölt országok közül elsőként ratifikálta azt. A Seveso II irányelv átvételét és rendelkezései megvalósítását az e konvenció keretében létrejött együttműködés - elsősorban az aláírók rendszeres találkozói által - meg fogja könnyíteni. Az azbesztszennyezés csökkentésére vonatkozó irányelv átvétele még várat magára.

Nem történt lényeges előrelépés a levegőminőség területén. Itt a fő kérdés a levegő minőségére vonatkozó irányelv és az ahhoz kapcsolódó (ú.m. az ózonra illetve a nem közúti mozgó gépi berendezésekre vonatkozó) irányelvek átvétele és végrehajtása. Szükség van az intézményi keretek erősítésére, elsősorban a monitoring és az adatcsere tekintetében. Azoknak a területeknek a meghatározását, ahol nagy a légszennyezettség, még végre kell hajtani. Az illékony szervesanyagokra vonatkozó irányelv rendelkezéseivel történő harmonizáltság még nem valósult meg teljesen. Magyarország csatlakozott a határokon áthatoló légszennyezés elleni konvencióhoz is, amely szintén előírja a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését. Ezt az ország végrehajtja.

A benzin ólomtartalmára vonatkozó magyar előírások már összhangban állnak az acquis-val. A MOL számára forrásokat különítettek el, hogy ezen előírásokat végre tudja hajtani.

Jelenleg kötelező előírások vonatkoznak a fűnyírók és háztartási gépek kibocsátotta zajra, ám ezek egyelőre nem terjednek ki az építőipari berendezésekre. 1998-ban megkezdődött a minőségbiztosítás- és ellenőrzés, de a gépek és járművek zajszintjét illető acquis-val való harmonizáció eléréséhez további előrehaladásra van szükség. A jelenlegi laboratóriumokat fejleszteni kell, hogy megfeleljenek a monitoring céljára.

A vegyi anyagok és a biotechnológia területén jelentős előrehaladás történt az állatok védelmét illetően. Az 1999 januárjában hatályba lépett új törvény tovább folytatta a magyar jogszabályoknak az állatkísérletekre vonatkozó irányelvvel való harmonizációját.

A genetikus úton módosított organizmusokat illetően az 1998-ban elfogadott, 1999 januárjában életbe lépett géntechnológiai kerettörvény biztosítja a jogközelítés kereteit. A frissen elfogadott, a vegyi anyagok biztonságosságára vonatkozó törvény készíti elő a talajt a vegyi anyagokat illető acquis átvételéhez. Létrehozzák az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet, amely fokozni fogja az elfogadott jogszabályok végrehajtásának hatékonyságát. A Környezetgazdálkodási Intézet laboratóriumi kapacitását továbbfejlesztették.

Annak ellenére, hogy a hulladékkezelést a nemzeti környezetvédelmi stratégiai dokumentumban kiemelt prioritásként határozzák meg, a múlt év során nem történt előrelépés. A hulladékkezelés képezi Magyarország leggyengébb ágazatát, mivel a teljes idevonatkozó acquis még átvételre szorul. Kiemelt fontosságú egy hulladékkezelési törvény elfogadása, mert ez tenné lehetővé az egyes hulladékfajtákra vonatkozó kiegészítő törvények meghozatalát, amelyek Magyarországon jelenleg mind hiányoznak. Fontos lépés volt a tíz új, regionális szemétlerakó építése. Még ki kell értékelni, vajon ezek megfelelnek-e a közelmúltban elfogadott közösségi irányelv előírásainak. Bevezették a kőolajtermékek környezetterhelési adóját. Létrehozták a fáradtolaj, valamint a használt akkumulátorok begyűjtésének és feldolgozásának a rendszerét. A csomagolóanyagok begyűjtése eléri a 25%-ot.

A sugárzásvédelem területén a haladás az élelmiszerek radioaktív szenyezettsége maximális engedélyezett szintjének meghatározására korlátozódik. A fő acquis még mindig harmonizációra vár. Megoldást kell találni a Paksi Atomerőmű atomhulladékának elhelyezésére. Magyarország ratifikálta a kiégett nukleáris fűtőelemek biztonságos elhelyezésére, valamint a nukleáris hulladék biztonságos kezelésére vonatkozó konvenciókat.

Az éghajlatváltozást illetően az ország ratifikálta az 1995-ös éghajlati konvenciót és csatlakozott a kiotói jegyzőkönyv 6%-os redukcióra vonatkozó célkitűzéséhez.

Nem történt további előrelépés az élőhelyekre és a madarakra vonatkozó irányelvek átvétele tekintetében. A lábfogó csapdák betiltása még bevezetésre vár. Magyarország aktív résztvevője a veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó washingtoni konvenciónak (CITES), amely az acquis-hoz hasonló intézkedések megtételét követeli meg. Ezen a területen az előrehaladás a védett állatfajokra vonatkozó acquis bizonyos intézkedéseinek a megvalósítására korlátozódott.

Magyarország az Acquis Átvételének Nemzeti Programjában (AÁNP) részletes finanszírozási tervet dolgozott ki, amely három évre vetítve összesen 95 millió euró forrást különít el.

A nukleáris biztonság kérdéskörét az energiáról szóló fejezet tárgyalja.

Némi előrehaladás történt a természetvédelem, az ipari üzemekből és az erőművekből származó környezetszennyezés, valamint a nagyobb ipari balesetek tekintetében. Jelentős erőfeszítésekre van szükség azonban elsősorban a hulladékok és a hulladékkezelés, a víz- és levegőminőség terén. Magyarország lépéseket tett annak érdekében, hogy teljesítse a Csatlakozási Partnerség rövid távú célkitűzéseit. Amennyiben az ország szeretné végrehajtani ambiciózus tervét, hogy 2001-re teljessé teszi a jogharmonizációt, sürgősen fel kell gyorsítania a környezetvédelmi technológiára és infrastruktúrára vonatkozó jogközelítést és beruházásokat. Kimondottan fontos lenne ebben az összefüggésben, hogy az AÁNP finainszírozási előirányzatai megfelelően tükröződjenek az éves költségvetésekben.

Mindazonáltal a megvalósulást illetően számos fontos lépés megtétele van folyamatban és az Acquis Átvételének Nemzeti Programjában mélyreható és átfogó tervet dolgoztak ki (költséganalízissal és beruházási stratégiával együtt) mind a jogharmonizáció, mind a jogszabályok végrehajtása vonatkozásában.

1998-ban Magyarország megvalósította a Csatlakozási Partnerségnek a fogyasztóvédelemre vonatkozó középtávú prioritását, amikor létrehozta a jogi kereteket a fogyasztók és az egészségvédelem területén. A törvény rendelkezéseket tartalmaz a termékfelelősségről, ám ennek küszöbértéke még mindig sokkal alacsonyabb Magyarországon, mint a Közösségben.

Az ország folytatta az előrehaladást ezen a területen. Tovább folyt a méltánytalan vásárlási szerződésekre, az ingatlanhasználati jog megvásárlására, a nem üzleti helyiségekben megkötött szerződésekre, a társasutazásokra és szervezett utakra vonatkozó jogszabályok harmonizációja. Még mindig vannak azonban különbségek a félrevezető reklámokra, a vásárlói hitelekre és az árak feltüntetésére vonatkozó jogalkotás tekintetében. Az ügynökök általi értékesítést és a távkereskedelmet illetően fennmaradtak apróbb eltérések.

1999 áprilisában piacfelügyeleti rendszert és a termékfelelősség megvalósulásának struktúráit hozták létre, ám ezek még nem működnek kielégítően. A központi problémák a forgalombahozatal előtti ellenőrzés meglétével, a képzett személyzet és bizonyos technikai felszerelések hiányával állnak kapcsolatban. A felügyelőtestületek központi laboratóriumai mindazonáltal meglehetősen jól felszereltek, a vizsgálati felszerelések viszonylag korszerűek. Ahhoz azonban, hogy a teljes rendszer zökkenőmentesen működjék, Magyarországon még fokozni kell a fogyasztói öntudatot és a termelők felelősségérzetét. Noha az ország már felállította a piacfelügyelet alapvető eszközeit (jogi struktúrák, laboratóriumok, intézmények) az intézményrendszer további fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy elérjék az EU szintjét, elsősorban a szakmai képzés biztosítását és bizonyos felszerelések korszerűsítését illetően. Erőfeszítésekre van szükség ezenkívül, hogy a jogi szakembereket megismertessék a termékfelelősséggel kapcsolatos esetekkel.

A felügyelőtestület a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.

Fordította: Olter László

Euro Info Service 2003