Román-magyar határmenti együttműködés a civil szférában
Fülöp Anetta
Az OPEN GATES projekt története
A projekt lebonyolítói a nagyváradi Albin Alapítvány és a debreceni Forrás Lelki Segítők Egyesülete. Időtartama: 2001 november – 2002 november. Támogatta a Kárpátok Eurorégiója Alapítvány, a határon átívelő együttműködéseket felkaroló programán belül. A projekt a határmenti Bihar és Hajdú-Bihar megyei munkaerőpiac fejlesztését, rugalmasabbá tételét tűzte ki célul, a munkaerőpiac formálásában és felhasználásában résztvevő szereplők közötti információáramlás és kapcsolatteremtés segítését, valamint olyan szakmai kapcsolatok kiépítését és fenntartását, ami minden résztvevő és érdekelt hatékonyságát növelheti.
A határmenti régió munkaerőpiacának szereplőit kívánta bátorítani és támogatni a közös és sajátos problémák, nehézségek felszámolása érdekében. A program főbb célkitűzései a következők voltak:
· Kapcsolatteremtés a romániai és magyarországi állami, üzleti és nonprofit szakintézmények, a munkavállalók és munkaadók között közös konferenciák, tapasztalat- és információcserék szervezése által.
· Egy kétnyelvű weboldal létrehozása, amely szükséges adatokkal szolgál a munkavállalók, munkahelyet keresők, a munkaadók és üzleti befektetők számára.
· A határ mindkét oldalán információs iroda létesítése, a régió munkaerőpiacára vonatkozóan.
2001 novemberében az Albin Alapítvány székhelyén három találkozó zajlott, mely alkalmakon a programban résztvevők szerepeinek, feladatainak pontos meghatározása történt, az első hónapok teendőinek megbeszélése és a magyarországi társszervezettel való szakmai egyeztetés időpontjának meghatározása. Ekkor határoztak az AJOFM-mel és más szervezetekkel való együttműködés kereteiről is. November 15-én, a Bihar megyei Nonprofit Fórum alkalmával, az Albin Alapítvány vezetője bemutatta a projektet, aminek a várakozást meghaladó sikere volt a résztvevők körében.
2001 december 1-én zajlott az első megbeszélés a debreceni Forrás Lelki Segítő Egyesület és az Albin Alapítvány. A projekt rövid távú célkitűzéseit, a lebonyolításra vonatkozó részfeladatok határidejét, a két intézmény anyagi hozzájárulását, a program anyagi erőforrásainak csoportosítását és felhasználását, az információs irodák szolgáltatási körét beszélték meg. Közösen határozták el, hogy ezen irodák szolgáltatási körébe nem tartozik a bele a munkahelykeresés, a munkaközvetítés, hanem csak a munkavállalást érintő jogi- és gazdasági adatok közlése és hozzáférhetőségének biztosítása. Ugyanitt az érdeklődők gazdasági- és jogi tanácsadásban részesülhetnek. 2002 január 15-én Debrecenben folytatódott a megbeszélés a Forrás Lelki Segítő Egyesület, az Albin Alapítvány, a két város egyetemének képviselői, a Bihar megyei AJOFM és a Hajdú-Bihar megyei Munkaerőközpont (H-BMMK) képviselői között. Konkrét, rövid, közép- és hosszú távú célkitűzések fogalmazódtak meg, még egy a projekten is túlnyúló régiós együttműködésre vonatkozóan, valamint olyan információs anyagokat állítottak össze, amely segítette a többi szakmai intézménnyel való együttműködést. Közben sikerült az Albin Alapítvány és az AJOFM között olyan bizalmon alapuló és profizmust feltételező szakmai viszonyt kialakítani, amely nagyban segítette a közös célért való küzdést. Többszörös egyeztetés után sikerült megszervezni egy újabb találkozót az AJOFM és a H-BMMK között. Időközben a projektről tudomást szerző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaerőközpont is jelezte érdeklődését, így az április 19-i nagyváradi találkozón, már ők is részvettek.
A szakmai tapasztalatcsere alkalmával szóba került az állami és nonprofit szféra kapcsolata, a munkavállalásra és munkaadókra vonatkozó kötelezettségek és jogszabályok; a munkanélküliség csökkentését célzó erőfeszítések, a munkaerőpiac felmérésének módozatai. Konkrét elképzelések hangzottak el az információs kiadványokra és weboldalra vonatkozóan. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaerőközpont javaslatára a programot kiterjesztették a magyarországi említett megyére és a romániai Szatmár megyére is, figyelembe véve e két utóbbi szereplő működő szakmai kapcsolatait.
A következő megbeszélés Debrecenben zajlott, a már fentebb említet szereplők, a két ország szakminisztériumi képviseletével kiegészülve, egy a munkaerőpiacra vonatkozó konferencia keretében. Időközben a romániai és magyarországi politikai helyzet is változott (magyarországi választások, a nagyváradi projektben résztvevő, állami intézmények vezetőségének leváltása) és így a konkrét előrehaladás lassú ütemű lett, de egyik fél sem határolódott el a program folytatásától. A Szatmár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség megegyezésre jutott a konkrét lépések és a kapcsolattartó személyek kilétében. Az ezt követő Hajdú-Bihar megyei találkozón pedig a közvetlen szakembergárda kapcsolattartása körvonalazódott, nemcsak a vezetők szintjén. A projekt második célkitűzése érdekében, ami az információs weboldal elkészítésére vonatkozott, elkezdődött a szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és csoportosítása az Albin Alapítvány és a Forrás Egyesület munkatársai által. 2002 januárjától az augusztusi szabadságok kezdetéig tartott a munka, és szeptember elején folytatódott. Az adatbázis létrehozását, az információk begyűjtését és feldolgozását akadályozta a Romániában megváltozott munkajog és a két ország közötti feszültség az erdélyi magyarokat érintő kedvezménytörvény kapcsán. Ennek ellenére 2002 októberében sikerült összeállítani a szórólapokat, de a krónikus papírhiány miatt a nyomda csak 2003 márciusára ígérte az elkészítésüket.
A projekt harmadik célkitűzését – a határ mindkét oldalán egy a munkaerőpiacra vonatkozó információs iroda létrehozása – más-más anyagi forrásokból kívánják támogatni, ami figyelembe véve a partnerszervezetek kapcsolatainak fejlődési sebességét, már csak idő kérdése.
A havonta találkozó partnerszervezetek együttműködése a projekten belül sikeresnek mondható. Végső következtetések az OPEN GATES programra vonatkozóan:
Esettanulmányok
Crest Forrásközpont,
Szatmárnémeti
A Crest – Forrásközpont a demokratikus társadalom egyik eszközeként erősíti a nonprofit szférát. A Hygeia Alapítvány hozta létre a Forrásközpontot 1998-ban, melynek célja a térség nonprofit szervezeteinek létrehozása és informálása, valamint az állami és üzleti szférával való együttműködés lehetőségeinek megteremtése. 4 évig, a Hygeia Alapítvány egy programjaként működött, míg 2002 novemberében saját jogi személyiséggé vált.
Célja:
Az intézmény célcsoportja, mint láthatjuk elsősorban a nonprofit, aztán az állami és nem utolsó sorban az üzleti szféra. Vezérelvük, hogy minden érdekeltnek egyenlő arányban legyen esélye a fejlődését segítő erőforrásokhoz hozzájutni, figyelmen kívül hagyva annak etnikai, vallási, régióbeli vagy politikai hovatartozását.
Az intézmény vezetője dr. Héjja Botond, aki mellett még 25 jogi-, szociológus-, közgazdász-, pszichológus-, informatikai- és orvos- szakember dolgozik. A szervezet 2002 óta saját jogi személyiségként működik, nincsenek alegységei.
Tevékenységi köre sokrétű céljaikat követve nagyon változatos. Beletartozik a különböző célcsoportok menedzselési technikáinak fejlesztése, szervezetek működési hatékonyságának felmérése, gazdasági-, szociológiai- és pszicho-szociális felmérések és kutatások lebonyolítása, a humán munkaerő kiválasztása és fejlesztése, technikai segítségnyújtás az önként jelentkező klienseknek. Ennek érdekében sikerült egy 3000 kötetből és 60 előfizetett folyóiratból álló szakkönyvtárat létrehozniuk. Ugyancsak a kliensek rendelkezésére bocsáthatnak számítógépeket, nyomtatót, faxot, scannert, flippchartot, íráskivetítőt, és Internet hozzáférhetőséget, CD írót stb. Honlap készítést is vállalnak, valamint belföldi és külföldi partnerszervezetek felkutatását és szakmai kapcsolatok kiépítését.
Kliensköre:
A célcsoport rangsorolását felborítva, összesítve inkább állami, csak aztán a nonprofit és utolsóként az üzleti szféra képviselői kérnek segítséget a Cresttől. Ennek oka, hogy míg az állami intézményeknek kötelességük a közjó szolgálása (és ezt előbb-utóbb mindegyik felismeri), addig a nonprofit és üzleti szereplők meghátrálnak általában a kezdeti nehézségek elől, és hosszabb ideig vegetálnak a komoly fejlesztés beindítása előtt. A Crest Forrásközpont 65%-ban pályázati pénzekből tartja fenn magát, a többit pedig főként a szolgáltatások után kapott anyagi juttatások révén teremtik elő. 2002-ben például a bevételeik 78, 46%-a pályázatokból, 15, 76%-a adományokból, 3,28 %-a pedig olyan pályázatokból származik, ahol mint partnerszervezet vettek részt. Csak ezután következtek az adó-visszaigénylésből és az állami támogatásból származó anyagi források. Az állami támogatás alacsony arányának oka nem annyira az állami erőforrások szűkössége, hanem inkább azok kihasználásának gyérsége. Az állami támogatás elfogadása mindig valamilyen kompromisszum kötésével jár, az autonómia részleges vesztésével, ami nem elfogadható az intézmény vezetői számára.
Jövőbeli terveik a szolgáltatásaik folyamatos minőségi fejlesztése, új külföldi és belföldi partnerintézmények felkutatása. A Hans Lindner Alapítvánnyal közösen 12 hónapig tartó számítógép-kezelői tanfolyamot indítanak összesen 80, 18-35 év közötti személy számára, akik Szatmár-, Máramaros- és Szilágy megyéből lesznek kiválasztva, az ottani falvak lakossága közül. Ezt az Európai Unió PHARE 2000 programja támogatja, a települések fejletségének kiegyenlítésére tett kísérletek és a magas munkanélküliségi arány visszaszorítása céljából.
A „TOGHETER” Programon belül 10 magyarországi és 10 romániai nonprofit intézmény partnerségét szeretnék építeni, szociális, gazdasági vagy kulturális területen. Ez a PHARE CBC 2001 és 2002 támogatásával folyik, a régiók közötti és határon átívelő kapcsolatok fejlesztéséért. Érdekes módon a legtöbb magyarországi, partneri viszonyt létesíteni kívánó intézmény román etnikumú személyek által alapított szervezettel kíván együttműködni, a kulturális sokszínűség előnyeit figyelembe véve. Ez csak néhány a folyamatban lévő projektek közül, amiben társ-szervezőkét részt vesz a Crest.
Az intézmény vezetőjével készített interjú során derült ki, hogy esetenként több tíz szervezetnek nyújtanak valamilyen szolgáltatást. A következő romániai és külföldi szervezetekkel állnak szerződéses kapcsolatban: Sequoia Alapítvány, Franciaország;
E-misszió Alapítvány, Magyarország; Megyei Tanfelügyelőség, Szatmár megye; Caritas Szervezet, Szatmárnémeti; Első Nyírségi Regionális Fejlesztési Alapítvány, Magyarország;
Erdélyi Kárpát Egyesület, Szatmárnémeti.
Romániában jelenleg nem létezik egy, az egész nonprofit intézményrendszert átfogó érdekvédelmi szövetség, esetleg a különböző szakterületekre vonatkozóan. A Crest nem tagja egyik érdekvédelmi szövetségnek sem.
Romániában szinte minden nagyvárosban létezik egy a Cresthez hasonló intézmény, amelyekkel programok szervezése terén, és különböző projektek társ-lebonyolítójaként a szatmárnémeti Crest is együttműködik. Lényeges különbség közöttük viszont, hogy a Crest csak azoknak nyújt szolgáltatást, akik megkeresik (nem a szervezet ajánlja fel szolgáltatásait különböző intézményeknek) és a Crest nem használja ki az állam által felkínált támogatási forrásokat, mert ezért cserébe kénytelen lenne lemondani autonómiája egy részéről.
Nova Vitae
Hajléktalan Szálló, Nagyvárad
A Partiumi Keresztény Egyetem két diákja, Gudor Kinga és Ferencz István, 1996-ban egy felmérést készítettek a nagyváradi hajléktalanok számának felmérése érdekében. A hajléktalanok hihetetlenül magas számának ismeretében, egy pályázatot készítettek az Ecclesia Mater Alapítvány neve alatt, melyhez társpályázóként egy másik, a pályázat megnyerését követően kilépő alapítvány is társult. A PHARE SESAM programon belül sikerült annyi pénz nyerniük, hogy beindíthattak egy éjjeli szállást hajléktalanok részére. Az Ecclesia Mater alapítvány pár évig a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől kölcsönzött épületben működött, 1998-tól viszont a Guttemberg utca 8 szám alá költözött.
2001 áprilisától kezdték építeni a hajléktalan szállót, amely 2002 februárjától fogadja lakóit.
A hajléktalan szálló éjjeli menedék stabil címmel nem rendelkező férfiak számára, ahol segítséget kaphatnak hivatalos ügyeik rendezéséhez is. Céljuk a rászorultak reszocializációja.
Az intézmény az Ecclesia Mater Alapítvány berkein belül működik, alegységei nincsenek.
A szálló 70 férőhelyes, de még egyszer sem használták ki teljes kapacitását. Két lakószoba, fürdőszoba, társalgó, iroda, orvosi szoba, beteg szoba és raktár alkotják. Berendezése teljes mértékben külföldi támogatásból származik, és az alapítvány tulajdona. Jelenleg 34 lakója van, akik naponta vacsorát kapnak. Segítségre számíthatnak jogi és hivatalos ügyeik intézésében, valamint munkahelyet is általában az alapítvány munkatársai keresnek nekik.
A klienskör a 18-70 év közötti, általában válást követően hajléktalanná vált, börtönből vagy munkásszállókból kikerült férfiakból áll, akik sok estben alkoholisták. A nincstelenség, kilátástalanság, lelki sérülések és az alacsony önbecsülés jellemzi őket. A társadalom szemében zömében piszkos csavargóknak számítanak, akikben nem lehet megbízni. Valójában, ha kis százalékukra rá is illik első látásra ez a stigma, nagy részük stabil munkavállalásra hajlandó. Néhányan nagy bevásárlóközpontokban dolgoznak, mint takarítók vagy árumozgatók, éjjeli őr, rakodó- és cipőgyári munkás is található közöttük. Egyetlen munkaképtelen férfi van közöttük, aki betegnyugdíjat kap. Sokan munkanélküli vagy szociális segélyre jogosultak. Vannak közöttük alkoholisták, de az éjjeli szállás területén nem fogyaszthatnak alkoholt, és ittas állapotban sem tartózkodhatnak ott. Nagyon ritka körükben a szándékos rongálás és a verekedés, mert a belső szabályzat értelmében az okozott kárt ki kell fizetniük, sorozatos rongálás vagy verekedés esetén pedig eltanácsolják őket az intézményből.
Bekerülésüket megelőzően alapos orvosi vizsgálatra kell jelentkezniük, aminek részét képezi a tüdőröntgen és a vérvizsgálat is. Csak a megfelelő eredményekkel rendelkezők nyerhetnek felvételt a szállásra. Ha valaki fertőző beteg és a kórházból eltanácsolták, akkor a betegszobában tartózkodhat gyógyulásáig. A szállás területén 18 órától reggel 8-ig tartózkodhatnak, kivételt képeznek, akik éjszaka dolgoznak. Naponta 10 ezer lejt kell a szállásért fizetniük. Az eddigi kliensek körülbelül 20%-át sikerült a társadalomba visszavezetni.
Az ellátó személyzethez 2 szociális munkás, az intézmény vezetője (szociális munkás végzettségű), egy könyvelő, két takarítónő és 4 éjjeli őr tartozik. Az alapítvány döntéshozó testületében 11 személy tartozik, akik a statútum értelmében havonta üléseznek, és egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. Az intézmény vezetője pedig döntéshozói joggal bír.
Az intézmény anyagi hátterét részben pályázati pénzekből, részben pedig az önkormányzattól kapják. Romániában ez az egyetlen ilyen típusú nonprofit alapítvány, amelynek a működési költségeit teljes egészében a városi önkormányzat vállalta át. A hajléktalanok étkeztetésére fordított pénzt és a szolgálati autó költségeit pedig az alapítvány teremti elő. A szálló költségvetése évente körülbelül 1 milliárd 100 millió lej. Ebből 100 millió lej folyik be az ottlakók szállásköltségeiből.
Jövőbeli terveik között szerepel egy nőknek épített hasonló éjjeli menedék létrehozása az intézmény telkén, valamint már beígért írországi támogatás összegétől függően műhelyek, kápolna vagy a Velence területén egy fapados éjjeli menedék létrehozása, ahová bárki betérhet.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i irodájához nyújtottak be pályázatot terveik anyagi hátterének előteremtése érdekében.
Az intézmény vezetőjével készített interjú során hangzott el, hogy Romániában nem létezik a szociális intézményeket átfogó érdekvédelmi szövetség, megfelelő jogi háttér hiányában. Ezért a vizsgált alapítvány nem tagja semmiféle érdekvédelmi szövetségnek. A szociális szervezetekre vonatkozó törvények pedig csak a szervezetek működését akadályozzák, segíteni már kevésbé tudják. A 2001-es év elején hozott Kormányrendelet sem hozott változást, ezért minden reményt az ez év június – júliusára ígért törvénybe vetettek a szakemberek. A hajléktalanok például nem jogosultak semmiféle segélyben, mert nincs állandó lakhelyük. (A Nova Vitae lakói a törvény megkerülésével kaphatnak szociális- vagy munkanélküli segélyt.) Szükséges lenne továbbá a hajléktalan szállók lakóinak törvény általi kötelezése a jövedelmük bizonyos százalékának a megtakarítására, hogy esélyük legyen a továbbiakban a társadalomba való visszatéréshez. A társadalmi segítség mellett nekik is hozzá kell járulniuk ezen formában nehéz helyzetük felszámolásához.
A Nova Vitae Hajléktalan Szálló szakmai kapcsolatot tart fenn Bukarest 2 kerületének hajléktalan szállásával, akárcsak a besztercei, a marosvásárhelyi szállásokkal és az Orvosok Határok Nélkül szervezettel. Nincs szakmai kapcsolata azon hajléktalan szállókkal, amelyek semmiféle támogatást nem élveznek a helyi közigazgatási és állami szervektől. Ilyen a szatmárnémeti, kolozsvári, jászvárosi intézmények. Szakmai kapcsolatot sikerült kiépíteni viszont a nagyváradi Szociális Közösségi Adminisztrációs Ügyosztállyal (ASCO), amely az alapítvány címén regisztrálja a rászorulókat, így jogosulttá válhatnak különböző segélyekre.
A nagyváradi Albin Alapítvány az egyének és közösségek értékének hangsúlyozása révén a társadalmi változásokat olyan irányba szeretné befolyásolni, hogy a közösségek tagjai hasznosnak és fontosnak érezhessék magukat ott, ahol élnek. Célja az egyének, csoportok és közösségek támogatása, hogy felismerjék és használják meglévő erőforrásaikat saját fejlődésük érdekében.
Célkitűzése, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak azoknak az egyéneknek, családoknak, csoportoknak és közösségeknek, amelyek pszichológiai, pszichopedagógiai vagy szociális problémákkal küszködnek; támogató keretet és szakmai programokat biztosítani a szociális és humán területen dolgozó szakemberek számára.
Az alapítványt 1996-ban hozták létre szociális szakemberek. Azóta a nagyváradi Iuliu Maniu utca 11. szám alatt működik.
Szervezeti organigrammáját tekintve nincsenek alegységei. A nonprofit intézmény vezető testülete 5 állandó tagból áll:
· elnök
· alelnök
· 3 tag.
A cenzorbizottsága pedig 3 tagot számlál. A munkatársak közül 3 munkakönyvvel van alkalmazva, körülbelül 5-6 szakemberrel egyéni és eseti munkaszerződésben állnak, önkéntesek pedig egész évben vannak, általában 8-9. A munkatársak végzettségük szerint szociális munkások, szociálpedagógusok, pszichopedagógusok és pszichológusok, akik egyéni-, csoport- és családterápiában, közösségfejlesztésben, valamint humán erőforrás menedzsment területen szakosodtak.
Tevékenységi köre mondhatni változatos:
· A Humán Erőforrás Tanácsadó Iroda – azért alakult 1999-ben, mert az alapítvány tagjainak meggyőződése, hogy a szervezetek sorsa elsősorban a rendelkezésére álló humán erőforrás minőségétől függ. Ezért szolgáltatásaikkal szeretnék támogatni a különböző szervezeteket humán politikájuk megszervezésében. Ezen a szolgáltatáson belül az intézmény végez: munkaerő-toborzást- és kiválasztást; humán erőforrás tanácsadást – humán erőforrás fejlesztést (szervezetfejlesztést, munkaerő elemzést és felmérést, szervezeti struktúraelemzést); képzéseket a következő témakörökben: csapatépítés, csapatmunka, kommunikációs készségek fejlesztése, vezetői készségek fejlesztése, konfliktuskezelés.
· A Humán Tanácsadó Központ – 2000-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik pszichológiai és pszichopedagógiai jellegű problémákkal küszködnek. Ezzel egyidőben forrásközpontja is kíván lenni a szociális és humán területen dolgozóknak azáltal, hogy keretet biztosít szakmai programokhoz és tevékenységekhez, szakmai információkat gyűjt és továbbit. A programhoz tartozó tevékenységek és szolgáltatások: tanácsadás egyéni és csoportos formában; családkonzultáció; logopédiai rendelés; pályaválasztási tanácsadás; esetmegbeszélő csoportok; szakmai képzések, work-shop-ok; fórumok, konferenciák szervezése.
· A Közösségfejlesztő Szolgálat – t 1998-ban hozták létre, jelenleg viszont szünetelteti szolgáltatásait. Célja, hogy informáló, kapcsolatszervező munkájával bátorítsa és segítse a vidéki közösségeket abban, hogy saját erőforrásaikra támaszkodva hatékonyan tudják kezelni felmerülő problémáikat. A következő területeken számíthatnak segítségre az érdeklődők: helyi szükséglet és erőforrás feltérképezése; közösségfejlesztő folyamatok facilitálása; közösségi beszélgetések szervezése; információnyújtás, tanácsadás; Civil Akadémia találkozó- és tréningsorozat szervezése.
· A Hídverés – programon belül németországi támogatók és olyan szegény, többszörösen hátrányos helyzetben levő személyek és családok között képeznek hidat, akik Nagyvárad területén élnek, valamint az Érmellék 26 falujában. Támogatást kapnak: jövedelem nélküli, háromnál több gyereket nevelő családok; fogyatékos személyt gondozó családok; vidéki, tehetséges gyerekek, akik nyolcadik osztály után városon tudnak továbbtanulni, de családjuknak az iskolai és utazási költségeik fedezése nagy áldozatot jelent; olyan óvodák és elemi iskolák, ahol hiányos a felszereltség, jól fognak a használt játékok. Ezen akciók helyi támogatója a nagyváradi Szent László Római-katolikus Plébánia, együttműködő partnerünk az Érmelléki Református Egyházmegye.
Hetente körülbelül 24-28 kliensük van, 2001-ben a következő megoszlásban fordultak elő: 81 logopédiai eset volt, 23 egyéni tanácsadás, 11 családterápia, 246 diákhoz jutott el a pályaválasztási tanácsadás, 7 cég igényelt munkaerő kiválasztásban segítséget, 2 szervezetfejlesztési tréninget rendeztek és 2 szeminárium jellegű előadást szerveztek megrendelésre.
Az Albin Alapítvány gazdasági erőforrásainak egy részét sajátos módon szerzi meg. A felsorolt szolgáltatásokért az ügyfeleknek fizetnek, kivéve a Hídverés akció résztvevői. A második legnagyobb hozamú pénzszerzési mód a folyamatos pályázatírás. A harmadik és egyben a legkevesebb jövedelmet biztosító anyagi forrás a cégek és magánszemélyek adományai. A Várad Megyei Jogú Város önkormányzata pedig már három alkalommal támogatta anyagi pályaválasztási programjaikat, melyeknek komoly sikerei vannak a pedagógusok és diákok körében.
2002-ben 738 millió lej bevételük volt, de ennél sokkal többet fektettek be szolgáltatásaik, vagy az alapítvány székhelyéül szolgáló ingatlan korszerűsítésébe, infrastrukturális fejlesztésébe.
A közeljövőben 2 tervüket szeretnék megvalósítani. Egyrészt a pályaválasztási tanácsadást szociálisan hátrányos, munkanélküli 14-25 év közötti fiatalok körében szeretnék bevezetni, társadalmi reintegrációjuk támogatása érdekében. Másrészt egy korai fejlesztést segítő központ beindítását tervezik, logopédus és gyógypedagógus kollégáik szervezésében, amihez hozzátartozna a rászorulók családjának támogatása is.
Az alapítvány munkatársával készített interjú során tudtam meg, hogy munkájuk során több nagyváradi, állami intézménnyel működnek együtt. A legsűrjebben rendezvényekre szóló pályázatok kapcsán, de a Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökséggel és a Megyei Tanfelügyelőséggel esetkezelések közben. Az alapítvány részt vesz minden évben a Bihar Megyei Nonprofit Szervezetek Találkozójának szervezésében. A nemzetközi kapcsolataik zömét személyes szakmai kapcsolatok révén sikerült kiépíteniük. Ketten is magyarországi felsőfokú intézményben képezték tovább magukat, és az ottani szociális intézményekben is érdekelt oktatók, fantáziát látva az Albin működésében, azóta is segítik őket szakmai téren és új kapcsolatok kiépítésében is. Néhány az említett külföldi intézmények közül: a budapesti Kontakt Alapítvány és a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány. A debreceni Forrás Lelki Segítő Egyesülettel és a Kontakt Alapítvánnyal több folyamatban lévő pályázat kapcsán működnek együtt. A romániai és külföldi partnerszervezetek és az Albin Alapítvány között semmiféle anyagi függés nem létezik.
Nagyváradon létrejött a Bihar Megyei Nonprofit Szervezetek Szövetsége, de komoly érdekképviseleti feladatot nem lát el. Az Ifjúsági Szervezetek Láncolatában tagként szerepel az Albin. Erről a tömörülésről érdemes megemlíteni, hogy sikeres összefogás és lobbizás eredményeképpen kiharcolták a városi önkormányzattól, hogy ha már az önkormányzatnak nincs egy külön az ifjúsági problémákkal foglalkozó részlege, akkor az ifjúságot tömörítő szervezeteket anyagilag kiemelten támogatják, ah azok közösségfejlesztő és nevelő feladatot látnak el.
Az Albin Alapítvány egyik létrehozójának terve szerint megalapították a Szociális Szolgáltató Nonprofit Szervezetek Szövetségét, amely szintén nem tudja ellátni az érdekképviseleti szerepét, hiszen minden tagszervezet a saját működésének fenntartásán fáradozik, és kevés idejük marad a szektort érintő közös problémák feltérképezésére és megoldási lehetőségeinek kidolgozására. Az alapítvány tagként szerepel még a Közösségfejlesztésben Aktív Nonprofit Szervezetek Tömörülésében is (Rural Net).
Mint a fentiekben már említettem, nagyobb részt saját bevételeik, és csak utána a pályázati és adományból származó pénzek feltétele a tevékenységük. Anyagi függőség ezért nem jellemzi az intézményt.
Összefoglalás
és javaslatok
A non-profit szférának, érdekei érvényesítéséhez, ebben a korai stádiumában még inkább szüksége van a politika és a polgárok támogatására, hogy már most be tudja tölteni kulcsfontosságú feladatait, szerepét. És, hogy ezt a támogatást meg tudja szerezni és be tudja bizonyítani létfontosságú szerepét, elsősorban olyan szakemberekre van szüksége, akik tevékenységükkel megerősítik a szervezetek hitelességét. A sokrétű, kifele és befele irányuló tevékenységek megvalósítása, összehangolása –többek között- menedzseri ismereteket igényel, intézményenként minimálisan egy, ott dolgozó munkatárstól, vagy a vezetőtől. Hangsúlyoznám ezen belül a humán erőforrással kapcsolatos információk birtoklását, hisz ez egy jól szervezett, hatékony intézmény alapja.
A megfelelően megtervezett munkaerő következtében:
- megnövekedhet a bevétel - pénzügyileg nagyobb stabilitást érhet el a szervezet, így függetlenebb lehet az adományozóktól, ugyanakkor
- ha több a pénz, több projekt valósítható meg, és néhány olyan tevékenység megszervezése mint pl.: munkahelyteremtés, átképzés, továbbképzés, direkt módon hozzájárul a szervezet küldetésének előmozdításához.
- megnövekedhet a fegyelem és a hatékonyság
- erősödhet az adományozókra gyakorolt pozitív hatás – amennyiben a szervezetek jól kezelik magánpénzeiket, ebben az esetben az adományozók szerepe kiegészítő finanszírozóvá alakulhat át.
- megerősödhet az elnökség/kuratórium
- tágulhat a szervezet ismertségi köre
- megnövekedhet az önbizalom
· Megfigyelhető, hogy a szociális nonprofit szervezetek jelentős súllyal képviseltetik magukat a harmadik szektor intézményei között, és arányuk növekvő tendenciát mutat napjainkban is. Mindezek, válaszként jöttek létre egy valós társadalmi szükségletre valamint az a tény is, hogy beindult a 90-es években a szociális munkás képzés országunkban is, hogy szakemberek tevékenykedhessenek a különböző területeken. A szakemberképzés megvalósul(t) tehát, és számos esetben az egyetemekről, főiskolákról kikerülő hallgatók maguk teszik le az alapjait egy-egy öregotthonnak, hajléktalanszállónak, ők lesznek a vezetői, menedzselői ezen szociális intézményeknek, különösen a kezdeti fázisban, amíg az intézmény anyagi helyzete nem engedi meg egy külön, ilyen téren jártas szakember alkalmazását. Ám a fent említett szakemberek ismeretei a menedzselés, a humán erőforrás fejlesztés területein meglehetősen hiányosak, mivel ez nem kapcsolható szorosan egy szociális munkás feladatkörébe. De ezen ismeretek nélkül nem valósíthatóak meg sem a hosszú távú célkitűzések, sem a szervezeti hatékonyság fejlesztése.
Javaslatom tehát a szociális képzésekkel foglalkozó egyetemek, főiskolák felé az lenne, hogy építsék be a tantervükbe és tegyék lehetővé, - azon hallgatók számára, akik hajlandóságot, elhívatottságot éreznek szociális szervezetek létrehozása, vezetése, stb. iránt - a menedzselés, a humán erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányokat.
·
A nonprofit forrásközpontok legeredményesebb és
legtöbbet igénybevett szolgáltatása a civil szervezetek számára nyújtott képzés
és tanácsadás. E szolgáltatást nemcsak civil szervezetek vehetik igénybe, hanem
önkormányzatok illetve a privát szektor képviselői is. A képzési és tanácsadási
tematika a forrásközpontok elsődleges céljából adódik és felöleli a szervezeti
menedzsment valamennyi területét, természetesen az illető szektor
jellegzetességeihez adaptáltan. Eszerint a központok szerepe az, hogy a lelkes,
de hiányos menedzsmenti tudással rendelkező szervezetek képviselőit
hozzásegítsék ahhoz, hogy célkitűzéseiket gyakorlatba is ültessék, képesek
legyenek hosszú távon is fenntartani működésüket. A szervezetek számára
legszükségesebb képzések az általam meglátogatott forrásközpontok szerint, a
stratégiai tervezés, pályázatírási módszertan, projektmenedzsment, humán
erőforrás menedzsment, szervezeti kommunikáció és konfliktuskezelés. Óriási
jelentősége lenne minél több szociális
nonprofit szervezet összekapcsolása ezen forrásközpontokkal, hisz ezen
szervezeteknek egyenesen a civil szféra fejlesztése a célja, és ennek
megvalósítására többnyire képzett szakemberekkel jól felszerelt és
infrastruktúrával is rendelkeznek.
·
A szociális ellátó rendszer fejlesztésének
nélkülözhetetlen összetevője a szociális intézmények megerősítése, de sajnos
ezen a téren is hiányoznak az elmélyült, tudományos igényű tanulmányok. Éppen
azért, mert hiányoznak az alapos leíró kutatások, amelyek meg tudnák alapozni a
civil szféra fejlesztésének stratégiáját, bátorítani kellene ebbe az irányba
haladó szakembereket, segíteni, és értékelni a munkájukat. Ez mindazon civilek,
intézmények, szervezetek, stb. feladata lenne, akik felismerik a harmadik
szektor létfontosságát, és annak fejlődése érdekében teendő lépések szükségességét.
· Magyarországgal összehasonlítva, a romániai nonprofit szervezetek életében sokkal kisebb szerepet játszik az állami szervekkel történő együttműködés. Romániában sokkal kevésbé beszélhetünk olyan partneri viszonyról e területen, mint amilyen egyre inkább kialakulóban van Magyarországon.
Akkor van esély korrekt és a realitásoknak megfelelő törvényeket hozni, ha azokat nem kizárólag állami hivatalnokok készítik el. A politika, szociálpolitikával kapcsolatos ismeretek elsajátítása tehát azért fontos a szociális szervezetek számára, mert ez által válhatnak a kormány partnerei a törvényhozásban, a szociális jellegű törvények előkészítése terén javaslatokkal élhetnek. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy országunkban erre van már példa erre: pár hónappal ezelőtt az 1% -os törvénycikkely alkalmazási előírásaival kapcsolatban előkészítő találkozóra került sor, amelyen reszt vett néhány országos civil szervezet vezetője. Egyszerű és ésszerű javaslatokat tettek kormány felé a civil szervezetek vezetői, melyek megkönnyítik a cikkely gyakorlati alkalmazását.
A diplomáciai ismeretek az önkormányzatokkal, és a többi szervezetekkel való együttműködésekre van pozitív befolyással.
· Valamennyi nonprofit szervezet és szakértő számára a leggyakoribb és legnehezebb kérdés, hogy hogyan lehet stabil finanszírozási forrást biztosítani. Amint az adatokból is kiderül, a romániai harmadik szektor esetében, az állami támogatás nagyon kis részét teszi ki a szervezetek bevételének. Bár a tevékenységekhez szükséges anyagi források legnagyobb részét, mindkét ország esetében, (Hu. 54, 5%. Illetve, Ro. 53, 7%) a saját bevételeik által biztosítják a szervezetek önmaguk számára, Romániában az intézmények bevételének több mint 50%-át a nemzetközi szervezetek biztosítják, tehát nagy a függőség a külföldi támogatásokkal kapcsolatosan. A magyarországi intézmények kevésbé támaszkodnak erre a bevételi forrásra, és ez csökkenő tendenciát mutat.
Véleményem szerint fontos lenne Romániában a nonprofit szervezetekre vonatkozó jogszabályok oly irányú kidolgozása, hogy azok ösztönözzék a támogatást a gazdasági szektor részéről, az adományozást és az önkéntes segítségnyújtást a polgárok részéről, valamint normatív támogatások rendszeres megítélését a kormány illetve önkormányzatok részéről. Ebben az irányban való, egyfajta pozitív elmozdulásnak tanúi lehettünk az idén is, 2004-ben, gondolok itt konkrétan a kormány által elfogadott 1%-os törvényre. Ez a lehetőség tehát adott, az elkövetkezendőkben az a feladat vár a civil szervezetekre, hogy egyrészt megszerezzék a törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információkat, másrészt megtalálják a módját ezen lehetőség minél nagyobb mértékben való népszerűsítésének, és a civilek motiválásának, amely arra ösztönözné őket, hogy éljenek azzal a lehetőségükkel, hogy direkt módon támogathatják az általuk fontosnak tartott szervezetek támogatását.
· A civil szervezetek egyik fő kihívása a saját szakembereinek gyors és hatékony önképzése, önfejlesztése. Ez azért lényeges, mert kevés a felkészülésre fordítható idő, és meglehetősen alacsony a jelenlegi felkészültségi szint az utóbbi években megjelent forrásokkal kapcsolatosan, amelyek kiaknázásánál rendkívül fontos az alapos szakmai felkészültség. Kevés az ezekkel kapcsolatos információ, a szakmai tanácsod adó szakember, nincsenek megbízható, igénybe vehető leírások és adatbázisok a fejlesztési programok számára. Mindenesetre bíztató jelként vehetjük, hogy hazánkban egyre több regionális, helyi és nemzetközi konferenciáról, szakemberképzésről, és hasonló jellegű rendezvényről hallunk, amely azt bizonyítja, hogy a civil szférának nemcsak tudomása van ezekről a lehetőségekről, de tisztában is van a fejlesztési programok fontosságával, sőt erőfeszítéseket is tesz annak érdekében, hogy minél hatékonyabban használhassa ki a számára fennálló lehetőségeket.
· Egy másik fontos feladata a nonprofit intézményeknek, hogy a lehető legnagyobb mértékben népszerűsítsék az önkéntes munkát a társadalom körében.
Bár a román Parlament 2001. április 20-án elfogadta az önkéntességről szóló törvényt, (szemben Magyarországgal, ahol hiányzik az ezzel kapcsolatos törvényi háttér) az önkéntes munkát vállalók aránya országunkban meglehetősen alacsony, akár a magyarországi, akár a nyugati országokhoz viszonyítva.
Meg kell tanulniuk, hogy hogyan adjanak hírt magukról (kiváló eszköz erre pl. a világháló) és kérjék a lakosságot, hogy segítsék a munkájukat. A civilek tudtára adni, hogy mindenképpen megér egy próbálkozást mindez, mert az önkéntes munka révén olyan tudásra, ismeretekre és élményekre tehetnek szert, amit egyébként semmi más módon nem lehet megszerezni.
Mindenképpen végig kell gondolniuk e szervezeteknek, hogy mit fognak tenni azokkal a jelentkező önkéntesekkel, akik besétálnak hozzájuk, és felkínálják a segítségüket. Könnyelműség azt gondolni, hogy az önkéntesekkel való foglalkozás kevesebb energiát és időt igényel, mint a fizetett alkalmazottakkal való bánás. Az önkéntesek munkáját is koordinálni kell, őket is fel kell készíteni, ellenőrizni kell a munkájukat, sőt érdemes pontos munkaköri leírást adni számukra, hogy világosak legyenek a feladatok. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek végiggondolása nélkül nem lehet jól működő önkéntes programot fenntartani, mert az önkéntesek fizetés hiányában nagyon kritikusak tudnak lenni és a motivációjuk megtartása nélkül nem fognak hosszú távon rendelkezésre állni.
Ez az energia befektetés megéri viszont, mert az önkéntesekkel kiegészülve sokkal többet és hatékonyabban tudnak tenni és egész biztos még a rutinmunka is élvezetesebbé válik.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy Magyarországon a nonprofit szektor erőteljes fejlődésének lehettünk tanúi az elmúlt évtizedben – köszönhető ez egyrészt az ország korábbi politikai-gazdasági helyzetének, másrészt a kormány és az állampolgárok korai helyzetfelismerésének, a jelentkező problémákra való gyors és megfelelő reagálásának.
Romániában a korábbi rendszertől örökölt gazdasági–politikai feltételek és közösségi-mentalitásbeli sajátosságok nagymértékben közrejátszanak a civil szféra és azon belül a nonprofit szektor fejletlenségében. A fejlődés folyamata azonban itt is kimutathatóan elindult.
A civil szektor kezdi felismerni, hogy a nonprofit intézmények vezetése, fenntartása olyan, sokoldalúan képzett szakembereket kíván, akik a társadalomtudományok mellet az informatika, a szervezetfejlesztés, a menedzselés stb. területein is jártasak. E felismerések bizonyítékaként könyvelhető el, hogy egyre több azon képzések, rendezvények száma, amelyek a hatékony foglalkoztatás megteremtésének feltételeivel, az emberi erőforrás – gazdálkodás, a szakmai színvonal növelésévelésének kérdéseivel foglalkoznak.
Mindez arra enged következtetni, hogy csupán idő kérdése, mikor ér el a romániai civil szféra arra a szintre, hogy önmagát nyomatékosan képviselve hathatósan befolyásolni tudja a román társadalom kedvező irányú alakulását az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektívájában.