Partiumi
Keresztény Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Szociológia szak
Tantárgy:
Téma:
Menni vagy maradni?
Szociológia
szak, III.évfolyam
1. Bevezetés
1.1 A
téma megindoklása
Az utóbbi évtizedekben, az európai államokban folyamatosan nőtt a munkanélküliség, a fejlett piacgazdaságokban és az átmeneti gazdaságokban egyaránt. A munkanélküliség különösen a fiatalokat érintette, változásokat okozva az ifjúság életszakaszaiban.(Gessano 1999). Ez Európa-szerte növekvő ifjúkori munkanélküliség egyre gyakoribb témája a szociológiai elemzéseknek, ifjúság-és gazdaságszociológiai megközelítésben egyaránt.
Egy ország területén egy kisebbségi nemzet életében mindig jelentősebb szerepe van a mobilitásnak, mint a többségi lakosságra nézve. Ez a jelenség sokféle módon magyarázható. Az első legvitatottabb kulcsfogalom a teljes értékű kisebbségi társadalom, az öntörvényű közösség, az autonómia, a kisebbség közösségként illetve egyénenként való integrációjának kérdése. Hogy miért és kik részéről von ez kérdéseket maga után, a hétköznapi ember életében mutatkozik meg, és ezek közül is leggyakrabban azok a fiatalok találják szembe magukat e jelenséggel, akik különböző okok miatt nem tudták szabályosan elsajátítani az ország nemzeti nyelvét, és emiatt nem tudják felvenni a versenyt, a nyelvet magasszinten beszélő fiatalokkal - gondolok itt most jelen esetben a román nyelv ismeretére – emiatt nem találnak maguknak megfelelő munkát. Ez a leírás inkább érvényes a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar fiatalokra, és főleg a szellemi munkában elhelyezkedni akaró fiatalokra, mint a fizikai munkásokra.
Míg a 60-as évekig az ifjúság 80%-a14 évesen hagyta el az iskolát és kezdő munkásként vagy segítő családtagként kezdett el dolgozni, ma már az iskolában eltöltött időszak sokkal hosszabb. Statisztikai adatok szerint Romániában a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma megegyezik az egyetemet végzettek számával. Azonban az ország nem tud annyi munkahelyet biztosítani minden évben, ahány fiatal felnőtt kikerül az egyetemről, és ehhez nincsenek hozzászámítva azok, akik érettségit végeznek és nem a továbbtanulást választják.
A falun élő fiatalok esetében a munkába lépés nehézségeire rátevődnek a munkaerőpiac lakóhely szerinti szegmentálásából adódó hátrányok, a teljes foglalkoztatottság akadályainak halmozódásához vezetve. Ebből kifolyólag egyértelművé válik, hogy a külföldi munkavállalás alternatívaként jelenik meg a fiatalok előtt.
1.2 Történelmi
áttekintés
A falu kialakulása óta lakosság szempontjából óriási fejlődésen haladt át.
Az 1980-as évek első felét összehasonlítva, a következő tendenciát kapjuk:
|
|
1980 |
1981 |
1982 |
|
0-3 év |
88 |
85 |
81 |
|
4-6 év |
115 |
112 |
106 |
|
7-16 év |
362 |
360 |
355 |
|
17-40 év |
369 |
365 |
361 |
|
41- 60 év |
710 |
702 |
695 |
|
61 fölött |
546 |
535 |
519 |
|
Férfiak össz. |
1188 |
1183 |
1171 |
|
Nők össz. |
1282 |
1245 |
1209 |
|
Összlakosság |
2470 |
2428 |
2380 |
A 2001. évi adatok szerint a lakosság helyzete a következő
|
Korcsoportok |
Összlakosság |
Férfiak |
Nők |
|
0-19 |
455 |
222 |
233 |
|
20-44 |
581 |
311 |
270 |
|
45-65 |
463 |
215 |
248 |
|
65 fölött |
406 |
148 |
258 |
|
Összesen: |
1905 |
896 |
1009 |
A 2004-ös év adatai szerint a lakosság etnikai összetétele a következõ:
|
|
Nemzetiség |
Anyanyelv |
|
Román |
117 |
127 |
|
Magyar |
1711 |
1664 |
|
Cigány |
67 |
104 |
|
Összesen |
1895 |
1895 |
A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása a következõ adatokat mutatja:
|
|
1910 |
2005 |
|
Magyar |
2581 |
1602 |
|
Román |
148 |
78 |
|
Zsidó |
119 |
- |
|
Szlovák-német |
53 |
- |
|
Cigány |
24 |
170 |
|
Összesen |
2925 |
1850 |
Kémer az évek során demográfiailag nagy változásokon ment keresztül. A falu kialakulása óta lakosság szempontjából óriási fejlődésen haladt át, egészen addig, míg mezővárossá nőtte ki magát, majd folyamatos csökkenésnek indult, és ez a folyamat még mindig tart. Előrejelzésekből következtetve ezután sincs több esély a kesõbbi gyarapodásra.
A 2004-es év végi adatok szerint a lakosság száma 1895 lélekszámról 2005-re már 1850-re csökkent vissza, a 2005-ös évben a születések száma 25, elhalálozások száma 42.
Gyakori jelenség a migráció: - megkezdődött egy visszatérési folyamat az elszármazottak részéről, azonban a lakosság kifele is mobil. Habár migráció szempontjából nem jelentős a fiatalok elköltözési aránya, mégis jelentős abból a szempontból, hogy nagy azoknak a fiataloknak a száma, akik gyakorlatilag nem élnek a faluban, csak statisztikailag szerepelnek a lakosok között. Ide tartoznak azok az egyének, akik külföldön vállalnak munkát, és csak ritkán járnak haza.
2.
Módszertani rész
2.1 Célkitűzés, a hipotézis megfogalmazása
Az eddig elmondottak fényében az elemzés hipotézisét a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az elszigetelt falusi fiatalok, többek között abból az okból kifolyólag is, hogy távolabb esnek a várostól, a falujukban pedig kevés munkalehetőség létezik, nem találnak munkát lakóhelyükön. Emiatt arra „kényszerülnek”, hogy lakóhelyükön kívül biztosítsák maguknak a munkalehetőséget, ez a tény maga után vonja azt is, hogy egyre gyakoribb esetben folyamodik - főképp falun - a fiatalabb generáció arra, hogy külföldön vállaljon munkát. Az ifjúság munkavégzésében egyre nagyobb teret nyer az informális szektor, vagyis a fekete munka, a munkaerőpiacból pedig csak annak marginális szektora, a másodlagos munkaerőpiac érhető el számukra.
Arra is megpróbáltam választ keresni, hogy ez a jelenség milyen hatást gyakorol a falura, úgy a falu fejlődése szempontjából, mint a faluközösségre nézve. Választ kerestem arra, hogy melyik az az életkor, amelyik a leggyakoribb a külföldi munkavállalás elkezdése szempontjából.
A kutatás másik célja az volt, hogy választ keressek arra a kérdésre, hogy a külföldi munkavállalók esetében miként játszik közre az előítéletesség, úgy a magyarországiak, mint az erdélyiek részéről, és hogy ez milyen hatást gyakorol a munkások részére.
2.2 A vizsgálat alanyai
Jelen tanulmányban egy erdélyi falu fiataljainak külföldi munkavállalási viszonyait elemzem. Az elemzés céljára úgy választottam ki az egyéneket, hogy lehetőleg 16 és 35 év közöttiek legyenek- ez a korosztály, mutatja a leggyakrabban előforduló életkort a külföldi munkavállalók közül.
A mintába tehát azok a személyek kerültek be, akik mint lakosok, szerepelnek a polgármesteri hivatal dokumentumaiban, függetlenül attól, hogy hol születtek.
Fókuszcsoportos interjút alkalmaztam a még otthonmaradt fiatalokkal
(tehát olyan személyekkel, akik nem dolgoztak még, vagy akik nem külföldön
dolgoznak, vagy még tanulnak), abból a célból, hogy felmérjem, milyen esélyek
vannak a jövőben a magyarországi munkavállalást illetően, hogy szándékukban
áll-e a fiataloknak ezt a munkavállalási formát választani. A mintába 10
személyt választottam be, életkor szempontjából 18 és 27 év közöttiek, nem
házas fiúk és lányok.
A polgármesteri hivatal adatai alapján választottam ki azokat a személyeket, akik külföldön, ezen belül Magyarországon dolgoznak. Ezek közül majd kiválasztottam egy mintát, akikkel struktrált interjút készítettem. Az interjú ebben az esetben olyan kérdéseket tartalmazott, ami magába foglalta az illető személy álláspontját a magyarországi vendégmunkával kapcsolatosan.
Az interjúk között olyan személyekkel is beszélgettem, akik nem vesznek részt aktívan a külföldi munkavállalásban, de valamilyen módon szenvedő alanyai e jelenségnek, abban az értelemben, hogy valaki a családból vagy ismerősi körükből külföldön dolgozik.
Az általánosítás hitelessége céljából a település értelmisége és vezető rétege közül is kerültek be egyének a mintába, tudniillik azt is vizsgálni akartam, hogy a vendégmunkának milyen hatása van a falura nézve-ehhez azonban olyan személyeket kellett kérdezni, akik teljességében átlátják a falu helyzetét.
A település vezető rétege közül interjút készítettem a polgármesterrel és a jegyző asszonnyal. Velük kapcsolatosan leginkább a falu és külföldi munkavállalás hatásait vizsgáltam, vagyis azt, hogy miként látják ők a külföldi munkavállalást, valamint hogy szerintük milyen hatása van a falu életében fejlődés és közösség szempontjából.
2. 3 Adatgyűjtési módszerek
Az elemzést kvalitatív szociológiai módszerekkel végeztem. Azért választottam ezt a fajta kutatási módszert, mert kvalitatív kutatás során sok olyan pluszinformációkra lehet szert tenni, mely egy szigorú keretek közé szorított kérdőív esetén nem lett volna lehetséges.
Strukturált interjút alkalmaztam azokra a személyekre, akik jelenleg külföldi munkavállalók.
Fókuszcsoportos interjúval szereztem adatokat az itthon dolgozó fiatalokkal annak érdekében, hogy megtudjam jövőbeli munkavállalási terveiket.
A kutatás során dokumentumelemzést alkalmaztam a külföldi munkavállalók
számadatainak megszerzésére, erre felhasználtam a polgármesteri hivatal
statisztikai adatait.
3. A kutatás kiértékelése
3. 1 Értelmiségi rétegbeliekkel végzett kutatás eredményei
A polgármester nagyon pozitívan és realistán áll a külföldi munkavállaláshoz.
Szerinte a legnyomósabb ok a magyarországi munkavállalásra az erdélyiek nyelvi problémái, valamint hogy közelebb van, mint valamelyik másik nyugatibb ország, ahol ugyancsak nyelvi nehézségek akadnának. A külföldi munkavállalás falura való hatása szempontjából a polgármester optimistán szemléli a jelenséget: úgy látja, hogy annak ellenére, hogy ez általában kényszermegoldás, inkább pozitív hatásai vannak a falu előrehaladását illetően, mint negatívak. Az egyén személyiségfejlődésére nézve is pozitív hatásai van a külföldi munkavállalásnak a polgármester szerint, amelyek kihatnak a közösség életére is -művelődés, csoportkohézió, falufejlesztés, stb. szempontjából.
Egy másik, a jegyző asszonnyal készített interjúból kiderült, hogy a falu lakosságának életében változások tapasztalhatóak, régebben mondani szokás, hogy a kémeri lakosság kényelmesebb, mint más településeken, vagyis nehezebben mozdulnak ki, azonban ez változott az utóbbi időkben. A jegyző asszony is kényszermegoldásnak találja a külföldi munkavállalást, azonban ez elég nagy veszélyt jelent a falura nézve, mert nagy az esély arra, hogy kinn maradnak külföldön.
Beszámol arról, hogy a község két testvértelepüléssel rendelkezik (Soponya és Szentpéterszeg), azonban csak gesztusszinten működik ez a kapcsolata Az egyik településen polgármesterváltás történt, azóta még gesztusszinten is alig él ez a fonal a két település közt, a másik magyarországi településsel pedig csak falunapokon működik ez a kölcsönös testvér-települési viszony. Tehát munkavállalás szempontjából nem jelent előnyt ez a két magyarországi település, a helybeli fiatalok nem ezeket a településeket választják külföldi munkavállalásuk színhelyéül.
3.2 A külföldi munkavállalók válaszai
A strukturált interjúkból kiderült, hogy a külföldön dolgozók nagy részének nem voltak különös tervei arra nézve, hogy külföldön dolgozzanak: csak adódott az alkalom, és megragadták.
A legtöbben a külföldön dolgozók közül az ingázó munkavállalói módot választották, tehát kb. egy hónapot töltenek külföldön, miután pár napra vagy hétre hazajönnek, azután ez ismétlődik egész addig, míg beköszönt a tél, tudniillik a külföldi munkavállalók közül általában építészetben vagy kertészetben dolgoznak, ezen kívül vannak még néhányan, akik faiparban kaptak munkát.
A cél a legtöbbjüknek a magyarországi munkavállalással kapcsolatosan a jobb anyagi körülmények megteremtése itthon, több pénz keresése, és az ott keresett pénz itthoni felhasználása. Az interjúkból kiderül, hogy a kérdezettek nagyrésze anyagi megalapozódás céljából folytatna, vagy folytatja a külföldi munkavállalást, általában nem hosszútávra tervezik.
A megkérdezett személyek közül nagyrészüknek nincs munkavállalási engedélyük, de vannak akiknek már van és egyeseknek útban van a megszerzése.
A főnök-munkatársi viszonyt illetően vannak, akik jól kijönnek a főnökeikkel, vannak, akik úgy érzik, hogy nagyobb az elvárás velük szemben, mint a magyarországi munkatársaikkal szemben. Általában vannak erdélyi munkatársaik, akikkel jobban összetartanak, mint a magyarországiakkal, egyfajta szolidaritást vállalnak egymással.
Elfogadás szempontjából eltérőek voltak a válaszok, voltak, akik azt mondták, hogy teljesen elfogadták őket, úgy a munkaadók, mint a környezet- ezek a személyek azt tartják, hogy nem egyoldalú ez az elfogadás, meg kell tenni az első lépést feléjük, nem kell kisebbségi érzésekkel indulni, vagyis sokminden függ az illető személytől, aki be szeretne épülni. Ugyanakkor fontosnak tartják ezek a személyek egy illető vallási közösségbe való beépülést, ami segítség lehet a hétköznapi életbe való beépülés elérésére is. Egy másikfajta válasz azoknak a csoportja, akik már eleve vendégmunkástudattal indultak itthonról. Ezek szerint ott annyira más a mentalitás, hogy nem lehetett volna beépülni, a nyelvazonosság ellenére sem. Egy másik vélemény szerint egy örök életen át erdélyinek vannak titulálva azok, akik külföldre mennek dolgozni és letelepednek. Ezt a jelzőt nem tünteti el az sem, ha anyagilag az erdélyi bevándorlók utolérik a helybelieket. Ez a jelenség vallási közösségeken belül nem észlelhető annyira.
A megkérdezettek közül legtöbben Nyugat-Magyarországot választották a munkavállalás helyszínéül, ezen belül a Balaton környékét, de ez határ egyre inkább tolódik visszafele Budapest és még keletebbre.
A megkérdezettek közül, arra a kérdésre, hogy szándékában áll-e a letelepedést és kiköltözést választani, a legtöbben azt válaszolták, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy még egy ideig ezt az életmódot folytassák, de mivel nagyrészt nem házas fiatalok képezték a kutatás alanyait, vagy visszajönnének, miután anyagilag megalapozódnának, vagy kiköltöznének a családjukkal együtt, -de ezt kevesebben tartják valószínűnek.
A falu fejlődését illetően úgy vélik, hogy javított a falu fejlődésén a magyarországi munkavállalás, azok, akik kint dolgoztak, nagyobb és modernebb házat tudtak építeni, divattá vált a virág az ablakban, mindenkép szépített a falu látképén. Azonban kevésbé vált fontossá a mezőgazdaság, a földművelés, állattenyésztés.
A legjobb módot ezeka személyek a külföldi munkavállalás lecsökkentésére abban látnák, ha a falu tudna biztosítani munkát a helybeliek számára, ez lecsökkentené a külföldön dolgozók számát, főleg azokét, akik csak kényszerből járnak. Azonban a külföldi munkavállalást nem látják olyan problémának, amelynek tényleges negatív hatása van a falura nézve. A szegényes munkalehetőségek úgyis azt eredményezik, hogy a falu lakossága csökkenni fog.
3.3 A jelenleg itthon dolgozó fiatalok vèleményei, tervei
Ezekre az információkra a fókuszcsoportos interjú során tettem szert. Tiz fiatalt, 16- 26 év közöttieket kérdeztem,a témák között a következõk szerepeltek:
- foglalkozásuk
- terveik az elkövetkezõ tiz évre nagyvonalakban
-
vannak-e gyakorlati tapasztalataik a külföldi
munkavállalást illetõen, azaz dolgoztak-e már külföldön;
ha igen, mennyi ideig és hol
-
hol
szeretnének élni a jövõben
-
mi a
véleményük a külföldi munkavállalásról
-
gondoltak-e
már arra, hogy külföldre menjenek dolgozni és melyik országba
-
szerintük
mi az, ami külfoldre vonzza az embereket, õket
konkrétan mi vonzaná
-
Ha egyre
több fiatal döntene a kivándorlás mellett, lenne valami, ami õket itthon
tartaná, ha igen, mi lenne az
-
mi lenne
az a dolog, ami miatt a helybeli fiatalok inkább választanák az itthonmaradást
Az interjúalanyok nagyrésze
dolgozik és iskolába jár. A megkérdezettek közül csupán
három szemely tartotta fontosnak megemliteni
a tervei közt azt, hogy külföldön dolgozna a jövõben,ezek közül
kettõ Magyarországon vállalna munkát. Legtöbbjüknek a hazassag,
csaladalapitas munkahelykereses, valamint az iskolások egy reszenek a
továbbtanulas szerepel a jövõbeli terveik között.
A megkerdezettek
közül összesen negyen dolgoztak
külföldön, ezek között vannak iskolasok is, mindegyikük Magyarországon
dolgozott, vannak, akik szezonmunkára mentek ki csak pár hétre vagy hónapra,
mások folyamatosan kint dolgoznak és csak néha járnak haza. Magyarorsag keleti
része, vagyis Budapesttõl innen, valamint Nyugat-Magyarország a
preferált terület, ahová dolgozni járnak a fiatalok.
A tiz fiatal közül csupan kettõ nem
akarna itthon, mármint a településen élni. A többiek egyértelmüen itthon
szeretnének élni a jövõben. A külföldi munkavállalasról a vélemények
megoszlanak. Vannak, akik egyértelmüen azt mondják, hogy jó, megéri elmenni,
mivel jobbak a munkalehetõségek, jobb a fizetés, kevesebb munkával több
pénzt lehet szerezni- ezek e személyek jelentik a többséget. Egy személy, aki
jelenleg külföldön dolgozik, kifejezetten örül a lehetõsegnek, hogy
külföldön talált munkát. Egy másik válaszadó semmiképp nem szeretne
külföldöldön dolgozni.
Ha akár egy pillanatra is, de
majdnem mindenkinek megfordul a fejében a gondolat, hogy külföldön dolgozzon.
Igy van ez a kutatasban szereplõ személyek esetében is. Csupán egy
személy jelentette ki kategórikusan, hogy nem gondolt a külföldi munkavállalas
lehetõségére. Azok, akik kimennének, a motivációk közé sorolták a
magasabb fizetést, azt, hogy az ittenivel nincsenek megelégedve, azt is, hogy
máshol jobban tudnának érvényesülni, - ebben szerepe van az anyanyelv
használatának.
A legtöbben, ha kimennénnek külföldre
dolgozni, Magyarországot választanák, egy esetben megjelent Németország is mint
a külföldi munkavállalás helyszine.
Szerintük a legnagyobb vonzóerõ
külföldre a jó pénzkereseti lehetõség, könnyebb munka, de megemlitik még
a szórakozást, nyelvtanulást, továbbtanulást, szaktudás továbbfejlesztése,
karrier, jobb érvényesülést is.
Arra a kérdésre,hogy ha egyre
többen költöznének ki külföldre, lenne-e valami, ami õket visszatartaná,
sokan a szülöföldet tartják egy lehetséges visszahúzó erõnek, a szép
tájakat, hegyeket, szép környezetet. Egy másik fontos tényezõ a család,
mások a barátaikat nem hagynák itt könnyen. Egyesek a szülõk
elgondozását is megemlitették, mint egy okot, ami itthonmarasztaná õket.
Az utolsó kérdés egy tanács
lenne, vagyis mit kellene tennie a falunak annak érdekében, hogy minél több
fiatal itthon maradjon, mi lenne egy meggyõzõ ok arra nézve, hogy
megérje nekik itthon maradni.
Erre a kérdésre egyértelmü a válasz:
nagyrészt a munkalehetõségeknek tulajdonitják azt a
meggyõzõ erõt, ami itthon tudná tartani a fiatalokat.
Ebben segithetnének a szülõk is egyesek szerint. Más okot nem is
emlitettek, ami még arra ösztönözhetné a fiatalokat, hogy itthon
érvényesüljenek. Az az általános felfogás,hogy a fiatalok jelentõs része
a munkalehetõségek hiánya miatt megy külföldre dolgozni,tehát amit nem
kapnak meg Romániától, keresik más országban.
4. Következtetések és
megállapítások
Kiértékelésképpen megállapítható, hogy a magyarországi munkavállalás okai közé tartoznak a nyelvi hátrányok itt az országban, a korlátolt munkalehetőségek faluszinten, valamint a többletkeresés lehetősége külföldön. Mivel Magyarország közel is áll az országhoz, nagyobb az esély, hogy Magyarországot választják, mivel így könnyebben lehet tartani a kapcsolatot a családdal. A román közösségekben ez a külföldi munkavállalás a spanyol és olasz területekre szűkül le. A magyarországi munkavállalók nagy része nem üzlet, nem is meggazdagodás céljából, hanem csupán megélhetés miatt választják ezt a módot.
A magyarországi munkavállalók személyiségvonásaiban tapasztalható egy változás: más lesz az életmódjuk, igényesebbé válnak önmagukkal szemben, megváltozik a munkához való viszonyuk, kialakul egy minimális igényszintjük, amit nem egykönnyen adnak fel. Szinte valamennyien másképp építenek, öltöznek, közösségi dolgok felé nyitottabbakká válnak, szókimondóbbakká lesznek, lesz önálló politikai véleményük a gazdaságról, fejlődésről. Jobban megbecsülik a munkát, megtanulják a munkafegyelmet, bármilyen munka elvégzésére hajlandók.
Ez a kezdeti, az első időszakban fitymáló véleménynyilvánításban jelenik meg az itthonmaradtakkal kapcsolatosan, aztán majd ráébrednek, hogy ugyanannyi munkával itthon is meg lehet élni, ha találnak munkát. Általában egészségesebb életmódot folytatnak. Egy gyakori jelenség a külföldi munkavállalók esetében, hogy általában megutálják a nyugatiakat. Eleinte megpróbálják levetni az itthoni önmagukat, átváltoznak, nyersebbek, durvábbak lesznek, aztán a munkavállaltató szigorú keretek, közé szorítja őket, pl. túlóra, alkoholtól való eltiltás, rossz szállásolási körülmények, s mindez ellenszenvet vált ki a munkásokban.”
Építkezés szempontjából szebb, ízlésesebb házak, megjelennek a virágok az ablakokon, fürdőszoba igénye, nemcsak megélhetésben gondolkoznak, hanem haszontermelésben (vállalkozni kezdenek, miután visszajöttek), mindenkép kamatoztatják tapasztalataikat.
A közösségi életben is sokkal aktívabban vesznek részt, észreveszik itthon a változásokat, érzékenyebbekké válnak a fejlesztés, építés, szépítés szempontjából. Ugyanakkor csiszoltabbakká, kulturáltabbakká válnak, megtanulják becsülni a pénzt, felismerik a túlzott alkoholfogyasztás ártalmasságát, igyekeznek másfajta életmódot élni. Akik elmentek külföldre munkát vállalni, általában felhagynak a soviniszta, nacionalista gondolkozással.
Elvándorlás szempontjából a külföldi munkavállalás nem jelentős szempont, ez inkább azok esetében fordul elő, akik itthon szerényebb körülmények között éltek, nem volt befolyásuk és ott újat kezdhetnek, elfeledtetve múltjukat.
Elsősorban fiatalok, nem házasok mennek külföldre munkát vállalni, eleinte inkább csak férfiak, mostanában már nők is. Elvándorlás szempontjából sokkal veszélyesebbek az olyan esetek, amikor párjával mennek ki a fiatalok, mert nagyobb az esély arra, hogy választják az ottmaradást.
A cigányok is lehetőséget látnak arra, hogy ott másképp éljenek, a hazahozott pénzt azonban nem becsülik meg, ha tapasztalható is változás eleinte az életmódjukat illetően, később visszasüllyednek. A kinn dolgozók többsége fekete munkát vállal, nincs biztosítva számukra, sem családjuk számára a szociális védelem. A jelenlegi román törvények szerint szociális segélyt nem kaphatnak, ingyenes orvosi ellátásban nem részesülhetnek, emiatt sok cigány család lemond arról, hogy külföldön dolgozzon, csakhogy ilyen szempontból rajtamaradjon a listán. Így a szociális segélynek negatív hatása van, mivel több pénzt kereshetnének, azonban lemondanak a nagyobb kereseti lehetőségről.
A külföldi munkavállalásnak negatív hatásai közé sorolható be az, hogy a külföldön dolgozók lemondanak a mezőgazdálkodásról, állattartásról, veszteségesnek tartják, a falu fejlődésére is negatív hatású olyan szemszögből, hogy a határ csúfabbá válik, nem gondozzák a földeket, a szőlőskerteket kipusztítják, az itthoni gyümölcsösök elhanyagoltabbakká válnak, ez elijesztő hatást gyakorolhat az errelátogató turistákra.”
Kínlódni ebben az országban…? Szerkesztette: Salat Levente, Sapientia Könyvek
Településkutatás Szerkesztette: Letenyei Lászlo Budapest 2004