Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány
Erdélyi
magyar civil szféra – 2006
Kisebbségi
és nemzeti sajátosságok, értékek és hiányosságok
-
kutatási jelentés -
Kiss Dénes
Egri István
Tartalom
1. A kutatás leírása
2. Az erdélyi magyar civil
szféra kiterjedtsége
3. A szervezet-alapítások és
jogi bejegyzések alakulása
4. Területi és településtípus-szerinti megoszlás
5. A szervezetek tevékenységei
6. A szervezetek
humán-erőforrás tartalékai
7. Gazdasági
erőforrások
8. A civil szféra integráltsága
9. Következtetések
1. A kutatás leírása
Kutatásunkban az erdélyi magyar civil szféra kérdőíves felmérésére vállalkoztunk. A pályázatunk tárgyát képező kutatási tervben két fázisú kutatást terveztünk, amely a non-profit szervezetek előzetes listájának összeállításából, valamint egy személyes megkereséssel végzett adatfelvételből ált volna. Kutatásunk csupán részleges támogatása miatt (a terv kivitelezéséhez szükséges összegnek alig több mint egy harmada állt rendelkezésünkre) e tervünket némileg módosítani kényszerültünk. E módosítások a lekérdezendő szervezetek körének szűkítését, valamint az adatfelvétel kevésbé költséges változatának alkalmazásához vezettek.
Az eredetileg tervezett személyes megkeresés helyett telefonos lekérdezést alkalmaztunk. A telefonos lekérdezés módszere egy további kompromisszumot eredményezett. Mivel telefonos beszélgetés keretében kevesebb kérdés feltevésére van lehetőség, az eredetileg tervezett vizsgálati kérdéseink körének szűkítésére is szükség volt. Hogy mégis választ kapjunk minden tervezett kérdésünkre, a szervezetek egy szűkebb körére a személyes megkeresést alkalmaztuk, ezek esetében a teljes tervezett kérdőívet lekérdezve. A kompromisszum tehát az eredmények érvényességét érintette: az elemzésünk során megállapított összefüggések egy része csupán a szervezetek egy szűkebb részére érvényes teljes megbízhatósággal, általánosításuk az erdélyi magyar civil szervezetek teljes körére csak némi fenntartással tehető meg.
A lekérdezési módszer megváltozása mellett elkerülhetetlennek bizonyult a lekérdezendő szervezetek körének szűkítése is. Mint ismeretes, az egyes erdélyi régiók illetve megyék magyar civil szervezeteinek kutatottsága eltérő. Megyei szinten a civil szervezetek folyamatos nyilvántartását és kutatását rendszerint a megyei önkormányzatok, illetve más állami intézmények végzik. Érthető módon a magyar civil szervezetekre irányuló figyelem a magyar többségű megyékben nagyobb. A leggyakrabban kutatott non-profit szektora Hargita megyének van, ahol egy részben erre szakosodott megyei költségvetési intézmény (a Hargita Megyei Kulturális Intézet) folyamatosan frissíti a civil szervezetek adatbázisát. Kutatásunk kivitelezhetősége érdekében úgy döntöttünk, hogy Hargita megyét kihagyjuk a kutatott területek közül. E döntésünk melletti fontos érv volt, hogy e megyéből rendelkezésünkre álltak aktualizált adatbázisok, amelyeket egyes kérdések elemzése során felhasználhattunk. A fenti megfontolások alapján kivitelezett kutatás eredményeként egy 826 szervezetet tartalmazó adatbázishoz jutottunk.
2.
Az erdélyi magyar civil szféra kiterjedtsége
A civil szféra kutatásokat rendszerint a jogi személyiséggel is rendelkező non-profit szervezetek körére terjesztik ki. Az erdélyi civil-szféra kutatás gyakorlata ettől eltérve az elemzésbe rendszerint a jogi személyiséggel nem rendelkező, de működésében állandóságot mutató, azaz meglehetősen magas fokon intézményesült csoportosulásokat is bevonja. Ezt a gyakorlatot mi is követtük, így elemzésünk a magyarnak tekinthető[1] alapítványokra, egyesületekre, szövetségekre és jogi személyiséggel nem rendelkező csoportokra terjedt ki. Emellett lehetőséget hagytunk az esetleg ezektől különböző szervezeti forma bejelölésére is, az „egyéb” kategória bevezetésével. A lekérdezett szervezetek százalékos megoszlása a fenti szervezeti formák között az alábbi ábrán látható.
1. ábra.
A lekérdezett szervezeteknek megközelítőleg háromnegyedét a jogi személyiséggel is rendelkező szervezetek alkotják. Mint várható volt, leggyakoribb szervezeti forma az egyesület, a szervezetek 38%-a működik ebben a formában. A 29%-nyi alapítványi formában működő szervezet jelentős része tulajdonképpen szintén egyesület-szerűen működik, az alapítványi forma választása esetükben annak tulajdonítható, hogy a rendszerváltás utáni első évtized változó jogi szabályozásai mellett adminisztratív szempontból előnyösebb volt alapítványt bejegyezni mint egyesületet, így a szervezetek jelentős része ezt a formát választotta. A szervezetek bejegyzésével kapcsolatos jogi szabályozások szigorításával azonban a preferáltabb szervezeti formává az egyesület vált. Amint az alábbi ábrából kiderül, a jelenleg alapítványi formában működő szervezetek 89%-át 2000-ig jegyezték be, az egyesületeknek viszont majdnem fele az utóbbi öt évben került bejegyzésre.
2. ábra. A szervezeti formák arányának változása a
bejegyzés periódusának függvényében.
|
jogi forma |
bejegyzés éve |
|
||
|
1990-1995 |
1996-2000 |
2001-2006 |
|
|
|
alapítvány |
41,9 |
47,1 |
11,0 |
100 |
|
egyesület |
34,1 |
19,8 |
46,1 |
100 |
|
szövetség |
41,7 |
33,3 |
25,0 |
100 |
A jogi személyiséggel nem rendelkező intézmények bevonása a kutatásba egy sajátos problémát vet fel. Ezek az intézmények, különösen ha a pályázati rendszerekbe is próbálnak bekapcsolódni, kénytelenek valamilyen jogi személyiséggel bíró szervezet mellett, azzal együttműködésben, vagy annak keretében működni. Ez az együttműködés kutatásunk szempontjából azért különösen fontos, mert amennyiben a működést segítő jogi keret valamely non-profit szervezet, az illető informálisan működő csoportot nem tekintettük különálló intézménynek. Ezek a csoportok kutatásunkban mint a lekérdezett szervezetek alintézményei jelennek meg, amelyekről csak a vezetőik és elérhetőségük adatait rögzítettük. Arra a kérdésünkre tehát, hogy „Az önök szervezetének vannak olyan alegységei vagy programjai amelyek többé-kevésbé külön intézménynek tekinthetők?” a megkérdezett szervezetek 25,7%-a válaszolt igennel, és összesen 233 alintézménynek minősített csoportról szolgáltak adatokkal.[2] Ezek leggyakrabban valamilyen műhelyszerűen működő csoportok (iskolai, művészeti, kulturális, stb.), illetve valamilyen kiadvány szerkesztőségei, de gyakoriak a tánccsoportok, könyvtárak, szociális gondoskodással foglalkozó csoportok, színjátszó-körök, gyűjtemények (tájházak, emlékházak) kezelésével foglalkozók, stb.
3. ábra. Az alintézmények tevékenységei
|
Tevékenység |
csoportok száma |
|
műhely - iskolai,
művészeti, kulturális |
40 |
|
szerkesztőség |
35 |
|
tánccsoport |
19 |
|
könyvtár |
17 |
|
szociális |
15 |
|
színjátszó kör |
10 |
|
gyűjtemény |
9 |
|
vallási csoport |
6 |
|
zenekar |
4 |
|
dalkör |
3 |
|
irodalmi kör |
2 |
|
egyéb |
73 |
|
Összesen |
233 |
3.
A szervezet-alapítások és jogi bejegyzések alakulása
A szervezetek egy részénél a jogi bejegyzés aktusa az intézményesülés folyamatának egy fázisaként tekinthető. Az informális csoportként megalakuló intézmény tehát idővel formalizálódik, e folyamat egyik fázisának tekinthető a jogi bejegyzés aktusa. A jogi személységgel rendelkezés stabilitást visz egy szervezet életébe, nem utolsó sorban a működéshez szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés könnyítése révén. Míg korábbi kutatásokban az intézményesedés e forgatókönyve dominánsnak bizonyult, mostani adataink alapján azderül ki, hogy a 90-es évek második felével kezdődően az intézményalapításnak ez az útja visszaszorul, e helyett egyre inkább az válik jellemzővé, hogy az alakulás és jogi bejegyzés időpontja egybeesik. Ez minden bizonnyal a szervezet-alapítás könnyebbé válását, kevésbé költséges voltát jelzi.
4. ábra. Az évenként alapított szervezetek alapítása és jogi bejegyzése között eltelt évek átlagos száma. (a táblázatban csak az 1990 után alapított szervezetek szerepelnek)
|
|
adott évben alapított szervezetek száma |
bejegyzésig átlagosan eltelt évek
száma |
|
1990 |
43 |
1,67 |
|
1991 |
21 |
1,05 |
|
1992 |
26 |
0,54 |
|
1993 |
21 |
0,38 |
|
1994 |
17 |
1,06 |
|
1995 |
18 |
2,22 |
|
1996 |
19 |
0,68 |
|
1997 |
20 |
0,05 |
|
1998 |
13 |
0,62 |
|
1999 |
29 |
0,34 |
|
2000 |
26 |
0,23 |
|
2001 |
32 |
0,22 |
|
2002 |
27 |
0,04 |
|
2003 |
10 |
0,20 |
|
2004 |
5 |
0,00 |
|
2005 |
6 |
0,00 |
A 2003-ban végzett kutatás egy másik megállapítása az volt, hogy az erőforrásokhoz jutás mint a jogi státus elnyerésére ösztönző szempont tükröződik a bejegyzések tömörülésében egyes pályáztató intézmények megjelenésének időpontja mögé. Mind a szervezet-alapítások, mind a bejegyzések számának alakulása tekintetében ösztönző tényezőként jelenik meg először az Illyés Közalapítvány létrehozása, majd különösen intenzív szervezet-alapítási hullámot vált ki a magyarországi pályázati források 1998-as kormányváltás utáni átrendeződése. A 2003-as adataink alapján a szervezetalakulások felfele ívelő trendjével kapcsolatban optimista megállapításokat tettünk. Mostani eredményeink e szervezet-alapítási trend fokozatos megtorpanását jelzik: a 2001-es maximum-értékek után a szervezet-alapítások és bejegyzések száma csökkenni kezd, és azóta is folyamatosan csökken. Az alábbi grafikonon az látható hogy jelenleg működő szervezetek mekkora hányadának alapítása és bejegyzése történt egy-egy évben (az 1990 utáni periódusban). Kiderül, hogy az utóbbi három évben kevesebb szervezet alapítására került sor, mint a rendszerváltás utáni bármelyik korábbi évben. A jelenség okaira egyelőre nincsenek magyarázataink.
5. ábra
4.
A szervezetek területi és településtípus-szerinti megoszlás
A szervezetek területi megoszlása, összhangban a korábbi kutatások eredményeivel, nagy területi egyenetlenségeket mutat. Kiugróan nagy arányban csoportosulnak a szervezetek Hargita megyében, valamint Kolozs megyében. E két megye központ-szerepe a magyar szervezetek körében oly erőteljes, hogy ez a non-profit szervezetek telje romániai területi megoszlására is rányomja bélyegét. A román Civil Társadalomért Fejlesztési Alap egy korábbi kutatási beszámolójában e két megye szintén mint az ország legnagyobb szervezet-sűrűséget mutató területei jelennek meg.[3]
6. ábra. A szervezetek megyénkénti százalékos megoszlása
7. ábra.
8. ábra. A szervezetek településtípusok közötti
megoszlása, megyénként (százalékban).
A szervezetek településtípusok közötti megoszlását tekintve kiderül, hogy azok több mint egy harmada (35%-a) falun működik. Ez az arány több mint kétszerese a romániai átlagnak, amely mindössze 14% (7. ábra). Mivel a román illetve magyar népesség megközelítőleg azonos arányban él falun illetve városon, ez az eltérés joggal értelmezhető úgy, mint ami a civil jellegű társulás erőteljesebb jelenlétét jelzi a magyar falusi lakosság körében. Ugyancsak a szervezetek településtípusok közötti megoszlásából derül ki az is, hogy a szervezet-sűrűség szempontjából központ-szerepet betöltő két megye közötti lényes különbség van: míg Kolozs megyében a szervezetek túlnyomó többsége városon (zömmel Kolozsváron) működő szervezet, addig a Hargita megyei szervezetek majdnem fele falun működik. Ez a különbség csak részben magyarázható azzal, hogy Hargita megyében a lakosság nagyobb része él falun, mint Kolozsváron, a különbség oka részben onnan ered, hogy a non-profit szektort integráló funkciót ellátó szervezetek nagyrészt Kolozsvárra tömörülnek. (az integráló szervezetek kérdésére a továbbiakban még visszatérünk).
5. A szervezetek
tevékenységei
Minden non-profit szektor kutatás egyik fő kérdése, hogy az állam/kormányzat és társadalom között közvetítő szerepet játszó, illetve a kormányzattól bizonyos funkciókat átvállaló szervezetek milyen feladatokat látnak el, milyen társadalmi funkciókat töltenek be. Számunkra, mint egy sajátos non-profit szektor, egy kisebbségi társadalom non-profit szektorát elemzők számára a civil-szektor által ellátott feladatok számszerű megragadása és leírása mellett e kérdés azért is kiemelt fontosságú, mert a többségi társadalmak non-profit szektorával való összehasonlítás révén következtetéseket vonhatunk le a kisebbségi társadalom egészének működési sajátosságaira nézve is. E célból a szervezetek tevékenységterület szerinti megoszlását összehasonlítjuk a romániai illetve magyarországi non-profit szektorok tevékenység-profiljával.
A tevékenység szerinti egyszerű megoszlást nézve mindenekelőtt a kulturális profilú szervezetek kiugróan magas aránya állapítható meg (42%). E sajátosságot korábbi kutatások is kimutatták, magyarázatként a kisebbségi civil szektornak a kisebbségi kultúra és identitás fenntartásában betöltött kiemelkedő szerepében látták. A kulturális szervezetek kategóriáját sorrendben a valamilyen szociális gondoskodással foglalkozó szervezetek (10%), az oktatási feladatokat illetve azokat segítő szervezetek (9%), a valamilyen gazdaság- , település- vagy közösségfejlesztési feladatot végző szervezetek (7%), a vallási illetve sport-szabadidős egyesületek (6-6%) követik. A környezetvédelemmel foglalkozik az összes szervezetek 4%-a, 10% viszont egyik felsorolt kategóriába sem volt besorolható.
9. ábra
A román – magyar – erdélyi-magyar összehasonlítás érdekében a használt kategóriákat oly módon vontuk össze, hogy azok megegyezzenek a non-profit szervezetek nemzetközi klasszifikációjával (ismert megnevezéssel az ICNPO – International Classification of Non-Profit Organizations klasszifikációval). Az alkalmazott kérdőívben ugyanis, a magyarországi gyakorlatból kiindulva, egy részletesebb bontást használtunk. Az összevonás során a sport- és szabadidős szervezetek a kulturális szervezetek kategóriáját bővítették. Az összehasonlításból kiderült, hogy a kulturális profilú szervezetek felülreprezentáltsága az országok közti viszonylatban is kimagasló, arányuk a magyarországi kulturális szervezetek arányánál 8%-al, a románokénál 25%-al magasabb. A kulturális szervezetek mellett szintén kivételesen magasnak tekinthető az egyházi szervezetek aránya: az erdélyi 6,2%-hoz képest a román és magyarországi non-profit szektornak ezek egyaránt kevesebb mint 3%-át képezik. Az egyházi szervezetek felülreprezentáltsága feltehetően szintén az egyházaknak a kisebbségi társadalomban betöltött kiemelkedő fontosságú szerepével van kapcsolatban.
10. ábra. A non-profit szektor tevékenységterület szerinti szerkezete Erdélyben, Romániában illetve Magyarországon
|
Az erdélyi non-profit
szektorban… |
|
Erdélyi magyar |
Románia |
Magyarország |
|
magasabb jelenléti arány |
kultúra, közművelődés |
48,0 |
22,5 |
39,9 |
|
egyházi |
6,2 |
2,9 |
2,7 |
|
|
a két országban levő
arányok közötti jelenléti arány |
egészségügy |
1,4 |
8,8 |
4,6 |
|
szociális |
11,7 |
18,0 |
8,6 |
|
|
környezetvédelem |
3,6 |
7,1 |
2,4 |
|
|
gazdaság- település és
közösségfejlesztés |
7,2 |
6,0 |
7,6 |
|
|
alacsonyabb jelenléti arány |
Oktatás, kutatás |
8,6 |
16,4 |
16,5 |
|
gazdasági-szakmai szövetség |
1,7 |
5,0 |
7,8 |
|
|
érdekvédelem és képviselet,
politika |
1,5 |
8,9 |
1,3 |
|
|
adományosztás és közvetítés |
0,2 |
1,7 |
1,5 |
|
|
nemzetközi kapcsolatok |
0,2 |
2,7 |
1,4 |
|
|
|
egyéb |
9,7 |
0,0 |
5,7 |
|
|
Összesen |
100,0 |
100,0 |
100 |
A kulturális és vallási szervezetek kivételes gyakorisága mellett az összehasonlításból kiderül továbbá, hogy olyan tevékenységterületű szervezetek esetében, amelyek a két országban lényegesen eltérő arányban működnek, a megfelelő erdélyi magyar szervezetek aránya a két ország non-profit szektorában talált arányok között helyezkedik el. A két ország non-profit szektorának tevékenység szerinti szerkezetében ilyen lényeges eltérésként kiemelhetők az egészségügyi szervezetek, melyek aránya Romániában a magyarországinak kétszerese, a szociális szervezeteké, amelyek aránya Romániában a magyarországinak szintén több mint kétszerese, valamint a környezetvédő szervezetek. A gazdaság-, település- és közösségfejlesztő szervezetek aránya Magyarországon magasabb. Mind a négy esetben az erdélyi magyar szervezetek körében talált arány az előbbi értékek között található. Ez esetben tehát úgy tűnik, mintha az erdélyi szervezettípusokat elterjedését a két országos non-profit szektorra jellemző szervezeti minták befolyásolnák. (E hipotézis-értékű megállapításunk nem teljesen alaptalan, korábbi elemzésekből például kiderült, hogy a településfejlesztési egyesületek bizonyos típusai magyarországi közvetítéssel jelentek meg Erdélyben.[4])
Egy további tevékenység-csoport esetében erdélyi magyar jellegzetességként az illető típusú szervezetek feltűnően kisebb mértékű léte, vagy szinte teljes hiánya figyelhető meg. Így az oktatással-kutatással foglalkozó szervezetek arány alig éri el a felét a két országos értéknek (8% a romániai illetve magyarországi 16%-al szemben), és ugyanez mondható el a gazdasági-szakmai szövetségekről is. Az érdekvédelmi és képviseleti szervezetek aránya magyarországi értékhez hasonlóan marad el messze azok romániai arányához képest: míg Romániában ezek a szervezetek 8,9%-át képezik, Magyarországon csupán 1,3%-át, Erdélyben 1,5%-át). Az adományosztó és közvetítő szervezetek, valamint a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek, amelyek a két országos non-profit szektorban is igen allacsony arányban vannak jelen, az erdélyi magyar civil szektorban szinte egyáltalán nem jelennek meg.
Meg kell említenünk a fentiekben tárgyalt kategóriákon kívüli, az „egyéb tevékenység” kategóriába került szervezeteket is. E kategória fedi a szóban forgó non-profit szektorok olyan sajátos profilú szervezeteit, amelyek a nemzetközi kategóriarendszerbe nem sorolhatók be. Az ide sorolt szervezeteket a magyarországi és az erdélyi magyar szervezetek esetében ismerjük. Ezekre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy az egyéb kategória mást fed Erdély és mást Magyarország esetében. Erdélyben ezt elsősorban az ifjúsági szervezetek alkotják, amely kategória Magyarországon nem jelenik meg, ehelyett itt a polgárvédelemmel-, közbiztonság-védelemmel- foglalkozó illetve politikai szervezetek alkotják az egyéb kategóriát. Végül pedig arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a kulturális-szabadidős-sport kategória összevonása is a két ország non-profit szektora közötti jelentős különbséget takar el: a sport-egyesületek Erdélyben lényegesen kisebb számban működnek a Magyarországiakhoz képest (6,0% illetve 13,2%).
.
A szervezetek tevékenységterületével kapcsolatban még két további összefüggésre térünk ki, a tevékenységterületek és szervezeti forma kapcsolatára, valamint az tevékenységek és településtípus kapcsolatára. A különböző tevékenységű szervezetekre esetenként kimutathatóan más szervezeti forma jellemző. Így például megállapítható, hogy az egészségügyi-, oktatási-kutatási- valamint szociális szervezetekre a jogilag is létező szervezeti formák a jellemzőek, azok közül is kiemelkedően az alapítványi forma: az egészségügyi szervezetek majd két harmada, az oktatási-kutatási illetve szociális szervezetek majd fele alapítványi formában működik. Az egyesületi forma a környezetvédő szervezetek körében a legelterjedtebb, majd a kulturális és gazdaság-település- és közösség-fejlesztő szervezetek körében. A jogi személyiség nélküli formában működés a sport- és szabadidős egyesületekre, érdekvédelmi szervezetekre, és mindenekelőtt a vallási szervezetekre jellemző (ez utóbbiak esetében minden bizonnyal az egyházak nyújtotta stabil szervezeti keret az, amely a formalizálódást szükségtelenné, vagy legalábbis kevésbé fontossá teszi).
11. ábra. A különböző tevékenységű szervezetek szervezeti forma szerinti százalékos megoszlása.
|
|
N |
alapítvány |
egyesület |
szövetség |
nem bejegyzett |
egyéb |
NT / NV |
Összesen |
|
kultúra, közművelődés |
232 |
25 |
45,3 |
5,2 |
12,5 |
8,6 |
3,4 |
100 |
|
sport, szabadidő |
10 |
10 |
30 |
20 |
40 |
0 |
0 |
100 |
|
Oktatás, kutatás |
59 |
47,5 |
30,5 |
8,5 |
5,1 |
6,8 |
1,7 |
100 |
|
egészségügy |
11 |
63,6 |
27,3 |
0,0 |
9,1 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
szociális |
56 |
48,2 |
33,9 |
5,4 |
8,9 |
1,8 |
1,8 |
100 |
|
környezetvédelem |
13 |
23,1 |
61,5 |
0,0 |
7,7 |
7,7 |
0,0 |
100 |
|
gazdaság- település és
közösségfejlesztés |
17 |
29,4 |
47,1 |
5,9 |
5,9 |
11,8 |
0,0 |
100 |
|
érdekvédelem és képviselet,
politika |
12 |
25,0 |
33,3 |
8,3 |
25,0 |
8,3 |
0,0 |
100 |
|
adományosztás és közvetítés |
2 |
100,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
nemzetközi kapcsolatok |
2 |
0,0 |
50,0 |
0,0 |
0,0 |
50,0 |
0,0 |
100 |
|
egyházi |
48 |
6,3 |
6,3 |
4,2 |
66,7 |
14,6 |
2,1 |
100 |
|
gazdasági-szakmai szövetség |
14 |
28,6 |
57,1 |
7,1 |
7,1 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
egyéb |
17 |
23,5 |
58,8 |
0,0 |
0,0 |
11,8 |
0% |
100 |
|
Összesen |
493 |
29,4 |
38,5 |
5,5 |
16,2 |
7,9 |
2,4 |
100 |
A különböző tevékenységű szervezetek településtípus szerinti megoszlásából arra a kérdésre kapunk választ, hogy mely tevékenységek zajlanak jellemző módon városon illetve melyek falun. Az eredmények alapján e tekintetben megállapítható, hogy az oktatással-kutatással foglalkozó szervezetek jellemzően városi szervezetek, és a szociális intézmények is inkább városon fordulnak elő mint falvakban. Ezzel szemben a gazdasági-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek inkább falvakon működnek.
12. ábra. A szervezetek tevékenységeinek településtípusok szerinti százalékos megoszlása.
Fő tevékenység |
város |
falu |
Összesen |
|
kultúra, közművelődés |
40,7 |
44,0 |
41,8 |
|
sport, szabadidő |
6,9 |
4,3 |
6,0 |
|
Oktatás, kutatás |
11,6 |
3,2 |
8,6 |
|
egészségügy |
1,9 |
0,4 |
1,4 |
|
szociális |
13,3 |
8,9 |
11,7 |
|
környezetvédelem |
3,9 |
3,2 |
3,6 |
|
gazdaság- település és
közösségfejlesztés |
3,9 |
13,5 |
7,2 |
|
érdekvédelem és képviselet,
politika |
2,1 |
0,4 |
1,5 |
|
adományosztás és közvetítés |
0,2 |
0,4 |
0,2 |
|
nemzetközi kapcsolatok |
0,0 |
0,7 |
0,2 |
|
egyházi |
5,8 |
6,7 |
6,1 |
|
gazdasági-szakmai szövetség |
2,3 |
0,7 |
1,7 |
|
egyéb |
7,5 |
13,8 |
9,7 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
6.
A szervezetek humán-erőforrás tartalékai
A vizsgált szervezetek humán-erőforrás ellátottságát az alkalmazottak és az önkéntesek számával, valamint a szervezetekben tevékenykedők életkora segítségével próbáltuk megragadni. Az e téren mutatkozó tendenciák megragadása érdekében az alkalmazottak számát a 2003-as kutatás eredményeivel vetettük össze.
13. ábra. A szervezetek alkalmazottainak száma jelenleg
illteve 2003-ban
|
|
2006 |
2003 |
|
nincs
alkalmazottaja |
72,2 |
77,3 |
|
legalább 1 alkalmazottja van |
27,8 |
22,7 |
|
1 alkalmazott |
8,2 |
7,4 |
|
2 alkalmazott |
4,5 |
2,8 |
|
3 alkalmazott |
1,6 |
2,0 |
|
4 alkalmazott |
1,9 |
1,2 |
|
5 alkalmazott |
1,2 |
1,2 |
|
6 - 20 alkalmazott |
7,8 |
5,1 |
|
20 - nál több alkalmazott |
2,7 |
2,3 |
|
Összesen |
100 |
100 |
A két adatsor összehasonlításából megállapítható, hogy a szervezetek humán-erőforrással való ellátottsága a két kutatás közötti három év folyamán javult: míg 2003-ban a szervezetek csupán 22,7%-a rendelkezett valamilyen alkalmazottal, jelenleg 27,8%-uknak van alkalmazottja. Elsősorban az egy vagy két alkalmazottat foglalkoztató szervezetek aránya nőtt. (13. ábra) Az összes foglalkoztatottak 77,3%-a teljes állású, 22,7%-uk részmunkaidős.
Az alkalmazottak foglalkoztatása változó a különböző tevékenységű szervezetek esetében. Legnagyobb arányban az egészségügyi szervezetek foglalkoztatnak alkalmazottakat. A kis számban működő adományosztó, nemzetközi kapcsolat-építőssel foglalkozó és gazdasági-szakmai szövetségek szintén alkalmazottakkal működnek. Ezeket az oktatással-kutatással illetve szociális gondoskodással, valamint a különböző fejlesztéssel foglalkozó szerveztek követik az alkalmazottak számát illetően. Átlagosan a legtöbb alkalmazottat a szociális szervezetek foglalkoztatják (az átlag azonban esetükben fedi a legnagyobb eltéréseket).
14. ábra. Az alkalmazottak száma és az átlagosan foglalkoztatott alkalmazottak száma, a szervezetek tevékenysége szerint.
|
|
Nincs alkalmazottja |
Van legalább egy alkalmazottja |
Alkalmazottak átlagos száma |
standard szórás |
|
kultúra,
közművelődés |
78,4 |
21,6 |
5 |
8,82 |
|
sport, szabadidő |
90,0 |
10,0 |
3 |
, |
|
Oktatás, kutatás |
59,3 |
40,7 |
8 |
8,17 |
|
egészségügy |
36,4 |
63,6 |
10 |
15,71 |
|
szociális |
60,7 |
39,3 |
21 |
43,90 |
|
környezetvédelem |
69,2 |
30,8 |
7 |
2,38 |
|
gazdaság-
település és közösségfejlesztés |
63,2 |
36,8 |
10 |
11,46 |
|
érdekvédelem és
képviselet, politika |
91,7 |
8,3 |
3 |
, |
|
adományosztás és
közvetítés |
50,0 |
50,0 |
1 |
, |
|
nemzetközi
kapcsolatok |
50,0 |
50,0 |
1 |
, |
|
egyházi |
79,6 |
20,4 |
11 |
19,37 |
|
gazdasági-szakmai
szövetség |
50,0 |
50,0 |
4 |
4,00 |
|
egyéb |
82,4 |
17,6 |
1 |
0,00 |
|
Összesen |
72,2 |
27,8 |
9 |
20,26 |
Az alkalmazottak mellett az önkéntesek sikeres bevonása is a szervezetek humánerőforrás-ellátottságának egyik mutatója. Önkéntesek a szervezetek csupán 5,8%-ában nem tevékenykedni. Ehelyett inkább nagy számú önkéntes bevonása a jellemző: a szervezetek több mint 60%-a 20 fölötti önkéntessel működik.
15. ábra. Az
önkéntesek száma a szervezetekben.
|
Önkéntesek
száma |
% |
|
0 |
5,8 |
|
1 |
2,1 |
|
2 |
5,0 |
|
3 |
5,6 |
|
4 |
6,2 |
|
5 |
8,1 |
|
6 - 20 között |
40,8 |
|
21-100 között |
23,2 |
|
100-nál több |
3,3 |
|
Összesen |
100 |
Szervezetekben tevékenykedők döntő többségben középkorúak és fiatalok. Mindössze 7,4%-uk képez az idősek tevékenysége számára keretet.
16. ábra. A
szervezetekben tevékenykedők életkora
|
|
esetszám |
% |
|
serdülők |
16 |
3,1 |
|
fiatalok |
191 |
37,0 |
|
középkorúak |
231 |
44,8 |
|
idősek |
38 |
7,4 |
|
Nincs válasz |
40 |
7,8 |
|
Összesen |
516 |
100 |
7. Gazdasági erőforrások
A szervezetek gazdasági erőforrásait bevételeik nagyságrendje valamint típusai alapján elemezzük. A 2005-ös pénzügyi évben a vizsgált szervezetek 18%-ának nem volt egyáltalán bevétele (17. ábra). Kevesebb mint 10 millió lej (azaz 285 euró) bevétellel rendelkezett ezen év alatt a szervezetek 22%-a, 10 és 100 millió lej között (285 – 2850 euró) közötti bevétele 24%-nak, 2850 – 28500 euró között 19% és 6% költségvetése haladta meg a 28500 eurónak megfelelő 1 milliárd lejt. A 2003-as kutatás során a szervezetek éves bevételére vonatkozó adatokat mostani eredményeinkkel összevetve úgy tűnik, kis mértékben csökkent a pénzforgalom nélkül működő szervezetek aránya, ugyanakkor a nagyobb bevételekkel rendelkező szervezetek aránya is csökkent.
A bevételhez jutás szempontjából nem mellékes a szervezeti forma, különösen a jogi személyiséggel rendelkezés: a be nem jegyzett szervezetek felének egyáltalán nem volt bevétele, további egyharmadának pedig minimális, 10 millió régi lej alatti bevétele volt (18. ábra). A jogi személyiséggel is rendelkező szervezetek közül legnagyobb bevételeik az alapítványoknak voltak.
17. ábra
18. ábra
|
|
nem volt bevételük |
10 millió alatt |
10 - 100 millió között |
100 millió – 1 milliárd között |
1 milliárd fölött |
Nem tudja, nem válaszol |
Összesen |
|
alapítvány |
10,5 |
16,8 |
25,9 |
24,5 |
10,5 |
11,9 |
100 |
|
egyesület |
10,6 |
21,8 |
29,3 |
22,3 |
5,3 |
10,6 |
100 |
|
szövetség |
6,9 |
27,6 |
20,7 |
24,1 |
6,9 |
13,8 |
100 |
|
nem bejegyzett |
50,0 |
33,8 |
10,0 |
1,3 |
|
5,0 |
100 |
|
egyéb |
27,8 |
25,0 |
19,4 |
16,7 |
5,6 |
5,6 |
100 |
A bevételek mértéke a szervezetek tevékenység szerinti típusaival is kapcsolatban vannak. A legnagyobb bevételek a szociális és az oktatási-kutatási szervezetek esetében fordulnak elő. Bár egy nagyságrenddel kisebb kategóriában, de az átlagnál jelentősebb bevételekkel találkoztunk a környezetvédelemmel illetve különböző fejlesztésekkel foglalkozó szervezeteknél. E kategóriában azonban a legnagyobb bevételekkel a gazdasági-szakmai szövetségek rendelkeznek. A semmilyen bevétellel nem rendelkező szervezetek (a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozók mellett, amelyekre vonatkozóan az alacsony esetszám miatt óvakodunk megállapítások tételétől) az egyházi szervezetek, a sport- és szabadidős egyesületek valamint a kulturális szervezetek találhatók.
19. ábra
|
|
nem volt bevételük |
10 millió alatt |
10 - 100 millió között |
100 millió - 1 milliárd között |
1 milliárd fölött |
Nem tudja, nem válaszol
|
Össze- sen |
|
kultúra, közművelődés |
22,0 |
22,4 |
25,4 |
16,4 |
3,0 |
10,8 |
100 |
|
sport, szabadidő |
30,0 |
30,0 |
20,0 |
20,0 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
Oktatás, kutatás |
10,2 |
16,9 |
22,0 |
23,7 |
11,9 |
15,3 |
100 |
|
egészségügy |
9,1 |
18,2 |
27,3 |
18,2 |
0,0 |
27,3 |
100 |
|
szociális |
5,7 |
18,9 |
28,3 |
18,9 |
13,2 |
15,1 |
100 |
|
környezetvédelem |
8,3 |
16,7 |
33,3 |
33,3 |
0,0 |
8,3 |
100 |
|
gazdaság- település- és
közösségfejlesztés |
11,8 |
29,4 |
23,5 |
29,4 |
5,9 |
0,0 |
100 |
|
érdekvédelem és képviselet,
politika |
16,7 |
41,7 |
8,3 |
16,7 |
8,3 |
8,3 |
100 |
|
adományosztás és közvetítés |
0,0 |
50,0 |
0,0 |
50,0 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
nemzetközi kapcsolatok |
50,0 |
0,0 |
50,0 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
100 |
|
egyházi |
40,8 |
30,6 |
12,2 |
8,2 |
6,1 |
2,0 |
100 |
|
gazdasági-szakmai szövetség |
7,1 |
0,0 |
7,1 |
71,4 |
7,1 |
7,1 |
100 |
|
egyéb |
0,0 |
29,4 |
47,1 |
11,8 |
11,8 |
0,0 |
100 |
A bevételek mértéke mellett a bevételi források típusai is fontos információt képeznek a szervezetek gazdasági erőforrásai tekintetében. A különböző lehetséges bevételi források közül a korábbi adatfelvételek során valamelyes fontosságúnak bizonyultakat soroltuk fel, a válaszok pedig arra vonatkoztak, hogy az illető forrás-típusból származtak e a kérdezett szervezetnek bevételei. A leggyakrabban előforduló bevételi forrás a hazai pályázati úton elnyert támogatások, a szervezetek majdnem fele (44,8%-a) hozzájutott ilyen forráshoz. Ezt a szponzorálásként kapott támogatások követik: anélkül hogy a szponzor-támogatás származási országát megjelöltük volna (azt feltételezve hogy ezek nagyrész hazaiak) a szervezetek 37,8%-a említette ezt a bevételi forrást.
A szponzorálásokat a magyarországi pályázati támogatások követik, ilyen támogatásokhoz a szervezetek valamivel több mint egy harmada jutott hozzá, és majdnem ugyanekkora gyakorisággal említik a kérdezettek a hazai magánszemélyek adományaként kapott bevételeket. A magyarországi és más külföldi származású adományként kapott támogatások azonban lényegesen ritkábba fordulnak elő (9,7%).
Az adófizetők 1%-os felajánlásában a szervezetek egy negyede részesült. A felsorolt forrástípusok közül legritkábban a saját gazdasági tevékenységekből származó bevételeket említik.
20. ábra. A
különböző típusú források előfordulási gyakorisága
|
Pályázati
támogatások |
58,7 |
hazai forrásból |
44,8 |
|
magyarországi forrásból |
34,5 |
||
|
más külföldi forrásból |
13,8 |
||
|
Önkormányzati
támogatások |
28,1 |
pályázati úton |
21,5 |
|
nem pályázati úton |
7,8 |
||
|
Szponzorálások |
37,8 |
|
|
|
Egyházi támogatások |
17,2 |
|
|
|
Magánszemélyek
adománya |
38,4 |
hazai személyektől |
32,6 |
|
magyarországi személyektől |
9,7 |
||
|
más külföldi személyektől |
9,7 |
||
|
Saját bevétel |
45,9 |
saját rendezvényekből /
szolgáltatásokból |
25,0 |
|
saját
gazdasági tevékenységből |
7,6 |
||
|
tagdíjakból |
23,3 |
||
|
Adófizetők
1%-os adófelajánlása |
25,8 |
|
|
|
Más forrásokból |
5,8 |
|
|
A különböző források előfordulási gyakoriság azonban nem feltétlenül jelenti azok fontosságát is a szervezetek fennmaradásában. Ezért külön megkérdeztük a szervezeteket, hogy az összes bevételi forrásuk közül melyik volt működésük szempontjából a legfontosabb. Az e kérdésre kapott válaszok alapján az derült ki, hogy bár gyakoriság szempontjából a harmadik helyen áll, a szervezetek működése szempontjából legfontosabbak a magyarországi pályázati úton elnyert támogatások (a szervezetek 17,2%-a számára). Ezt a hazai pályázati támogatások követik, a szervezetek 13,6% -a esetében. A szponzorálások, gyakori előfordulásuk ellenére, fontosságuk tekintetében lényegesen elmaradnak az előző két forrás-típus mögött. Az adófizetők 1%os felajánlásából származó bevételekről szintén kiderül, hogy igen ritkán jelentősek a szervezetek költségvetésében.
21. ábra. Legfontosabb
bevételi forrás
|
Forrástípusok |
Azon szervezetek aránya, amelyek számára a legfontosabb forrás |
|
pályázati - magyarországi |
17,2 |
|
pályázati - hazai |
13,6 |
|
szponzorálás |
6,2 |
|
pályázati -
külföldi |
5,6 |
|
saját - tagdíjak |
5,4 |
|
saját rendezvények |
4,3 |
|
önkormányzati -
pályázati |
3,5 |
|
egyházi
támogatások |
3,3 |
|
adomány - hazai |
3,3 |
|
adomány - külföldi |
2,3 |
|
saját gazdasági
tevékenységek |
2,1 |
|
önkormányzati -
nem pályázati |
1,2 |
|
adomány - magyarországi |
1,0 |
|
adófizetők 1%-a |
0,2 |
|
más forrás |
2,5 |
|
nem volt bevétele,
nem válaszol |
27,9 |
|
Összesen |
100 |
A legismertebb pályázati forrásokat a személyesen lekérdezett kérdőívben név szerint is felsoroltuk. A kapott válaszokból az derült ki, hogy legnagyobb ismertsége és igénybevétele az Illyés Közalapítványnak van, a szervezetek 70,9%-a nyert is tőle támogatást az elmúlt évek során. Az Illyés Közalapítványt a hazai Communitas Alapítvány követi, melynek pályázatai révén a szervezetek 60,2%-a jutott már legalább egyszer támogatáshoz.
22. ábra. Különböző pályázati
források ismertsége (N = 130).
|
|
nyertek támogatást |
adtak le pályázatot |
ismeri |
nem ismeri |
Összesen |
|
Illyés
Közalapítvány |
70,9 |
10,2 |
18,1 |
0,8 |
100 |
|
Communitas Alapítvány |
60,2 |
13,8 |
22,0 |
4,1 |
100,0 |
|
Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma |
41,0 |
9,0 |
39,3 |
10,7 |
100,0 |
|
Önkormányzatok |
30,0 |
10,0 |
53,3 |
6,7 |
100,0 |
|
Nemzeti Kulturális
Alapprogram |
25,0 |
6,7 |
48,3 |
20,0 |
100,0 |
|
Apáczai
Közalapítvány |
24,8 |
5,0 |
63,6 |
6,6 |
100,0 |
|
Szülőföld Alap |
23,3 |
12,5 |
51,7 |
12,5 |
100,0 |
|
Külföldi
magánalapítványok (nem Mo.) |
22,1 |
7,1 |
40,7 |
30,1 |
100,0 |
|
Romániai
minisztériumok |
16,4 |
6,0 |
62,9 |
14,7 |
100,0 |
|
EU-s pályázati
források |
12,2 |
8,7 |
50,4 |
28,7 |
100,0 |
|
Új Kézfogás
Alapítvány |
9,2 |
2,5 |
66,7 |
21,7 |
100,0 |
|
Külföldi
nagykövetségek |
2,7 |
3,6 |
51,4 |
42,3 |
100,0 |
|
Nemzeti Civil
Alapprogram |
2,6 |
6,0 |
59,8 |
31,6 |
100,0 |
8. A civil szféra
integráltsága
Utolsó kérdésként a civil szféra integráltságának fokát vizsgáljuk. A szervezetek horizontális integrációjának mértékét feltételezésünk szerint jól kifejezi az ernyőszervezetekhez tartozás: e szervezetek rendszerint olyan szövetségek, melyek a közös célok elérését hivatottak segíteni. Emellett az ernyőszervezeti tagság a szervezetek kapcsolatainak létére nézve is mutatót képeznek, több ernyőszervezethez tartozás esetén sűrűbb kapcsolatháló, erőteljesebb integráltság feltételezhető. Az ernyőszervezetekhez tartozó szervezetek arányánál fontosabb információ származik a 2003-as adatfelvétel eredményeivel való összehasonlításból: kiderül, hogy a két kutatás között eltelt három év alatt 10%-kal nőt azon szervezetek köre, amelyek tagjai valamilyen ernyőszervezetnek.
23. ábra.
Leggyakoribb az országos ernyőszervezetekhez tartozás (országosnak az erdélyi és romániai szintű ernyőszervezeteket tekintettük), ezt azonban szorosan követi a regionális ernyőszervezethez tartozás (24. ábra). A leggyakrabban említett ernyőszervezetek az Erdélyi Magyar Közművelődési egyesülte, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Református Nőszövetség, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, valamint az ifjúsági szervezeteket tömörítő MIÉRT és MADISZ. A többszörös ernyőszervezeti tagság aránylag ritka, a szervezetek mindössze 8%-a tagja egyszerre több ernyőszervezetnek is
24. ábra.
|
|
2006 |
2003 |
|
Regionális
ernyőszervezetnek tagja |
20,3 |
9 |
|
Országos
ernyőszervezetnek tagja |
23,6 |
22,2 |
|
Magyarországi
ernyőszervezetnek tagja |
3,9 |
2,6 |
|
Más külföldi
ernyőszervezetnek tagja |
4,1 |
2,7 |
25. ábra
A szervezeteken belüli alintézmények léte szintén a
civil szektor integráltságának mértékét fejezi ki. Az összes lekérdezett
szervezetek 14,3%-a működtet valamilyen alintézményt. Egyszerre két
alintézményt a szervezetek mindüssze 5,2%-a integrál, hármat illetve négyet
ennél is kevesebb (26. ábra). Az alintézményeket integráló szervezetek
lányegesen nagyobb arányban a városi szervezetek körében fordulnak elő (27.
ábra).
26. ábra.
27. ábra
9. Következtetések
Kutatásunk célja a romániai magyar civil-szféra általános leírása volt, egy aktualizált kép megrajzolása az erdélyi magyar társadalom e szegmenséről. Az általános kép mellett azonban megpróbáltunk fontos új adalékokkal szolgálni az erdélyi magyar civil-szféra megismeréséhez, különösképpen annak dinamikájához.
Következtetéseink egy része a szervezet-alapításokra és azok jogi bejegyzésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. Megállapítottuk, hogy a rendszerváltás utáni periódus utolsó harmadában fokozódott az már korábban is mutatkozó tendencia, miszerint az egyesületi forma teret nyer az alapítványi, illetve a jogi személyiség nélkül működő szervezeti formákkal szemben. Az intézmény-alapítások terén mutatkozó másik tendencia, hogy egyre kisebb a szervezet alapítások és azok jogi bejegyzése között eltelt idő, az intézmény-alapítás domináns forgatókönyvévé az válik, hogy az intézmény-alapítás rögtön egy egyesület bejegyzésével kezdődik.
Kutatásunknak egy további új eredménye annak a kimutatása, hogy a 2003-ban észlelt felfele ívelő szervezete-alapítási hullám a következő évek során megfordult, és az utóbbi években a rendszerváltás utáni periódus legalacsonyabb szervezet-alapítási mutatói regisztrálhattuk. Ez az eredmény komoly intő jel kellene legyen mindazon döntéshozók számára, akik a non-profit szektor szabályozására befolyással bírnak.
A civil-szektor dinamikájával kapcsolatos további megállapításokat a szervezetek humán-erőforrás ellátottságának vizsgálata alapján tettünk. Megállapítottuk, hogy az utóbbi három év alatt e téren a helyzet javult, a teljesen alkalmazottak nélkül működő szervezetek aránya csökkent. Ugyanakkor az alkalmazottakat foglalkoztató szervezetek esetében az átlagos alkalmazott-szám nőtt. A szervezetek éves bevételeire vonatkozó adatok elemzéséből a bevételhez jutás különbségeinek kismértékű kiegyenlítődésére derül fény: úgy tűnik kis mértékben csökkent a pénzforgalom nélkül működő szervezetek aránya, ugyanakkor a nagyobb bevételekkel rendelkező szervezetek aránya is csökkent.
A romániai magyar civil-szférának a kisebbségi voltából fakadó sajátosságaira vonatkozó megállapításaink alapját a romániai illetve magyarországi non-profit szektorokkal való összehasonlítások képezték. Egyrészt megállapítottuk, hogy a román non-profit szférához mérten az erdélyi magyar civil szervezetek lényegesen nagyobb arányban találhatók falun, amiből arra következtettünk, hogy a magyar lakosság körében valószínűleg elterjedtebb a civil kezdeményezésre és társulásra való hajlandóság.
Másrészt a civil szervezetek által ellátott társadalmi funkciók vizsgálata során kiderült, hogy a kisebbségi identitás fenntartásában fontos szerepet játszó kulturális intézmények Erdélyben mind a román, mind a magyar non-profit szférában találthoz mérten nagyobb arányban fordulnak elő. Hasonló a helyzet a vallási intézményekkel is. Kiderült az is, hogy azon tevékenységű szervezetek esetében, amelyek a két országban lényegesen eltérő arányban találhatók meg, az erdélyi magyar civil szervezetek aránya a két országos arány között található. És végül kimutattunk egy sor olyan tevékenységet, amelyet a kisebbségi non-profit szektor úgy tűnik kevésbé tud ellátni mint az országosak, legalábbis mind a magyarországi, mind a romániai non-profit szektorban regisztráltnál kisebb arányban foglalkoznak e tevékenységekkel az erdélyi szervezetek. Ilyennek bizonyultak a oktatási-kutatási szervezetek, a gazdasági-szakmai szövetségek, az érdekvédelmi és képviseleti szervezetek, az adományosztással- és közvetítéssel, valamint a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozók.
10. Az eredmények
hasznosíthatóságának területei
Kutatásunk eredményei legalább két területen hasznosíthatók, egyrészt a civil szféra további alaposabb megismerésére irányuló kutatások terén, másrészt a civil szféra hatékonyabb működésében.
Az adatfelvételünk eredményeként előállított adatbázis további kutatások alapját, bizonyos kutatásoknak pedig egyenesen előfeltételét képezi, egy olyan könnyen kezelhető katasztert melyből a jelenleg működő civil szervezetekről megtudhatók azok alapadatai és elérhetőségei. Ezek a további kutatás-szervezések számára fontos előnyöket képeznek. Az adatbázison túl azonban elemzésünk eredményeként egy összképet is nyertünk a romániai magyar civil szféráról. Ez a kép, mint minden összkép, szükségképpen elnagyolt. A romániai magyar civil szféra jobb megismeréséhez természetesen további elemzésekre van szükség, olyan mélyebbre hatoló elemzésekre, esettanulmányokra, amelyek az általunk vázolt összképet kiegészítik, és amelyek ugyanakkor ezen összkép által helyezhetők el egy tágabb kontextusba.
E kutatási hasznosíthatóság mellett feltétlenül meg kell említenünk kutatásunk egy gyakorlati hasznát is. Az elkészült adatbázis ugyanis fontos segítséget nyújthat a civil szervezetek együttműködése számára, a szervezetek elérhetőségi adatai révén megkönnyítve az azok közti kapcsolatfelvételt, együttműködést. A gyakorlati hasznosulás érdekében elengedhetetlen az eredményekhez való tágabb körű hozzáférés biztosítása, melynek legegyszerűbb formája az internetes hozzáférés. Ennek megvalósítása intézetünk további célját képezi.