Bihar megye demográfiai helyzetének alakulása a XX.
század közepétől napjainkig
Daróczi Edina
Szőcs Borbála
Tartalomjegyzék
I. A kutatás célkitűzései és módszerei
I. A kutatás célkitűzései és módszerei
Dolgozatunk Bihar megye jelenlegi demográfiai helyzetét tanulmányozza és ennek előzményeit. A helyzet jobb megértése végett vizsgálatunk három szinten történik: a legnagyobb egység Románia, ezen belül Bihar megye és ennek egy alegysége: Bors község.
Célkitűzésünk, hogy megkeressük arra a kérdésre a választ, hogyan változott Bihar megye lakosságának száma és összetétele különböző szempontok szerint a XX. század második felétől napjainkig. Hipotézisünk a következő: a ’89-es rendszerváltás után Bihar megye demográfiai mutatóinak változása negatív irányba alakult.
Módszerek:
- adatgyűjtési források:
· a Bihar megyei Statisztikai Hivatal adatai az 1948-2004 közötti időszakra vonatkozóan;
· az Országos Statisztikai Hivatal internetes honlapján található adatok, a 2002-es népszámlálás eredményei.
· a számszerű információk elemzése kiegészült a kvalitatív módszerek alkalmazása révén szerzett ismeretekkel. Ennek érdekében interjúkat készítettünk az általunk kiválasztott Bors község kulcsszemélyiségeivel (polgármester, lelkész, iskolaigazgató), valamint a lakosság egy részével (11 személy)
- feldolgozási módszerek:
· a számszerű adatok összehasonlítása, ennek érdekében grafikonok készítése, matematikai-statisztikai módszerek használata;
· következtetések levonása;
· tendenciák felfedezése.
II. Romániai helyzet
Az kilencvenes évek lezárulásával befejeződött a rendszerváltozás, a kommunista/szocialista gazdasági és társadalmi berendezkedés átalakítása. Ennek a folyamatnak meghatározó, és egyben rendkívül ellentmondásos eleme volt – a parlamentáris demokrácia kialakítása mellet – a hajdani állami tulajdon magánkézbe adása, az állami-szövetkezeti mezőgazdaság átalakítása, a határok megnyitása, a határokon átnyúló együttműködések elősegítése. A rendszerváltoztató folyamatok ugyan többé-kevésbé lezárultak, hatásuk azonban napjainkban is érezhető.
Ezen évek rendszerváltoztató átalakulása különösen mélyen érintette a vidéki társadalmat (társadalmakat) egész Kelet-Európában. A vidék egy része elszegényedett, másik része számára pedig új lehetőségek nyíltak. Sok település visszanyerte a hatvanas-hetvenes években elveszített önállóságát, de számos esetben a megnövekedett autonómia annyit jelentett, hogy a helyben felhalmozódott problémák megoldásában a nem helyi társadalmi-állami szereplők már alig-alig akarnak és tudnak szerepet vállalni. A vidéki emberek és a magukat a „vidéki” emberek képviselőiként megjelenítő értelmiségiek jelentős része úgy gondolta, hogy a vidék magára maradt. Az átmeneti időszak vége és az európai integráció azonban újra előtérbe helyezik a vidék-kérdést, a több dimenzióban mért társadalmi és gazdasági hátramaradás felszámolását, az esélyegyenlőség növelését. A hazai vidékpolitika és vidékfejlesztés az ország európai integrációjának egyik kitűntetett területe.
Léteznek sajátos vidéki társadalmi-gazdasági problémák:
- a nemzeti avagy nemzetközi összehasonlításban alacsony életszínvonal;
- jelentős munkanélküliség, a keresetszerzési lehetőségek hiánya;
- elöregedés, a fiatalok elvándorlása;
- népegészségügyi problémák;
- etnikai és felekezetek közötti konfliktusok;
- a nemi munkamegosztás rendjének válsága;
- az adott település társadalmának politikai, családi stb. megosztottsága.
A vidéken észlelt társadalmi problémák sajátos történetiséggel rendelkeznek: jelenkori létük valamely múltbeli eseménysorozatból következik. A szocialista rendszer fő célkitűzése az iparosítás volt, hiszen ezt tekintették a modernizáció tetőpontjának. Ennek érdekében a társadalmat és a gazdaságot ipari-agrár társadalommá alakították át. Romániában 1948-1989 között a mezőgazdaságból élők részaránya 80%-ról 40%-ra csökkent, és a falun élők részaránya 80%-ról 50%-ra csökkent. Románia nagyobb városainak többsége ipari központtá alakult át, sőt olyan is volt, hogy ipari létesítmény köré várost építettek. Ez egy óriási méretű társadalmi változást hozott, egy visszafordíthatatlan modernizálási folyamatot indított el. Ezáltal egy felzárkózást jelentett a Nyugat felé, de nem a gazdaság fejlettsége, hanem az életmód tekintetében: városi módon kezdett élni a lakosság nagy része. Az ideológia azt sugallta, hogy a falu értéktelenebb, mint a város és, hogy a faluból menekülni kell. Ezek a körülmények elkerülhetetlenül ahhoz vezettek, hogy az ipari fejlődéshez elvontak minden erőt. Tervgazdasági rendszert hoztak létre, vagyis a termelés irányítását központosították.
A népesség megmaradása nem feltétlenül gazdasági szempontból kérdéses, hanem pusztán arról van szó, hogy a népesség fenn tudja-e tartani magát, tudja-e biztosítani az utánpótlást. A megmaradást két tényező veszélyezteti: elsősorban a gyermekvállalási készség csökkenése, amelynek leginkább jövőbeli következményei vannak, másodsorban pedig az elvándorlás, amely leginkább a jelent veszélyezteti, de ennek jövőbeli következményei is vannak, mivel nagyon meggyorsítja az elöregedési folyamatot. A gyermekvállalási készség csökkenése lassabban járul hozzá az elöregedési folyamathoz.
Ezt egy másik perspektívából, a munkaerő-szükséglet biztosítása szempontjából is lehet vizsgálni. A munkaerő-hiány jelentkezhet ha a munkaképes lakosság elvándorol, az elöregedés megnő, és kevesebb gyerek születik. Így a társadalom elöregedik. Ezt bizonyítja például egy ACE-PHARE program, a mezőgazdasági és rurális népesség strukrúráját, gazdasági potenciálját vizsgáló tényfeltáró kutatás keretében 1995-1996-ban 9 községet felölelő szociológiai felmérés Erdélyben. Arra a következtetésre jutottak, hogy a falusi népesség elöregedése domináns demográfiai elem a folyamatokban, a kiválasztott minta hűen tükrözi az országos értékeket.
A lakosság egészségügyi állapotával kapcsolatosan is jelentkezhetnek demográfiai problémák (ide tartozik a csecsemőhalandóság, amely az egészségügyi ellátás minőségét tükrözi; a járványos betegségek; éhinségek; hajléktalan életmód).
Probléma a hátrányos szociális helyzetűek viselkedésmódja, akiknek a száma gyorsan nő és akik gazdaságilag inaktívak és ez rontja a demo-ökonómiai egyensúlyt. Mindez egyetelen-egy szempontból pozitív: a roma lakosság számarányának növekedése elősegíti a lakosság újratermelését.
Románia lakossága (2002-es adatok szerint) 21.794.793, amiből 10.642.538 férfi (48,8%) és 11.152.255 nő (51,2%). Egy társadalomban az optimális nem szerinti összetétel ábrázolása egy piramis alakzatot ír le, hiszen a társadalom szempontjából legkedvezőbb az, hogy legtöbben a csecsemők legyenek (a megmaradás és a fokozatos számbeli fejlődés érdekében), a következő korcsoportok egyre kevesebben kell legyenek. A piramis csúcsán (a legkevesebben) az idős lakosság kell legyen, és így a szerkezet stabil. Románia esetében az alábbi ábra szemlélteti, hogy ez a szerkezet nagyon eltér az optimális megoszlástól; eszerint Romániára a népesség elöregedése jellemző. Az ábráról leolvasható, hogy nagy hatással volt a lakosság életkor szerinti összetételére nézve az abortuszrendelkezés, ezt bizonyítja a 10-től 32 évig terjedő korcsoport számbeli kiemelkedése a többi kategóriához képest.
Románia lakosságának nagy része 1956-ban falun élt (68,7%), városon csak 31,3%. A részarány fokozatosan változott a város javára: 1986-ban a falusi lakosság részaránya már csak 49,4% volt, ami 1996-ra 45%-ra csökkent. 1996 után egy enyhe létszámnövekedés jellemzi a falvakat, hiszen 2002-re 46,7%-ra nő.
2002-es adatok szerint a városi lakosság 48,1%-a férfi és 51,9%-a nő. A falusi
lakosság 49,7%-a férfi és 50,3%-a nő. Románia lakosságának 53,3%-a él városon
és 47,7%-a falun – ebből a férfiak 52,4% városon él és 47,6%-a falun. A nők
54,1%-a városon él és 45,4%-a falun. Ezt ábrázolja a következő három ábra is.
A felekezeti megoszlás szempontjából Romániában a lakosság legnagyobb része ortodox vallású (18.817.975 fő), ezt számszerűen követi a római katolikus vallás (1.026.429 fő), harmadik helyen a református vallás található (701.077 fő), őket követik a szombatista(324.462), görög katolikus (191.556) és baptista vallásúak (126.639).
A következő ábra szerint az ország lakosainak átlagéletkora 1997-től fokozatosan nőtt, míg 1997-ben a férfiaké 66,1 volt és a nőké 73,7, addig 2002-ben a férfiaké 67,6-ra, a nőké 74,9-re nőtt. Ez valószínű annak tulajdonítható, hogy az ország fejlődésével az egészségügyi ellátás is fokozatosan javul, és a munkakörülmények is kedvezőbbek az egészség megőrzése szempontjából.
A házasságok száma 1997-től enyhén csökken, szerintünk ez annak a következménye, hogy az ország fejlődésével egyidőben fokozatos mentalitásváltás következett be, ami szerint a házas élet nem tölt be akkora szerepet, mint azelőtt.
Amint a grafikonon látható, a születési arányszám a szocialista rendszer idején, habár ingadozott, de mindvégig magas volt, jóval magasabb, mint az elhalálozási arányszám – ez egy jókora pozitív természetes szaporulatot eredményezett. A rendszerváltás után ez a folyamat fokozatosan csökken, míg 1991 és 1992 között a születési arányszám olyannyira lecsökkent, hogy értéke megegyezett az elhalálozási arányszámmal, ezáltal ekkor a természetes szaporulat 0 lett. 2002-re a helyzet fokozatosan romlott, hiszen az elhalálozási arányszám egyre nő és a születések száma egyre jobban csökken. Ez a kettő negatív természetes szaporulatot erdeményezett. Ez a folyamat az ország lakosságának folyamatos csökkenéséhez vezet.
A következő ábra azt szemlélteti, hogyan oszlik meg az elhalálozási arányszám korcsoportok szerint: nyílvánvaló, hogy a legidősebb korcsoportban a legvalószínűbb az elhalálozás és ez a kor csökkenésével fokozatosan csökken. A fiatalabb korosztálynál általában nem természetes, legtöbb esetben balesetnek vagy különleges betegségeknek tulajdonítható a halál oka.
A
alábbi táblázat szerint 1992-ben az országon belüli migrációk majdnem 40%-át a
faluból városba való költözés tette ki. Ez 2002-re 22,4%-ra csökkent; ekkor a
legnagyobb százalékot a városból faluba való költözés tette ki, ami több, mint
30%-ot jelentett ( míg 1992-ben a városból faluba való migráció csupán 13,7%
volt ).
Az emigrációk 1990 után Romániában lecsökkentek: míg 1990-ben az elvándorlók száma 96929- volt, ez 2002-re 8154-re csökkent. 1990-ben a legtöbben németek (60072), románok (23888), magyarok (11040) emigráltak; 2002-ben legtöbben románok (7465) és magyarok (489) emigráltak. 1990-ben a legkedveltebb emigrációs célpont-országok Németország és Magyarország voltak; 2002-ben Amerikai Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Kanada.
III. Bihar megyei helyzet
Bihar megye Románia északnyugati részén helyezkedik el. Észak, északkeleten határos Szatmár és Szilágy megyével, keleten Kolozs megyével, dél, délkeleten Arad és Fehér megyével valamint nyugaton Magyarországgal. Területe 7544 km2, amiből 4993 km2 mezőgazdasági terület, 1995 km2 erdő és 556 km2 egyéb területek. Bihar megye a 42 megye közül, kiterjedés szempontjából, a hatodik helyet foglalja el. Lakónépessége az ország lakosságának 2,8%-a és a tizenkettedik helyet jelenti. A 2004-es statisztikai adatok alapján összlakossága 596.961 fő. Megyeszékhelye Nagyvárad, melynek felülete 11.556 ha, a tizedik legnagyobb város Romániában.
2003 elején a megye 100 településsel rendelkezett, amelyből 4 municípium: Nagyvárad (Oradea), Nagyszalonta (Salonta), Belényes (Beius) és Margitta (Marghita), 6 város: Élesd (Alesd), Érmihályfalva (Valea lui Mihai), Székelyhíd (Sacueni), Vaskohsziklás (Stei), Diófás (Nucet) és Vaskoh (Vascau), valamint 90 község. A községek közül nagyobb jelentőséggel bírnak mind lakónépesség- mind gazdasági szempontból: Bihardiószeg, Barátka, Cséfa, Berettyószéplak, Fugyivásárhely, Mezőtelekd és Tenke.
Ugyanakkor van a megyében legalább 9 olyan 200 lélekszám alatti kisközség, amelyek a teljes elnéptelenedés fele haladnak, fiatal lakosság és gazdasági potenciál nélkül: Tasnádbajom, Érbogyoszló, Belényesirtás, Biharpoklos, Mezőszakadát, Szombatság, Hagymádfalva, Sólyomkő és Érszőllős.
Nemzetiségi szempontból a megye lakosságából 404.468 fő román (67,4%), 155.829 magyar (26,0%), 30.089 roma (5,0%), 7370 szlovák (1,2%), 1163 német (0,2%) és 1327 más nemzetiségű.
Bihar megye lakossága nem és élettér szerint 1968-tól 2004-ig
|
Év |
Összlakosság |
Férfi |
Nő |
Város |
Falu |
|
1968 |
596924 |
294247 |
302677 |
189926 |
406998 |
|
1973 |
619050 |
305736 |
313314 |
210850 |
408200 |
|
1978 |
638908 |
315340 |
323568 |
249481 |
389127 |
|
1983 |
651708 |
320503 |
330204 |
282037 |
368670 |
|
1988 |
659717 |
325319 |
334398 |
302936 |
366781 |
|
1993 |
635894 |
311910 |
323984 |
311062 |
324832 |
|
1998 |
624157 |
304669 |
319488 |
310117 |
314040 |
|
2003 |
600262 |
291825 |
308437 |
292231 |
308031 |
|
2004 |
596961 |
290051 |
306910 |
300745 |
296236 |
A fenti grafikonok mutatják, hogy Bihar megye lakosságszáma (úgy a férfiak, mint a nők szempontjából) 1988-ig egyre nőtt, 1988 után fokozatos csökkenés jellemezte, míg 2004-ben a lakosság száma majdnem annyi volt, mint 1968-ban.
1968-ban lakosság 68,1% falun élt, városon mindössze 31,9%, ez a részarány 2004-re radikálisan megváltozott, ez az első év, hogy a városon élők részaránya nagyobb, mint a falun élőké: 50,3% városon és 49,7% falun él. A város, mint élettér, a XX. század közepétől kezdve, sokkal kedveltebbé vált; a szocializmus idején is a legtöbb munkalehetőség városon volt és nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindenféle szempontból a várost vonzóbb környezetnek állítsák be, mint a rurális településeket. A rendszer bukása után is a város jobb megélhetést biztosított lakósai számára, ezáltal a rurális térségben lakók száma tovább csökkent.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a megyeszékhely lakósságának száma fogyó tendenciát mutat, 1992-höz képest a 2004-es adtaok szerint a lakosság száma 16.506 al csökkent. Az elvándorló lakósok egy olyan másik települést választanak, ahol kedvező munkalehetőségeket és jővőbeli kilátásokat találnak; feltételezésünk szerint a megyeszékhely túlzsúfoltsága is befolyással lehet az elvándorlási szándékra.
A Bihar megyei városok és municípiumok lakosságának változása 1977 és 2004 között
|
Év |
Nagyvárad |
Élesd |
Belényes |
Margitta |
Diófás |
Nagyszalonta |
Vaskohsziklás |
Érmihályfalva |
Vaskoh |
|
1977 |
170531 |
9608 |
9960 |
14589 |
2345 |
19746 |
7794 |
- |
3441 |
|
1992 |
222741 |
10920 |
12353 |
19071 |
2531 |
20660 |
10415 |
10505 |
3337 |
|
2002 |
206614 |
10415 |
10996 |
17291 |
2399 |
18074 |
8637 |
10324 |
2854 |
|
2004 |
206235 |
10677 |
11334 |
17466 |
2567 |
18502 |
9848 |
10570 |
2880 |
A korcsoportok szerinti megoszlás Bihar megyében 1977 és 2003 között
Év
|
Összlakosság |
0-14 |
15-59 |
60-… |
Reprodukciós ráta
|
|
1977 |
633094 |
148925 |
388625 |
95544 |
1,56 |
|
1985 |
653433 |
153241 |
397635 |
102557 |
1,49 |
|
1992 |
638863 |
138984 |
386101 |
113775 |
1,22 |
|
1996 |
628501 |
122986 |
389407 |
116108 |
1,06 |
|
2000 |
620517 |
114066 |
388661 |
117790 |
0,97 |
|
2003 |
600262 |
103244 |
382557 |
114461 |
0,4 |
Az előbbi táblázat alapján megállapítható, hogy a lakosság száma Bihar megyében 1985-től fokozatosan csökken, ami a 0-14 éves lakosság csökkenésének köszönhető, hiszen az ennél idősebbek száma viszonylag stabil. 1977-től, tehát a reprodukciós ráta drasztikusan csökken:1977-ben 1,56 volt, 2003-ban pedig csak 0,4.
A gyermekszám alakulása első sorban azoktól a gazdasági és társadlami tényezőktől függ, amelyek a házaspároknak a gyermekszámra vonatkozó döntéseit, motivációit befolyásolják. Ezek a tényezők nyilvánvalóan nem voltak eléggé kedvezőek az országban.
Bihar megye lakosságának korcsoportokszerinti felosztása
és az
öregedési ráta változása 1977-től 2002-ig
A fenti grafikon azt szemlélteti, hogy a Bihar megye lakossága lassanként elöregedik. A helyzet a községekben a legsúlyosabb, mivel itt az öregedési ráta 2002-re 122,2-re nőtt. A lakosság elöregedését bizonyítják a demográfiai mutatószámok is; míg élveszületési ráta tekintetében a megye a 20. helyet foglalja el, addíg a halálozási ráta tekintetében a 6.-at.
A Bihar megyei községek helyzetét szemlélteti az általunk mintának kiválasztott Bors község helyzete is, ahol az öregedési ráta úgyszintén nagy, 1977-hez képest majdnem duplájára nőtt (132,1), ennek a számnak az alakulása követi a községek helyzetére jellemző változást.
A következő táblázat adatai szerint 1966-hoz képest Bihar megye aktív lakossága 2002-re 30%-al csökkent, ami a férfiak esetében 50.514 személlyel kevesebbet jelent és a nők esetében 44.890-al kevesebbet. A helyzetet az is rosszabítja, hogy az inaktív lakosság 2002-re 1966-hoz képest 42%-al nőtt.
A megye városaiban az aktív lakosság 1966-hoz képest 2002-re 38%-al nőtt – ez pozitív tendenciának tűnhet, de ezt a helyzetet az inaktív lakosság ellensúlyozza, és egyben a helyzetet nagyon lerontja, mivel 82,7%-ra nőtt. Ennek következtében az eltartási ráta 2002-ben 138,8.
A megye falvaiban az aktív lakosság 2002-re 1966-hoz képest 46,5%-al csökkent, az inaktív lakosság pedig 20%-al nőtt – így a helyzet egyre súlyosbodik, az eltartási ráta 178,7 2002-ben, ami majdnem háromszorosa az 1966-os értéknek.
A nyugdíjasok száma majd a duplája az 1990-es évinek. Jelenleg 137 társadalombiztosítási nyugdíjas jut 100 alkalmazottra az 1990-es évi 50-hez viszonyítva.
Bihar megye aktív és inaktív lakosságának megoszlása nem szerint és az eltartási ráta
1966-2002 között
|
Lakosság kategoriái |
1966 |
1977 |
1992 |
2002 |
|
Összlakosság |
586460 |
633094 |
638863 |
600246 |
|
Férfi |
288808 |
312553 |
313450 |
290766 |
|
Nő |
297652 |
320541 |
325413 |
308480 |
|
Aktív lakosság |
328007 |
329551 |
285514 |
232603 |
|
Férfi |
180557 |
175905 |
115897 |
130043 |
|
Nő |
147450 |
153646 |
129617 |
102560 |
|
Inaktív lakosság |
258453 |
303543 |
353349 |
367643 |
|
Férfi |
108251 |
136648 |
157553 |
161723 |
|
Nő |
150202 |
166895 |
165796 |
205920 |
|
Városi összlakosság |
178725 |
238014 |
312533 |
287604 |
|
Férfi |
88026 |
116693 |
152008 |
37769 |
|
Nő |
90699 |
121321 |
160525 |
149835 |
|
Aktív lakosság |
87255 |
118758 |
148177 |
120422 |
|
Férfi |
52742 |
64833 |
78844 |
62642 |
|
Nő |
34513 |
53925 |
69333 |
57780 |
|
Inaktív lakosság |
91470 |
119256 |
164356 |
167182 |
|
Férfi |
35284 |
51860 |
73164 |
75127 |
|
Nő |
56186 |
67396 |
91192 |
92055 |
|
Falusi összlakosság |
407735 |
395080 |
326330 |
312642 |
|
Férfi |
200782 |
195860 |
161442 |
153997 |
|
Nő |
206953 |
199220 |
164888 |
158645 |
|
Aktív lakosság |
240752 |
210793 |
137337 |
112181 |
|
Férfi |
127815 |
111072 |
77053 |
67401 |
|
Nő |
112937 |
99721 |
60284 |
44780 |
|
Inaktív lakosság |
166983 |
184287 |
188993 |
200461 |
|
Férfi |
72967 |
84788 |
84389 |
86596 |
|
Nő |
94016 |
99499 |
104604 |
113865 |
|
Eltartási ráta(%) |
|
|
|
|
|
Összlakosság |
78,8 |
92,1 |
123,8 |
158 |
|
Városi összlakosság |
104,8 |
100,4 |
110,9 |
138,8 |
|
Falusi összlakosság |
69,3 |
87,4 |
137,6 |
178,7 |
A munkanélküliség – bár más megyékhez képest jóval kisebb – nagyobb mértékben érintette a férfi minkaerőt, mert folyamatosan leépültek azok a vállalaltok, amelyek általában férfi munkaerőt alkalmaznak, mint a gépgyártás, kohászat, vegyipar vagy építőipar; ezt bizonyítja a következő táblázat is.
A népesség csökkenéséhez vezet az, hogy 2003-ban már az 1000 lakosra jutó elhalálozások száma 3,3-al nagyobb, mint az élveszületetteké; a természetes szaporulat 2003-ig fokozatosan csökkent és abban az évben az értéke –3,3. A migrációs szaporulat 2003-ra úgyszintén csökkent.
1000 lakosra jutó természetes és migrációs szaporulat száma
Bihar megyében 1968-2003 között
|
Év |
Élveszületettek |
Elhalálozások
|
Természetes szaporulat |
Házasságok |
Válások |
Bevándorlások |
Elvándorlások |
Migrációs szaporulat |
|
1968 |
23,2 |
10,7 |
12,5 |
7,3 |
0,21 |
14,8 |
16,3 |
-1,5 |
|
1978 |
17,6 |
12 |
5,6 |
8,5 |
1,65 |
15,7 |
15,8 |
-0,1 |
|
1988 |
15,1 |
13 |
2,1 |
7 |
1,45 |
8,5 |
8 |
0,5 |
|
1998 |
11 |
13,7 |
-2,7 |
6,2 |
1,06 |
11 |
10,2 |
0,8 |
|
2003 |
10,3 |
13,6 |
-3,3 |
5,9 |
1,22 |
13,4 |
13,2 |
0,2 |
A következő táblázat szerint nyilvánvaló a népesség csökkenése, ami egyaránt tulajdonítható a megnövekedett elhalálozásnak és a nagymértékben lecsökkent gyermekvállalásnak. Alapvetően nehéz a már megtörtént folyamatok utóhatásait teljesen kiküszöbölni. De mégis minden lehetséges eszközzel küzdeni kell annak érdekében, hogy a hullámzások ismétlődéseinek magasságát és mélységét csökkentsük. E téren egyetlen eszköz áll rendelkezésre: a termékenység növelése. Magasabb családonkénti gyermekszám esetén az előttünk álló mélypontot mérsékelni lehet (minimum három gyermek szükséges a népszám növeléséhez). Ha a kisebb nemzedékből több utód származik, akkor a következő évek születési száma sem sűllyed olyan mélyre, mintha a jelenlegi tendencia – a termékenységi irány fokozatos visszaesése – folytatódna.
Bihar megyében a természetes szaporulat élettér szerinti megoszlása 1968-2003 között
|
|
|
Élveszületettek |
|
|
Elhalálozások |
|
|
Természetes szaporulat |
|
|
Év |
Össz |
Város |
Falu |
Össz |
Város |
Falu |
Össz |
Város |
Falu |
|
1968 |
13882 |
4738 |
9144 |
6385 |
1906 |
4479 |
7497 |
2832 |
4665 |
|
1978 |
11218 |
4272 |
6946 |
7645 |
2308 |
5337 |
3573 |
1964 |
1609 |
|
1988 |
10009 |
4467 |
5542 |
8624 |
2915 |
5709 |
1385 |
1552 |
-167 |
|
1998 |
6835 |
2846 |
3989 |
8547 |
3208 |
5339 |
-1712 |
-362 |
-1350 |
|
2003 |
6179 |
2602 |
3577 |
8153 |
3028 |
5125 |
-1974 |
-426 |
-1548 |
Bihar megyében a gyerekhalandóság változása 1998-2003 között
|
|
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
|
1 év alatt |
177 |
224 |
168 |
149 |
125 |
98 |
|
Halva született |
72 |
61 |
57 |
57 |
46 |
50 |
A megyében az alábbi táblázat bizonyítja, hogy a rendszerváltás után a házasságok száma egyre csökken, városokban és falvakban egyaránt. Ez talán a modern világszemléletnek is köszönhető. A válások számának növekedése is aggasztó, hiszen úgy városon, mint falun számuk 1998-hoz képest növekedett. Városon a válások gyakorisága több mint duplája a falvakéhoz képest. Ez valószínű annak tulajdonítható, hogy a rurális térségben, a konzervatívabb szemléletmód miatt, még mindig nagy értéke van a házasságnak, és az elvált egyént „nem nézik jó szemmel”.
Bihar megyében a házasságok és elválások számának változása 1968-2003 között
|
|
|
Házasságok |
|
|
Elválások |
|
|
Év |
Össz |
Város |
Falu |
Össz |
Város |
Falu |
|
1968 |
4363 |
1675 |
2688 |
126 |
79 |
47 |
|
1978 |
5407 |
2508 |
2899 |
1057 |
689 |
368 |
|
1988 |
4652 |
2475 |
2177 |
957 |
638 |
319 |
|
1998 |
3871 |
2112 |
1759 |
663 |
487 |
176 |
|
2003 |
3535 |
2003 |
1532 |
734 |
528 |
206 |
A népesség területi mobilitása egyre jelentősebb szerepet tölt be a népesség demográfiai helyzetének alakulásában. A népesség területi helyváltoztatása növekvő tendenciát mutat. A modernizáció együtt járt a területi mobilitás növekedésével. Míg a premodern korban a vándorlások a népesség egészét magukkal sodorták, a modernkori vándorlás nagyon is szelektív, nem minden csoport vándorol egyforma arányban, hanem a lakosság bizonyos kategóriái hajlamosak, mások meg kevésébé hajlamosak a kivándorlásra. A képzettek kevesebben vándorolnak ki, és ez nem okoz nagy demográfiai változást, azonban a nem-képzettek sokkal nagyobb tömegekben vándorolnak ki és ezeket nem-igazán fogadják szívesen a befogadó ország lakói, mert kisebb munkabérért vállalnak munkákat, beérik kevesebbel, mert az a kevés is sokkal több, mint amit otthon kapnának. A taszítás (push effektus) a kevésbé fejlett országokra, míg a vonzóerő (pull effektus) a fejlett országokra jellemző.
A területi mobilitásnak három tipusa van: a régión belüli (faluról városra vándorlás), egy országon belüli (a kevésbé fejlett régióból a fejlett régióba való vándorlás), országok közötti (a gyengén fejlett országból a fejlett országba).
A falun az időskorú lakosság a domináns, de az utóbbi években megindult egy újabb folyamat: a városból az iparilag inaktív lakosság visszavonul falura. Ez az értékek és mentalitás szempontjából jótékonyan hat a falvakra, mivel azok, akik a városban szocializálódtak, magukkal viszik azt a falura is. Úgyszintén fontos hatást gyakorol a televízió is, mert standardizált információkat közvetít, amely hasonló a nyugat-európai polgárokhoz eljutó információkhoz.
A falu idővel előnyösebbé válik mint lakóhely, a város pedig mint munkahely.
A térbeli népmozgás két altípusa a településen belüli és a települések közötti vándorlás. A települések közötti helyváltoztatás ideiglenes vagy állandó vándorlás, ez utóbbin belül megkülönböztethető az el- és a visszavándorlás. Az ideiglenes vándorlás az ingázás.
Országon belüli migrációs folyamatok Bihar megyében 1973-2003 között
|
|
|
Érkezés |
|
Elmenés |
|
|
Migrációs szaporulat |
|
|
|
Év |
Össz |
Városból |
Faluból |
Össz |
Városba |
Faluba |
Össz |
Városból |
Faluból |
|
1973 |
11424 |
6136 |
5288 |
11395 |
3057 |
8338 |
29 |
3079 |
-3050 |
|
1983 |
7783 |
5680 |
2103 |
7281 |
1591 |
5690 |
502 |
4089 |
-3587 |
|
1993 |
5148 |
2798 |
2350 |
4981 |
1423 |
3558 |
167 |
1375 |
-1208 |
|
2003 |
8032 |
3033 |
4999 |
7920 |
3747 |
4173 |
112 |
-714 |
826 |
A fenti táblázat szerint a Bihar megyei migrációs szaporulat 2003-ban pozitív, értéke 112, amit tulajdonképpen a nagyszámú falusi migrációs szaporulat ad meg, hiszen a városi migrációs szaporulat értéke elég nagy, de negatív. Ez nagy változást jelent 1993-hoz képest, mikor az össz migrációs szaporulat 55-el nagyobb volt 2003-hoz képest, és ekkor a városi migrációs szaporulat volt pozitív és nagyobb, mint a falusi.
A megyén belüli vándorlás legfontosabb jelensége a városi lakosság vándorlása a községek felé. Számottevő például a megyeszékhely népességének kitelepedése a Várad környéki községekbe: Szentandrás, Bors, Bihar, Nagyürögd, Körösgyéres, Szentmárton és Fugyivásárhely felé.
Az emigránsok számának változása Bihar megyében 1973-2003
|
Év |
1973 |
1983 |
1987 |
1988 |
1989 |
1990 |
1991 |
1992 |
1993 |
2003 |
|
Emigránsok száma |
379 |
574 |
930 |
3775 |
2385 |
3011 |
1789 |
1646 |
793 |
425 |
A fenti grafikonból kitűnik, hogy a szocialista rendszer meggyengülésének ideje alatt, és a rendszerváltás után az emigrációk száma Bihar megyében nagyon nagy volt a többi évekhez képest. A ’90-es évek elejétől kezdve az emigránsok száma fokozatosan csökken, 2003-ban már csak 425, de ez úgyszintén elősegíti a megye lakosságának csökkenését.
A társadalmi mobilitás összefügg a gyermekszámmal, mivel elképzelhető, hogy a mobil személy megőrzi származási rétegének termékenységi viselkedését, de az is elképzelhető, hogy teljes mértékben alkalmazkodik az elért társdalami rétegben uralkodó gyermekszámhoz. Másrészt elképzelhető, hogy a társadalmi mobilitásnak ezenkívül speciális hatása is van: például a mobilitás ténye akkora erőfeszítést igényel az egyéntől, családtól, vagy akkora feszültségekkel járhat az új helyzethez való alkalmazkodás, hogy pusztán a mobilitás tényének hatására csökken a termékenység. Olyan speciális hatást sem lehet kizárni, hogy a társadalmi mobilitás a korábbi társadalmi kapcsolatok megszakadásához vagy legalább meggyengüléséhez, elmagányosodáshoz vezet, és a mobil család ezt nagyobb gyermekszámmal ellensúlyozza. Elképzelhető, hogy a család tudatosan vállalja a kisebb gyerekszámot ahhoz, hogy a gyermeke számára a társadalmi felemelkedéshez szükséges anyagi hátteret (örökséget), nevelést biztosíthassa.
Bihar megye lakosságának változása
|
Település |
1948 |
1956 |
1966 |
1977 |
1992 |
2002 |
2004 |
|
Megye összlakosság |
531444 |
574488 |
586460 |
633094 |
638863 |
600246 |
596961 |
|
Városok és municípiumok |
131186 |
166260 |
188539 |
249113 |
312533 |
287604 |
300725 |
|
Nagyvárad |
83991 |
98950 |
122534 |
170531 |
222741 |
206614 |
206235 |
|
Margitta |
8309 |
8722 |
11179 |
14589 |
19071 |
17291 |
17966 |
|
Belényes |
6182 |
6851 |
8744 |
9960 |
12353 |
10996 |
11335 |
|
Nagyszalonta |
14447 |
16276 |
17754 |
19746 |
20660 |
18074 |
18502 |
|
Élesd |
4245 |
5690 |
6371 |
9608 |
10920 |
10415 |
10677 |
|
Diófás |
631 |
9879 |
2768 |
2345 |
2531 |
2399 |
2567 |
|
Vaskohsziklás |
521 |
5874 |
5754 |
7794 |
10415 |
8637 |
8848 |
|
Érmihályfalva |
8977 |
9480 |
9814 |
11099 |
10505 |
10324 |
10570 |
|
Vaskoh |
3883 |
4538 |
3621 |
3441 |
3337 |
2854 |
2880 |
|
Községek |
400258 |
408228 |
397921 |
383981 |
326330 |
312642 |
296236 |
|
Bors |
3494 |
3617 |
3652 |
3941 |
3285 |
3409 |
3351 |
Míg 1948-ban a megye lakosságának csupán 24,68%-a lakott
városban/municipiumban, ez az arány, az évek folyamán, 2004-re 50,37%-ra növekedett.
Összefoglalva: a lakosság 1990-hez viszonyítva 14%-al csökkent (ez 57.000 főt jelent) a következő három ok miatt:
- a negatív természetes szaporulat, a gyermekvállalás csökkenése és a halálozások arányának a növekedése éves szinten 2-2,5 ezer természetes fogyást jelentett, amely az elmúlt években összesen mintegy 22.000 ember veszetségét jelentette.
- a külső migrációs folyamat, az elmúlt években a legális kivándorlók száma megközelítette a 19.000-t
- a fennmaradt 16.000-s fogyás a belső elvándorlás eredménye
A lakosság öregedési folyamat felgyorsult. Míg 11 évvel ezelőtt a 14 év alatti lakosság aránya az összlakossághoz viszonyítva 21,7%, ez jelenlegez már csak 19,3%. Ezzel párhuzamosan nőtt a 60 év felettiek száma és aránya: 17,1%-ról 19,1%-ra.
Megfigyelhető az első házasságot kötők átlagéletkorának növekedése (2,6 évvel) mind a férfiak, mind a nők esetében. A jelenségnek legfőbb oka a megfelelő jövedelem hiányában a lét és a jövő bizonytalanságában keresendő. A fiatalok számára szinte lehetetlen a lakásszerzés.
A nemzőképes korban lévő nők gyermekvállalása csökkenő tendenciát mutat. A tiszta születési ráta a nemzőképes korban lévő nőknél 54‰-ről 39‰-re csökkent.
IV. Bors község helyzete
Bors község Románia nyugati felében, Bihar megye nyugati részén helyezkedik el a magyar-román határ mentén, 12 km-re Nagyvárad megyeszékhelytől. E 60-as nemzetközi főút mentén található. Itt van Románia legnagyobb közúti határátkelőhelye. A község 45 km2 (4368 ha) síkságon fekszik, amelyet átszel a Sebes Körös; négy falut foglal magába: Borsot(községközpontot), Nagyszántót, Kisszántót és Biharszentjánost, amelyek 1950 óta alkotnak egyközséget.
Bors falut 1215-ben említi először a Nagyváradi Regestrum „Burs”-ként, nevét feltételezhetően a honfoglaló Bors vezérről kapta. Biharszentjános határában a Sebes-Körös mellett állt Keresztelő Szent János vitézeinek monostora, melyről a történészek 1190-ből találtak írásos említést. Nagyszántóról az első írásos feljegyzés egy XIII.sz. eleji perben szerepel. Kis- és Nagyszántót hosszú ideig együtt említik. Ekkor egyházilag is együvé tartoztak. Kisszántón 1552-ben 10 jobbágyporta volt. A 2002-as statisztikai adatok szerint a község népessége a következőképpen oszlik meg: Bors: 34,01%, Nagyszántó: 9,50%, Kisszántó: 12,26%, Biharszentjános: 44,23%. A községben a legrosszabb helyzet Nagyszántó faluban van úgy gazdasági, mint a lakosság korösszetételének és számának szempontjából, mivel ez a település egy „zsáktelepülés” (távol van a nemzetközi úttól és nincs továbbút), kevés a beruházó és a fiatal lakosság. Ide általában az alacsony jövedelmű személyek költöznek, ellentétben Borssal és Biharszentjánossal, ahová a jobban szituált egyének költöznek, a polgármester szavai szerint.
A község a Sebes-Körös és a Kis-Körös völgyében, síkságon fekszik. Területén több mesterséges tó van, melyekből kavics és homokkitermelés folyik. A községnek a hegyközi dombokon, Hegyközcsatár határában 325 ha lombhullató erdelye van.
Bors község területe 4368 ha, és 1282 háztartása van, amiből 7 köztulajdonban és 1275 magántulajdonban van. A 2004-es adatok szerint 3430 lakosa van. Ebből 1389 személy alkalmazott, a 2003-as adatok szerint legtöbben az iparban (413), ami 245-el több, mint 2002-ben. A második helyen a szállítás, raktározás és postai szolgáltatások áll (390), ami csupán 1 alkalmazottal több, mint 2002-ben. A harmadik helyen a feldolgozó ipar áll (366 alkalmazott), ami 230 személlyel több, mint 2002-ben. A közelmúltra és a jelenre jellemző az ipari és szolgáltató vállalkozások betelepedése, jelenleg 170 cég (szálloda, cipőgyár, kavics- és homokbányák, bútórkészítő műhelyek, szállítmányozók, üzemanyagtöltő állomások) működik, melyek megközelítőleg 800 munkaerőt foglalkoztatnak. A polgármesteri hivatal nagy hangsúlyt fektet a különböző beruházások megszerzésére. Mint a polgármester mondta, Románia nyugati része egy kicsit kedvezőbb helyzetben van, mint Magyarország a beruházások szempontjából (mivel a beruházók számára ide gazdaságosabb befektetni) és mint Ukrajna (mert ez egy politikailag egy instabil ország), valamint Bulgária (mert ez túl távol van az Európai Uniótól). Mikroelektronikai üzem (a kanadai Celestica) és 25 ha területen Ipari Park épül. A Celestica-beruházás megszerzése gazdasági szempontból nagy előrelépést jelent a község számára, hiszen egy ekkora üzemnek óriási adót kell fizetni, amit falvak fejlesztésére fordítanak. Ez az üzem 4000 embernek fog munkalehetőséget biztosítani. Az Ipari Park 70% EU-s, 20% román állami és 10%-os önrészről adott pénzből jön létre, és ez úgyszintén nagy bevételt jelent majd a községnek, valamint új munkalehetőségek nyílnak.
A község lakósainak nagy része (főként a középkorúak és idősek) fóliasátras zöldségtermesztéssel és értékesítéssel foglalkozik, de mint interjúink során kiderült, nagyon aggasztja őket a bevásárlóközpontok megjelenése, mivel termékeiket már nem tudják úgy értékesíteni, mint régen. E korcsoportoknak nagyrészt csak ez a megélhetési forrásuk, és nagyon nehéz lenne őket új munkalehetőségekhez juttani. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy az Európai Unioban szükséges lesz majd a mezőgazdasági végzettség azok számára, akik ilyen területen akarnak dolgozni. Az idős személyekkel folytatott beszélgetéseink során levontuk azt a következtetést, hogy ők vannak a legnehezebb helyzetben megélhetés szempontjából és kétségbeesést tapasztaltunk részükről a jövőt illetően.
A 2002-es év tavaszától az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával működik a községben a Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda, mely információszolgáltató alaptevékenysége mellett szakmai konferenciák szervezésével, üzleti partnerkedéssel, üzletközvetítéssel, befektetési tanácsadással, pályázatfigyelő és pályázatíró szolgáltatásokkal áll az érdeklődők rendelkezésére.
A község lakásainak 62%-a csatlakozott az ivóvízhálózatra, 35% a földgázhálózatra. Ugyancsak a településfejlettségi mutatókhoz tartozik a burkolt utak aránya, ami 75%.
Mind a négy faluban biztosított a gyermekek oktatása és nevelése. Kis- és Nagyszántón óvoda illetve elemi iskola, míg Borson és Biharszentjánoson óvoda és nyolc- osztályos általános iskola működik, ahol 291 tanulót tartanak nyílván, amiből 153 elemi osztályos és 138 V-VIII osztályos; 35 tanügyi káder van. A borsi Tamási Áron iskolában 2004-től mezőgazdasági szakoktatás indult. Az iskola igazgatónőjével folytatott interjúnk során kiderült, hogy a községben nincsenek analfabéták, csupán egy család nem járatja iskolába a gyerekét, aki ideiglenesen tartózkodik a faluban; nem jellemző az iskolai tanulmányok abbahagyása. Problémát jelent, hogy kevés a községben a szakképzett munkaerő; továbbtanulni legközelebb Nagyváradon van lehetőség, de tanulmányaikat befejezve a fiatalok általában visszajönnek a községbe. A másik nagy probléma a román nyelv elsajátítása, ezért mindig gondot jelent a román kisérettségi, a bukások jelentős része e tantárgy .miatt van. A román nyelv nem megfelelő ismerete nagy hátrányt jelent a munkavállalásban, például az újonnan beindult Celestica-nál ez egy kizáró kritérium volt az alkalmazások során.
A polármester szerint is a képzettség nagyon fontos a munkaerőpiacon való érvényesülésben, ennek érdekében a községben beindult egy AEÁ által létrehozott alapítvány (GRAPS), melynek célja a fiatalokat a munkaerőpiacra bejuttatni.
Az iskolák tevékenységét segíti az „Egykori Iskolámért”- és az „Schola Nostra” Alapítvány. Jelentős szerepet játszanak a helyi ifjúsági szervezetek (IKE, MIDESZ). Borson Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda működik.
A társadalmi élet szervezésében jelentős szerepet játszanak az egyházi, civil és érdekvédelmi szervezetek.
A művelődés szempontjából fontos megemlíteni, hogy jelentős sikereket ért el a Galagonya néptánccsoport és a biharszentjánosi Margaréta menettánccsoport. Július utolsó hétvégéjén rendezik a nagysikerű Községi Napokat; ez nagyon fontos szerepet játszik a helybéliek életében, hiszen interjúink során mindenki szívesen emlékezett rájuk, mivel e rendezvény keretén belül minden korcsoport szórakoztatására gondolnak a szervezők. Ezek mellett hagyományos rendezvényeknek számítanak még a Zsuzsanna napi farsangi bál, a szüreti mulatság, és majális a községi erdőben.
Bors községnek 3 könyvtára van, amiben 16.000 könyvet tartanak számon és 3 postahivatala. A telefonelőfizetések száma évről évre nő: 2000-ben 690, 2001-ben 705, 2002-ben 758, 2003-ban pedig 812 előfizető volt.
2003-ban nagymértékben megnőtt a radió- és televízió előfizetők száma is: míg 2002-ben 442 rádióelőfizető volt, 2003-ra 1247-re nőtt a szám; a televízióra 2002-ben 747-en fizettek elő, 2003-ban pedig 1225-en.
A községnek 2 általános orvosa, 1 fogorvosa és 2 gyógyszerésze van. Két gyógyszertár működik. A polgármesterség alkalmazásában van egy szociális munkás, akinek feladata a beteg, fogyatékos, idős, egyedül maradt emberek gondjainak megoldása. A községben a fő elhalálozási ok szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint rákos megbetegedések. Egészségügyi szempontból említésre méltó problémat jelent a nagymérétkű alkoholizmus. Érdekességként megemlítenénk, hogy interjúink során több ember is kitért a ’80-as évek végi, ’90-es évek eleji öngyilkossági hullámra; olyan is előfordult, hogy 7-en is öngyilkosak lettek egy évben. Szerintunk ezek az esetek az anómiás öngyilkosság kategóriájába sorolhatóak (azonban e feltevésünk semmiféle bizonyítással nem megalapozott).
3559 ha megművelhető földterülete van, aminek a legnagyobb részét kukorica termesztésre használnak (2003-ban 6680t-t termeltek); emellett fontos a búzatermesztés is (2003-ban 1360t-t termeltek).
Sok háziszárnyast tenyésztenek (számuk évről évre nő: 2000-ben 10000, 2001-ben 23000, 2002-ben 33480, 2003-ban 34346), disznót (számuk évről évre évre ugyancsak nő: 2001-ben 2792, 2002-ben 2900, 2003-ban 6175).
A következő négy táblázat szemlélteti, hogy a Bors községhez tartózó falvak mindegyikében 1977-hez képest a lakosság 1992-re lecsökkent. A rendszerváltást megelőző és ezt követő pár évben sokan emigráltak Magyarországra, de a termelő szövetkezetek megszűnésével a földek visszaszolgáltatásának köszönhetően sok ember költözött vissza a községbe; ezekben az években ez volt a a fő munkalehetőség. 2002-ig a helyzet javult, mikor a lakosság a községben 3410-re növekedett, és ez a folyamat pozitív irányba halad, hiszen 2004-re a lakosság száma elérte a 3430 főt. A lélekszám növekedés nem a természetes szaporulatnak a következménye, mivel 2000-ben 24-en születtek és 56-n haltak meg, 2001-ben 24-en születtek és 49-en haltak meg, 2002-ben 25-n születtek és 60-n haltak meg, 2003-ban 29-en születtek és 64-en haltak meg. A lakosság számának növekedése a migrációs folyamatoknak köszönhető, mivel 2000-ben 21-en mentek el és 55-n jöttek, 2001-ben 19-en mentek el és 68-an jöttek, 2002-ben 24-en mentek el és 87-en jöttek, 2003-ban 29-en mentek el és 111-en jöttek. A községbe való jelentős bevándorlás az utóbbi években annak köszönhető a polgármester és a református lelkész szerint, hogy lassan Bors vonzóbbá válik, mint élettér Nagyváradnál, mivel a nagyvárosok lassan túlzsúfolttá és kényelmetlenné válnak, és ezzel szemben Bors gyors fejlődésével egy vonzzó településsé növi ki magát.
A negatív természetes szaporulat az elhalálozások számának nagyfokú növekedésének tulajdonítható, annak ellenére, hogy a születések száma növekszik, de nem olyan nagy mértékben, mint az elhalálozások száma. Az utóbbi két évben nagy hatással volt a gyermekvállalási szándékra az állam által újonnan nyújtott támogatás a kismamák számára. Erről interjúink során is megbizonyosodhattunk, hiszen a véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink nagy részének családjában vagy ismerettségi körében volt olyan kismama, akit kimondottan ez az új törvény ösztönzött gyerekvállalásra. A borsi iskola igazgatónője szerint is ez a törvény jótékony hatással volt a gyerekvállalásra és ezért jók a kilátások a beiskoláztatási szám növelésére a következő években. A polgármester szerint a jobb jövedelmi helyzet jobban befolyásolja a gyermekvállalást; fontos, hogy biztosítani kell a lakosoknak a megfelelő körülményeket. Ezért a fiatalok házasok segítése érdekében, a polgármesteri hivatal megkönnyítette a földterülethez való jutás lehetőségeit. A református lelkész szerint pozitívan hat a lakosság számának változására, hogy a borsi fiatalok általában más településről szereznek párt maguknak (ez a gondolat interjúalanyaink jelentős részénél megjelent), de családot Borson alapítanak, mivel itt jobbak a megélhetési lehetőségek, mint más településeken. Ez a polgármester szerint is egy biztató jel arra, hogy a fiatalok itt jövőt látnak.
A református egyház adatai szerint megfigyelhető, hogy az utolsó 10 évben az elhalálozási átlagéletkor a férfiaknál nem érte el a 60 évet sem, azonban a nőknél ez 70 év felett van.
A lakosság változása korcsoportok és nem szerint Bors községben 1956-tól 1992-ig
|
|
|
|
|
1956 |
|
|
|
|
|
Település |
Összesen |
0-9 |
10-19 |
20-44 |
45-64 |
65-… |
Férfi |
Nő |
|
Bors község |
3617 |
445 |
510 |
1398 |
896 |
1264 |
1739 |
1878 |
|
Bors |
1115 |
127 |
200 |
444 |
254 |
90 |
345 |
570 |
|
Nagyszántó |
629 |
71 |
67 |
222 |
177 |
92 |
301 |
328 |
|
Kisszántó |
526 |
72 |
67 |
185 |
131 |
71 |
253 |
273 |
|
Biharszentjános |
1347 |
175 |
176 |
547 |
334 |
115 |
640 |
707 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
|
Település |
Összesen |
0-9 |
10-19 |
20-44 |
45-64 |
65-… |
Férfi |
Nő |
|
Bors község |
3941 |
647 |
520 |
1380 |
909 |
485 |
1923 |
2018 |
|
Bors |
1318 |
234 |
170 |
496 |
275 |
143 |
644 |
674 |
|
Nagyszántó |
517 |
74 |
52 |
156 |
149 |
86 |
246 |
271 |
|
Kisszántó |
553 |
95 |
75 |
185 |
125 |
73 |
275 |
277 |
|
Biharszentjános |
1553 |
244 |
223 |
543 |
360 |
183 |
757 |
796 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
Település |
Összesen |
0-9 |
10-19 |
20-44 |
45-64 |
65-… |
Férfi |
Nő |
|
Bors község |
3285 |
351 |
479 |
1034 |
911 |
510 |
1558 |
1727 |
|
Bors |
1118 |
113 |
174 |
368 |
312 |
151 |
539 |
579 |
|
Nagyszántó |
311 |
19 |
30 |
54 |
103 |
105 |
139 |
172 |
|
Kisszántó |
403 |
39 |
67 |
128 |
115 |
54 |
199 |
204 |
|
Biharszentjános |
1453 |
180 |
208 |
484 |
381 |
200 |
681 |
772 |
A lakosság korcsoport szerinti
megoszlása 2002-es népszámlálási adatok alapján
Az alábbi két táblázatból kitűnik, hogy 1992-ben Bors község 95% magyar, és mindössze 4% román anyanyelvű lakos. A magyar nemzetiségűek részaránya az évek folyamán egyre csökkent és ezáltal romlott az etnikai összetétel. A 2002-2003-as népszámlálási adatok szerint a magyar nemzetiségű lakosság részaránya már csak 93,10% volt, a román nemzetiségüeké 5,77%-ra nőtt. Interjúink is azt bizonyították, hogy e változás annak tudható be, hogy nagyrészt román nemzetiségű egyének vándorolnak be Borsra.
Bors község lakosságának összetétele nemzetiségük szerint 1966-ban, 1977-ben és 1992-ben
|
Év |
Összlakosság |
Román |
Magyar |
Német |
Zsidó |
Szlovák |
Roma |
Más |
|
1966 |
3652 |
249 |
3393 |
1 |
0 |
0 |
0 |
9 |
|
1977 |
3941 |
280 |
3655 |
2 |
0 |
3 |
0 |
1 |
|
1992 |
3285 |
151 |
3127 |
1 |
0 |
1 |
5 |
0 |
A lakosság összetétele nem, nemzetiség és anyanyelv szerint 2002-2003-as
népszámlálási adatok szerint
A lakosság nagy része református felekezethez tartozik (2726 fő). A román lakosság számának növekedésével nőtt az ortodox felekezethez tartozók száma, 1992-höz képest. A református lelkész szerint csupán a lakosság 30%-ának van kapcsolata a templommal és csupán 10%-a jár rendszeresen templomba.
Bors
község lakosságának összetétele vallási hovatartozás szerint 1992-ben
Bors község lakosságának összetétele
vallási hovatartozás szerint 2002-ben
Bors község inaktív lakossága 2002-ben 1992-höz képest viszonylag stagnál, az aktív lakosság pedig nő. A munkanélküliségi ráta mindössze 0,23% volt 2003-ban. Említésre méltó, hogy relatív kevés lakos kap szociális segélyt (Borsban 4 nő és 5 férfi, Biharszentjánosban 3 nő, Nagyszántóban 2 nő és 2 férfi). Ennek fejében ezek az egyének havonta 72 óra közmunkát végeznek.
Bors aktív és inaktív lakosságának megoszlása 1977-2002 között
|
|
1977 |
|
|
1992 |
|
|
2002 |
|
Összlakosság
|
Aktív l. |
Inaktív l. |
Összlakosság |
Aktív l. |
Inaktív l. |
Összlakosság |
Aktív l. |
Inaktív l. |
|
3941 |
2127 |
1814 |
3285 |
1408 |
1877 |
3410 |
1513 |
1897 |
Mikor az interjúalanyainkat a közbiztonságról kérdeztük, mindenki egyhangúan teljes megelégedését fejezte ki ezzel kapcsolatban.
A községben nemcsak a közbiztonság nagyon jó, hanem az emberek közötti viszony is, nagy általánosságban, ami úgyszintén befolyásoló tényező lehet abból a szempontból, hogy az emberek nem hagyják el a községüket.
A község kimagaslóan gyors és nagyéretű fejlődésében nagyon nagy szerepe van a polgármesternek – ez derült ki interjúink során, mikor a lakósok véleményét kérdeztük a fejlődés okáról.
V. Eredmények, megállapítások
A szocialista rendszer fő célkitüzése az iparosítás volt, hiszen ezt tekintették a modernizáció tetőpontjának. A szocialista vezetők azt akarták elérni, hogy az orzág lakosságát minél jobban megnöveljék, ebben látva a rendszer erejét. A számos új ipari létesítmény városon épült és nagyszámú új munkaerőre volt szükség a munkahelyek betöltésére. Ennek egy részét faluról hozták be, sugallva, hogy a falu értéktelenebb, mint a város, és a városok fejlődésén kell munkálkodni, másrészt azzal teremtettek új munkaerőt, hogy a természetes szaporulatot mesterséges módon próbálták növelni, úgy, hogy tiltották a fogamzásgátlást és az abortuszt, emellett ösztönözésképpen a anyaságvállalást nagy értéknek állították be. Így 1989-ig a lakosság országszerte, természetesen Bihar megyében is nagyon megnőtt.
A rendszerváltás után a helyzet megváltozott: a lakosság száma csökkeni kezdett, csökkent a gyermekvállalás száma, a természetes szaporulat, ugyanakkor nőtt az elöregedési ráta, és az emigrációk száma is Bihar megyében 1988-tól 1992-ig nagyon nagy volt a többi évehez képest, ami akkor a népesség direkt csökkenéséhez vezetett, de hosszú távon is hatással volt, hiszen kevesebb gyerek születhetett, mert általában fiatalok mentek más országokba, akik még családalapítás előtti korban voltak. Az emigráció nagyon meggyorsítja az elöregedési folyamatot.
A lakosság számának csökkenése Bihar megyében 1985-től annak köszönhető, hogy a gyermekvállalás egyre csökkent, a 0-14 éves lakosság száma egyre kevesebb; a reprodukciós ráta drasztikusan csökken, 2003-ban csak 0,4 volt.
Hosszútávon fogyáshoz vezet az is, hogy Bihar megye lakossága lassanként elöregedik. A helyzet a községekben a legsúlyosabb, mivel itt az öregedési ráta 2002-re 122,2-re nőtt. A Bihar megyei községek helyzetét jól szemlélteti az általunk mintának kiválasztott Bors község helyzete is, ahol az öregedési ráta úgyszintén óriási, 1977-hez képest majdnem duplájára nőtt (132,1), ennek a számnak az alakulása követi a községek helyzetére jellemző változást.
Demográfiai szempontból a migráció jelentős mértékben befolyásolja a népesség demográfiai jellemzőjét, ez elsősorban a lakosság korösszetételének megváltozásában érvényesül. Annak, hogy a fiatal nemzedék kapcsolódik be ebbe a folyamatba, következménye, hogy ahonnan sok fiatal vándorol el, ott a lakosság elöregedik, és ha még az idősebb lakosság is odaköltözik, akkor ez még kedvezőtlenebbül befolyásolja a korösszetételt. Ebben a változásban ami a leginkább veszélyes az, hogy az idő előrehaladtával még nehezebb megfordítani a folyamatot. Ha már elér egy kritikus pontot, akkor elkerülhetetlenné válik a lakosság teljes megszünése. Az egyetlen megoldás ilyenkor az, hogy egy új népességet telepítenek oda. Először a korösszetétel változik meg, ezért nagyon kis részarányban van jelen a termékeny korban lévők aránya, s így lecsökken a születések száma. Azok a gyerekek, akik ilyen közösségben születnek már nem látnak az adott településen kilátásokat és kénytelenek nagyobb településekre menni. Egy elöregedő településen nem lehet, illetve nem érdemes fenntartani semmiféle intézményt, csupán egészségügyi és beteg- vagy öreggondozást. Azonban a falusi emberek nem szivesen fogadják az intézményes gomdozás módozatait, és sokkal inkább a falusi közösség szolidaritására próbálnak alapozni, viszont nincs már meg az az emberi erőforrás, aki gondoskodna róluk. Gazdaságilag főleg akkor épülnek le, ha azok a vonzásközpontok, amik a húzóerőt jelentették számukra, azok is leépülnek. A vendégmunka mégis kínál egy kiutat, de ennek a csapdái az ideiglenességben vannak, nagyon megnehezíti a hosszútávú tervezést, bizonytalanná válik, hogy hol fogják berendezni életüket; visszatérnek-e szülőföldjükre; ha igen, akkor milyen lehetőségeik lesznek.
A leépülő helyeken a cigány lakosság számaránya meglehetősen nagy.
Figyelembe véve az adatokat láthatjuk, hogy Bihar megye lakosságszáma (úgy a férfiak, mint a nők szempontjából) 1988-ig egyre nőtt, 1988 után fokozatos csökkenés jellemezte, míg 2004-ben a lakosság száma majdnem annyi volt, mint 1968-ban, tehát hipotézisünk igaznak bizonyult.
VI. Következtetések
Az eddigi tények figyelembevételével romlási tendenciát észlelhetünk a megye lakosságszámával kapcsolatban.
Ha nem következik be változás a lakosságszám csökkenésének korlátozása érdekében, akkor az elöregedés továbbra is nőni fog, ami kimondottan a községek esetében nagyon gyors folyamat, és még a falvak kihalásához is vezethet. A kiöregedés már nyilvánvaló.
Napjaink népességfogyásának megállításához a határozott és átgondolt népesedédi politika kialakítása (pl. Magyarországon részlegesen pozitív hatása csak a magzati élet védelméről 1992-ben elfogadott törvénynek volt, mert valamelyest mérsékelte az abortuszok számát) és érvényesítése mellett társadalmi szemléletváltásra is szükség lenne. A helyzet csak abban az esetben változhat meg, ha sikerül mérsékelni a halandóságot, és ezzel egyidejűleg növelni a gyermekvállalási hajlandóságot úgy, hogy a háromgyermekes családok aránya jelentősen növekedjen. Így lehetséges az egyszerű reprodukciót, illetve az azt meghaladó szintet biztosító családonkénti gyermekszám elérése.